14. tétel: Mit nevezünk deviáns viselkedésnek? Mutassa be a deviáns magatartásformák sajátosságait és a kialakulásuk okaival foglalkozó elméleteket!

Deviáns viselkedésnek nevezzük azt, mikor v.mely viselkedés eltér az adott társ.-ban elfogadott normáitól. Az elfogadott normák társ.-ként és korszakonként eltérőek lehetnek, változhatnak. Negatív értéktartamú deviancia a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a mentális betegségek, az öngyilkosságok. Hordozói önmaguknak és környe-zetüknek is károkat okoznak. Pozitív értéktartamú deviancia az, ha valaki új kutatásokat produkál, új vallást teremt. Ellentétben állnak a kor felfogásával, ezért deviánsak.

A devianciával foglalkozó legáltalánosabb elméleti kérdés, hogy milyen funkciói és diszfunk-ciói vannak a devianciának a társ.-ban. Durkheim szerint a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társ. ítéletéből, melyek társ.-ként és korszakonként eltérőek lehetnek. Például a bűnözésnek azt a társ. i hasznát látja, hogy a bűnözők elítélésén keresztül szimbolikusan szilárdíthatja saját viselkedési normáit. Ha egy társadalomban nem volnának deviáns viselkedésű egyének, ott minden fejlődés leállna.

A szoc.- nak különböző elméletei vannak (kulturális elmélet, anómiaelmélet, minősítési elmé-let), melyeknek közös jellemzői, hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják, hanem a vis. társ.-i gyakoriságának magyarázatát keresik, a társ.-ban gyökerező okokat kívánja feltárni.

Elsősorban a bűnözés biológiai elméletét vizsgálták. Bizonyos kutatók összefüggést láttak a koponyaforma és a bűnözésre való fogékonyság között. De kimutatták azt is, hogy egy bizonyos kromoszómakombináció gyakrabban fordul elő a bűnözőknél.

Az elmebetegségek kiváltó okaival kapcsolatban is gyakran vetődnek fel öröklődéssel és biológiai eredetükkel kapcsolatos elméletek, de még nem sikerült egyikre sem egyértelmű bizonyítékot találni.

Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. Vannak ugyan bizonyos biológiai jellemzők, amelyek elősegítik az alkoholizmus kialakulását, de ezek meglézte nem jelent feltétlenül kialakulást.

A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre, vagy az egész személyiségfejlő-désre helyezik a hangsúlyt. A frusztráció- agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció agresszív viselkedést eredményez. Az agresszió irányulhat más személyek vagy önmaguk ellen.

Okokként, melyek a deviáns viselkedés kialakulásához vezetnek, majdnem minden esetben felmerül v.milyen akut feszültséghelyzet (elmagányosodás- öngyilkosság; ffi- nő kapcs. problémái- alkoholizmus; iskolai- munkahelyi kudarcok- kábítószer).

A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns magatartásformák kialakulásának okait. Például az orális fixáció (anyamelltől való függés) az alkoholizmus esetében, az üveg, az ital az anyamell, a tej pótléka, részegen a gyermeki kényeztetésben kell részesíteni őket, vagy az alkoholizmus lehet lassú öngyilkosság, melynek hátterében a halálvágy áll.

Létezik az ún. destruktív agresszivitás elmélet. Erre mélylélektani elemzésű példa Hitler beteges vonzódása a halottakhoz. Ezeknek az elméleteknek a körébe tart. az a gondolat is, hogy létezi az ún. pszichopata személyiség, akikben nincsenek morális, erkölcsi gátlások, együttérzés, stb., ezért hajlamosak a másokkal szembeni agresszióra, a bűnözésre.

Léteznek olyan elgondolások is, melyek szerint bizonyos személyiségtípusba tartozó egyének hajlamosabbak bizonyos deviáns viselkedésformákra.

Vannak, akik a szocializáció zavaraiban, hibáiban látják a deviáns viselkedés kialakulásának mélyen fekvő okát. Eszerint az akut stresszhelyzet csak közvetlen kiváltó, meg kell keresni a mélyebben fekvő okokat, melyek miatt a deviáns viselkedést tanusító személy nem képes elviselni a feszültséget.

Eszerint koronként, kultúránként, társ.-ként változik az, hogy mit tartunk deviáns viselkedésnek. Pl. az öngyilkosság egészen a közelmúltig elfogadott szamuráj- erkölcsnek számított Japánban. Vagy ott, ahol él, értékelik a deviáns magtarásokat.

A szoc. klasszikus devianciaelméletei az anómia-elméletek, melyek megmagyarázzák a makro.társ. Jellemzőivel, struktúrájával, ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát, ill. a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet, hogy a deviáns viselkedésnek közös gyökereik vannak. Emile Durkheim az öngyilkosság kérdését vizsgálta Franciaország-ban. Elmélete szerint a makro-szint úgy befolyásol, hogy a nagy társadalmi változások idősza-kában a régi érték és normarendszer felborul, az új rendszer érték és normarendszere még nem szilárdult meg, és ilyenkor értékorientációs zavarok keletkeznek. Ez az állapot az anómiás állapot, mikor a deviáns viselkedési formák felerősödnek.

Robert Merton: anómia elméletét az amerikai társadalomban vizsgálta. Ott a cél a meggazda-godás, melyhez a legális eszközökön keresztül (Tanulás, Takarékoskodás, munka), vagy nem legális eszközökön keresztül (adó eltitkolása, bankrablás, bűnözés) próbálnak eljutni. Az alacsonyabb társadalmi rétegekben nagyobb az anómiás helyzet (vagyon elleni bűnöző → az amerikai társadalom célfait elfogadja, csak nem legális eszközöket alkalmaz, alkoholista, kábítószer fogyasztó neurotikusok lemondanak a célokról, és az ahhoz vezető útról, a társadalom perifériájára kerülnek).

Nem az a lényeg, hogy valóban deviáns-e, hanem hogy az adott hivatalos szervezet hogyan minősíti.

Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, amelynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik.

Elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt jelenségről. Ehhez fel lehet használni a szociológiai irodalomban található elméleteket, és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni.

Vagyis mérhető formába fogalmazzák meg az elméleti kérdéseket.

Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségről különféle módszerekkel, pl.: publikált statisztikai adatok másodelemzésével, vagy dokumentumok, megfigyelések, esettanulmány, kísérlet, kérdőív segítségével.

Elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki, és hogy kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be, vagy cáfolták meg.

Tanulmányban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlenül fontos része a kutatásnak.

A szociológia módszerei:

A legtöbb esetben nincs arra lehetőség, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot megkérdezzük. Ekkor a megfelelően kiválasztott minta esetén elég a teljes sokaságnak egy kis részét megkérdezni ahhoz, hogy meglehetősen pontos adatokat kapjunk a teljes sokaságról, pontosabban, hogy a minta alapján kapott eredményeket viszonylag kis hibahatárral kiterjeszthessük, általánosíthass az egész sokaságra. Ezt reprezentatív mintának nevezzük -véletlenszerűen választjuk ki a mintát-.

A kérdőíven szereplő kérdésnek két típusát kell megkülönböztetni: a zárt vagy strukturált illetve a nyitott vagy nem struktúrált kérdéseket.

Zárt kérdés esetén, a kérdőíven magán szerepelnek a különböző válaszlehetőségek, így a megkérdezett személy vagy a kérdező aláhúzza, vagy más módon megjelöli a kiválasztott válaszlehetőséget.

Nyitott kérdés esetén, a megkérdezett személy fogalmazza meg a válaszát, azt vagy ő vagy a kérdező írja be a kérdőívbe. A nyitott kérdések előnye, hogy sok olyan információt adhatnak, amelyre a kérdőív készítésénél a kutató nem is gondolt.

Történhet felkereséses úton, vagy postán küldött vagy másképpen átadott kérdőív, úgynevezett önkitöltése útján. A személyes megkérdezés sokkal időigényesebb és ezért költségesebb, de sokkal kisebb az adatszolgáltatás megtagadásának és a pontatlan kitöltésnek a veszélye.

Speciális kérdésekkel lehet attitűdöket mérni. Erre úgynevezett skálatechnikákat használunk.

A begyűjtött információkat a feldolgozás céljára számmal ellátott kategóriákba csoportosítjuk. Tehát meghatározzuk, hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba soroljuk, és ezeket a típusokat 0-9-ig terjedő kódszámmal látjuk el.

Kis adatfelvételeket egyszerűen kódlapok alapján is fel lehet dolgozni.