|
10-11. tétel
2006.12.19. 15:01
10. tétel: Mit nevezünk városnak? Mutassa be a magyar városok fejlődéstörténetét a kiegyezéstől napjainkig!
Az elsősorban foglalkozáson alapuló osztályokon és rétegeken kívül az egyenlőtlenség lényeges tényező az, hogy az egyén vagy a család hol lakik. A lakóhelyek legegyszerűbb megkülönböztetése a városok, községek/falvak és a tanyák szétválasztása. így alakultak ki a specializált szociológiák.
1) Város:
Olyan település, amelynek központi funkciókat lát el lakossága és környezete számára. Itt vannak az egészségügyi intézmények, állami intézmények.
A szociológia foglalkozik azzal, hogy mi a különbség a városi és a falusi lakosság között.
A városi lakosság sokkal heterogénebb foglalkozási struktúráját tekintve, műveltségi szintet tekintve, hagyományok tekintetében, az emberi kapcsolatok személytelenebbek, gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja.
A település szoc. használja a következő fogalmakat is:
Agglomeráció: = vonzáskörzet; azokat a közösségeket és kisebb városokat, amelyeknek lakossága szoros, mindennapos kapcsolatban áll a nagyvárossal, nevezzük a nagyváros agglomerációjának
Tanya: a gazdasági egységként értelmezi a szociológia. Az Európai Unió kiemelten támogatja a tanyákat
A nemzetközi szoc. kiemelten foglakozik a következő jelenséggel:
Városodás: a városi népesség lélekszáma nő
Városiasodás: egy település infrastruktúrával, kereskedelmi, művelődési intézményekkel való ellátottsága javul
Urbanizáció: A városodás és a városiasodás két fogalmát nyugaton urbanizációnak nevezik
Szuburbanizáció: a városok központi részeiben lakó népesség száma csökken, de a városok külső kertes kerületeinek népessé e nő
Szegregáció: az a jelenség, ha egy- egy településen belül a kül. társ.-i rétegek, etnikai csoportok, stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól
Slum: elsősorban nagyvárosok fizikailag erősen leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek neve
Invázió: az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népes-ségtől eltérő népesség költözik be, valamint a korábban szokásos tevékenységfajták mellé új tevékenységek települnek be
Szukcesszió: amikor egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékeny-ségek kiköltözése következtében a településrész lakosságának és gazd.-i tevékenysé-geinek összetétele, megváltozik, kicserélődik
Filtráció: a szukcesszióval rokon fogalom, az idő folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb lakásokba költöznek
A városok kialakulása
5-6000 évvel ezelőtt alakultak ki az első városok Mezopotámia, Babilónia területén. Görögor-szágban poliszok voltak. A középkorban a mezővárosok terjedtek el. Az ipari forradalom után nőtt a városok száma és a népesség száma is. 1945 után erőteljes fejlődés figyelhető meg a városok tekintetében, ekkor volt az ipari modernizáció, vagyis új városok jöttek létre. A II. világháború után a fejlődő országokban is kialakultak városok.
Városi lakosság aránya:
1800 körül a világ népességének 3%-a lehetett városi lakos.
1965-ben ez 35%-ra nőtt.
1980-ban 40%-ra.
fejlett ipari országokban a városi lakosok az összlakosság 70%-át teszik ki.
Városok, települések, fejlődése 1867-től napjainkig
1867-1918-ig Magyarországon Budát és Pestet, majd Budapestet fejlesztették. Ebben az időben kapitalizáció ment végbe Magyarországon és ezt Budapestről irányították. Ez volt a gazdasági ok. Politikai ok: Béccsel szemben a magyar nemesek politikai ellensúlyt teremtettek.
1920: Trianoni döntések: elveszítettük az ország területének 2/3-át és a lakosság l /3-részét. Azok a városok csúsztak ki az országból, amelyek kulturálisan fejlettek voltak.
1945-ben cél, hogy agráripari ország legyünk. Feladat: a városok helyreállítása, az új ipari üzemeket Budapestre tették. Kialakult egy új koncepció: a nehézipar fejlesztése került előtérbe. Új ipari városokat kezdtek építeni, pl.: Komló, Dunaújváros, Kazincbarcika.
Az 1950-es évek végén elfogadtak egy olyan koncepciót, miszerint az országot 5 nagy régióra kell felosztani, melyeknek a központjait is kijelölték:
Debrecen
Szeged
Miskolc
Pécs
Győr
Az ipart nemcsak a fővárosban kell fejleszteni, hanem vidéken is. A régióközpontokba ipari üzemeket telepítettek. Az adott régió a kapott pénzt ezekre a városokra fordította = nem maradt pénz más városok fejlesztésére.
1960-as évek második fele és vége
1968. elfogadták az új gazdasági mechanizmust. Ennek célja az, hogy a gazdasági döntéseket azokon a szinteken hozzák meg, ahol azok jelentkeznek. Az ipar fejlesztését is decentrali-zálták. Az egyes üzemek leányvállalatokat hoztak létre kisebb városokban.
1971. Az Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepciót ekkor fogadták el, vagyis a meglévő településeket 3 kategóriába sorolták be:
felsőfokú központok (23 várost soroltak be)
középfokú központok (106 település)
alsó fokú központok (összes többi település)
Célja: minél több településből város legyen. Ennek következtében a kisebb városok is fejlődésnek indultak. Azok a fiatalok, akik városba jártak tanulni, nem akartak visszamenni a faluba, a falvak népessége elkezdett öregedni. Veszély fenyegette az apró falvakat, ezért a '80-as években új koncepciót fogadtak el: A községek népességmegtartó erejének a fokozása.
Cél: megakadályozni a fiatalok elvándorlását, és a fiatalokat letelepíteni. Vagyis hasonló munkahelyeket, szórakozóhelyeket kellett létrehozni a községekben, mint a városokban. Ennek következtében erősen fejlődésnek indultak a községek.
Az 1980-as évek közepén megrekedt ez a koncepció pénzhiány miatt. A megyeközpontok erősödtek meg, pl. Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd. '90-től kezdődően minden kormányzat kiemelten kezelte az infrastruktúra helyzetét (telefon, szennyvíz, stb.). A külföldi tőke olyan helyeken nem telepszik le, ahol nincs meghatározott infrastruktúra. Másrészt nagy cégek is olyan helye települnek, ahol magas az infrastruktúra. A probléma az volt, hogy az infrastruktúra fejlesztése felemésztette a lakosság tartalékait. A szükséges pénzt nehezen tudják előteremteni, ezért az önkormányzat adókat vet ki.
A magyar településrendszer dimenziói: (egyenlőtlenségeket mutat)
centrum -periféria viszonyrendszere (Budapest - vidék)
Kelet-Magyarország - Nyugat-Magyarország (Tiszántúl elmaradottabb, Dunántúl a gazdasági különbség tovább nő)
Régiók, ezen belül kistérségek (lehet olyan kistérség, ami gyorsan fejlődik és sikeres, és vannak stagnáló és sorvadó kistérségek)
11. tétel: Mit nevezünk vallásnak? Milyen dimenziói vannak a vallásosságnak? Mi a különbség az egyház és a szekta között? Hogyan alakult a vallásosság Magyarországon 1980 és 1990 között? Mi jellemzi az állam és az egyház viszonyát?
1) Szociológiai meghatározása
Olyan hit-és gyakorlat rendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdésével foglalkozik (Kérdései: Mi az emberi élet értelme? Mi történik az emberrel a halál után? Van -e túlvilági élei? Mitől szenved az ember?).
2) Vallásosság dimenziói:
hit bizonyos vallási tételekben
bizonyos vallási rituálék gyakorlása, a bennük való részvétel
vallási ismeretek
vallási élmények
vallás által előírt erkölcsi normák megtartása
3) Egyház és a szekta közti különbségek
Az egyház tevékenysége során az intellektuális elemekre helyezi a hangsúlyt, míg a szekta az érzelmi elemekre
Az egyház elkülönült, képzett papsággal rendelkezik, a szektákban a mindenkori vezető látta el a papi funkciókat
Az egyházba beleszületik az ember, a szektába elég egyszer megtérni
Az egyház toleráns az egyéb vallási irányzatokkal szemben, míg a szekta csak a saját tagjait tekinti vallásosnak, és igyekszik a többi embert is megtéríteni
Minden egyes egyházon belül van fundamentalista irányzat. A legerősebb az iszlá-mon belül, amely terrorcselekménnyel kapcsolódik össze. Lényeg: az adott egyház fundamentalista tagjai mindenkitől elvárják, hogy ennek az egyháznak a normáit fogadja el, és e szerint éljen
4) Civil vallás, felekezet, kultusz és új vallási mozgalmak
civil vallás: az amerikai állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, amelyek vallási tartalmúak, mindenki által elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meg- határozott egyházhoz
felekezet: félúton van az egyház és a szekta között; olyan szervezet, amely elfo-gadta, hogy többvallású társ.-ban élünk, és toleráns a többi felekezettel szemben
kultusz: olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulást jelent, amely v.mely hit vagy rituálé körül alakult ki (sátánizmus, boszorkányhit)
új vallási mozgalmak: a közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgal-mak
5) Magyarország vallásosságának alakulása
l972 óta rendszeresen vizsgálják. A vallásosság folyamatosan csökkent, 1978-ban mélypontot ért el, csak a lakosság 36 % volt vallásos. Majd l990-ben 51 % volt vallásos. Ennek az lehetett az oka, hogy mindenki szabadon vállalhatta vallási mivoltát, nem voltak egzisztenciális követ-kezményei. 1980 után a felnőtt lakosság kicsi, de növekvő arányban vált vallásossá, rendsze-resen jártak templomba, és követték az egyház tanításait. Az ateista lakosság aránya ezzel szemben folyamatosan csökkent.
Anómiás állapot: a vallás kiállta a történelmi változásokat, az ember, pedig elfogadja (Durkheim) a szekták terjedése azért valósulhat meg, mert az életszínvonal csökken, a családok fellazulnak, az emberi értékek kiürülnek, a szekták biztosítják a közösséget.
6) Az állam és az egyház viszonya
Az állam létrehozott egy hivatalt, amelyen keresztül az egyháznak leosztották a pénzeket, és az egyház tevékenységét ellenőrizték. A rendszerváltás után a vallásszabadság feltételének a biztosítása az állam feladata volt. Az egyházi ingatlanok egy részét vissza kellett adni, ezt szerződésbe foglalták. Ezeken a területeken oktatási tevékenységek folynak, de világi szakok is vannak. Az állam büntetőjogi eszközökkel az egyház, vagy a szekták életébe akkor avatkozhat be, ha azok megsértik a társadalmi normákat és veszélyeztetik bizonyos csoportoknak a jogait. Pl.: sátánisták. Az állami intézmények részéről a prevención (megelőzésen) van a hangsúly.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
