|
12-13. tétel
2006.12.19. 15:01
12.Tétel Mit nevezünk életmódnak? Mutassa be a magyar társadalom életmódjának sajátosságait!
1, fogalmak, módszerek
Az életmód nem más, mint a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. Az élet stílus az adott társ.-i körülmények között viszonylagos szabadsággal meg-választott tevékenységek. Tevékenységek: munka, társas lét, művelődés, fogyasztás. A praxis fogalom jelentése a cselekvő egyének számára a végzett cselekvés értelme és ízlése, a habitus pedig ezeknek a tevékenységeknek az alapvető beállítottságait, attitűdjeit jelenti.
Életmód kutatás módszerei:
o Időmérleg- technika: naplót készítenek arról, hogy ki, mikor, milyen tevékenysé-geket végzett a vizsgált időszakban, mennyi időt fordított ezekre, stb.
o Háztartás- statisztika: a háztartás összes bevételének és kiadásának naplószerű vezetése
2, A magyar társadalom életmódjának sajátosságai
Munkatevékenység: Magyarország lakossága nagyon sok időt tölt el munkával, ez nem azt jelenti, hogy Nyugat-Európa szintű munkakultúra lenne. A munka oka: alacsony bérek, plusz munkát kell vállalni, a vállalkozók a fennmaradásért, a bővítésért küzdenek. Ha valakinek sikerül külföldön munkát vállalni, jól meg tudja állni a helyét. Hazánkban a bérezés és a munkaszervezetek nem hatékony működése a probléma. A háztartási munkát nagyrészt a nők végzik 4 órában, a férfiak nem nagyon vesznek részt benne, általában napi 1 órát. A hétvégéken a szabadidő nagy részét az emberek munkával töltik, pl.: kerti munka. A lakosság nagy többsége nem tudja kipihenni magát, ezért egészségügyi helyzete romlik, terjednek a szívbetegségek (főleg a középkorú férfiaknál)
Művelődés: Egyre kevesebb idő marad a tényleges művelődésre, ez befolyásolja a magyar társadalom műveltségét. Amíg a TV nem vált tömegessé, az emberek sokat olvas-tak. A TV megjelenése új helyzetet teremtett. Olyan ismeretekhez jutnak hozzá, amihez eddig nem sikerült, ám leszoktak az olvasásról. A videó megjelenésével ez még jobban felerősödött. A művelődési intézmények fontos szerepet játszanak ezen folyamatok meg-állításában. Azonban ezek a tömegkultúra igényeit elégítik csak ki, mert kevés a pénz. Komoly pénzügyi problémákkal küzdenek a színházak is. A középosztálybeli népes-ségnek is egyre kevesebb a pénze, ami a művelődés szempontjából komoly problémát jelenthet. Egyre drágábbak a könyvek, szakkönyvek, így aki nem tudja ezeket megvenni, lemarad a munkaerőpiacon.
Társas lét, két területe van:
o Családi kapcsolatokra kiterjedő társas lét: Az egyre kevesebb idő miatt, egyre erőteljesebb elidegenedési folyamat megy végbe. Hétköznap nagyon kevés a kommunikációs lehetőség, pedig fontos lenne, hogy legyen egy olyan nap, amikor együtt van a család, pl.: kirándul. A rokonokkal való kapcsolat ápolása is háttérbe szorult, ez az eredeti tőkefelhalmozással van kapcsolatban. Minél messzebb laknak a rokonok, annál ritkább a találkozás. Az idős szülőknek fontos lenne a segítség, pl.: jogi dolgokban.
o Barátokkal, ismerősökkel fenntartott társas együttlét: Fontos lenne, mert az ember társas lény, szüksége lenne megbízható barátokra.
Életstílus csoportok szempontjai
A magyar társ.-ban a férfiak és a nők életmódja jelentősen különbözik, továbbá az egyes társadalmi rétegek között is jelentős eltérések figyelhetők meg. Kutasi az életstílusok 9 dimenzióját különböztette meg.
Háztartási, fogyasztási szokások: étkezés, öltözködés, testápolás
Lakás berendezések: pl.: függöny, szőnyeg, festmény, könyvespolc stb..
Lakás kultúra: pl.: telefon, komfort fokozat
Tárgyi környezet: pl.: könyvek, hanglemezek, háztartási gépek száma
Második gazdasági tevékenység: pl.: másodállás
Intellektuális tevékenységek: pl.: TV, mozi, olvasás
Rekreáció: üdülés, testedzés, szabadidős tevékenység
Szokások: pl.: ünnepek, különórák, ebéd, vacsora
Emberi kapcsolatok intenzitása.
Az életstílusok vizsgálata további 10 életstílus csoportot különböztetett meg ezek alapján:
elit
intellektuális orientáció
család orientált
hierarchiában magasabb helyzetű rétegek munkáját követő
tárgyorientált
emberi kapcsolatokban gazdag
emberi kapcsolatokban szegény
elmagányosodott
hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló
robotoló
elesett, szegény
Különleges életmódú csoportok:
szegény családok
romák
Kemény István az 1970-es években végezte az első szoc.-i vizsgálatot a cigánysággal és azok életkörülményeivel kapcsolatban. A cigányság akkori kétharmada élt nagyon alacsony életszínvonalon, az ő életkörülményeik valóban különböztek a hasonló feltételek között élő nem roma családokétól, de az eltérés nem volt jelentős mértékű. Tehát leszűrték a következtetéseket, miszerint nem a cigány népesség, hanem a szegény népesség életkö-rülményei és életmódja különül el a társ. többi részétől. Fontos kiemelni, hogy noha ebbe a szegény rétegbe tartozott a cigányság kétharmada, az össz tekintetében nem ők képezték a csoport nagy részét.
Vizsgálatokat folytattak a cigányság érték és normarendszeréről is . Azt találták, hogy azok különböznek a nemcsak az átlagtól, hanem a hasonló körülmények között élő nem cigány lakosságétól is. A cigányok a napi örömöknek élnek, a munka az utolsó helyet foglalja el az értékrendjükben.
13. tétel: Mit nevezünk vándorlásnak? Milyen sajátosságai vannak a belső vándorlásnak Magyarországon és a migrációnak Nyugat-Európában?
A vándorlás
Elsőnek fontos tisztázni, hogy megkülönböztetünk nyitott és zárt társadalmat. Annál nyitot-tabb egy társ., minél kisebb az eltérés a kül. rétegekből származók között. A vándorlás, vagy latinos néven migráció, olyan lakóhely-változtatás, amely településhatár átlépésével jár.
Településen élő lakosság két csoportra osztható:
állandó népesség: ott állandó lakhellyel rendelkező népesség.
Lakónépesség:
Ř állandó lakhelyű népesség
Ř ideiglenesen bejelentett népesség
A magyar statisztika megkülönböztet:
állandó vándorlást- állandó lakhelyváltoztatás
ideiglenes vándorlás- új, id. lakhely elfogl., régi ideiglenes lakh. Feladása
Megkülönböztethető még:
- Alávándorlás: valamely nép legalsóbb rétegeibe túlsúlyba kerül egy idegen nép (fekete rabszolgák az USA-ban, vendégmunkások)
Fölévándorlás: valamely nép felső rétegeibe, elitjébe kerül túlságosan sok idegen (István király idejében, kiegyezés után, Szatmári béke, /átveszik a hatalmat a kereskedelmen, banki, színházi életben/)
Menekült: egy adott egyén vagy csoport gazdasági, szociális vagy emberjogi problémák miatt hagyja el a saját hazáját.
Menedékes: háború vagy polgárháború elől hagyja el az országot és más országba vándorol az egyén.
Az emberiség története felvázolható a vándorlások történeteként is. Újkorban két vándorlási hullám volt jelen:
Amerika felfedezése: Spanyolok, portugálok, angolok, új területekhez jutottak. Spanyolország hatalmas arany és ezüst készletre tett szert, amit az akkori uralkodó arisztokrácia luxuscikkeinek kielégítésére használtak fel, melyeket Franciaországból és Angliából hoztak be. Tehát az arany kiáramlott az országból
Oroszország elfoglalja Szibériát
Ingázás, nemzetközi vándorlás
Ingázás: a munkahely és a lakóhely két különböző településen van
Migráció: nemzetközi vándorlás (egy országból a másikba vándorol valaki) áll. Vagy időszakos jelleggel
Emigráció: kétpólusú világrendszer idején alakult ki. Valamelyik csoport politikai okok miatt önként vagy kényszerűségből hagyta el hazáját.
Belső vándorlás: a fejlett országok egy részében egyre gyakoribb, de kevés országnak van nyilvántartási stat.-ja. Mo.-n fejlett ez a rendszer. A belső vándorlás fő mozgatórugója hazánkban a munkahely, ill. otthonszerzés
Nemzetközi vándorlás: főleg a fejlett Nyugat-Európai országokra jell., az EU. Tagországok között meg van könnyítve, de a munkavállalás nagyon sok országban vagy nagyon meg van szigorítva a külföldi munkavállalók részére, vagy jelenleg még be van tiltva. Illegális bevándorlás - egy adott országba mindenféle okmányok nélkül vándorolnak be csoportok. A legnagyobb az illegális bevándorlás Amerikába. Komoly probléma ezen csoportok intézményes kezelése.
A Mo.-i belső vándorlásának sajátosságai
A fejlett országok egy részében egyre gyakoribb, de kevés országnak van nyilvántartási stat.-ja. Mo.-n fejlett ez a rendszer. a belső vándorlás hazánkban az utolsó két és fél évtizedben lényegesen csökkent. Míg régebben a vándorlás főleg a kis községekből, falvakból a nagyobb városok felé irányult, 1995-re ez az arány megfordult. Az ingázók esetében jóval többen vannak azok, akik naponta ingáznak lakhelyük és munkahelyük között, megőrizni kívánván a kis/ebb községekben lévő nyugodtabb környezetet, mint azok, akik lakhelyet változtatnának munkahelyük miatt. A belső vándorlás fő mozgatórugója hazánkban a munkahely, ill. otthonszerzés.
Migráció problémái Nyugat-Európában 1945-től napjainkig
1945 után Nyugat-Európában dinamikus gazdasági fejlődés következett be (Marsall-segély), ami a '70-es évek közepéig tartott.
Szükség volt (olyan munkaerőre, amelyek elvégzik a takarítást; WC-pucolást) vendégmunkásokra, akiket volt gyarmataikról hoztak be. (pl. India, Afrika, Németország Törökország).
Vendégmunkásokat küldjék haza. Probléma, hogy már azóta a 2-3. generáció él kint. Új típusú gazdaságpolitika kell: áttértek a részmunkaidős foglalkoztatásra. Egy ember munkáját két ember végzi el.
Közép-Európai migrációs hullám.
A '90-es évek első fele:
Lengyelek, németek, Kelet-Európában akartak munkát vállalni pénzszerzés miatt, ők nem akartak letelepedni.
'90-es évekre tehető:
Romániai cigányok illegális kivándorlása Német és Magyarországon át Kanadába. Okmányok nélkül indultak el, visszatoloncolták őket.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
