19. tétel: Mutassa be a gazdaságszociológia alapvető kérdéseit!

Polányi: „A gazdaságot a társadalom egészével kel vizsgálni.”

Minden társadalom életének egyik legfontosabb területe a gazdálkodás. A társadalom tagjainak szükségleteinek kielégítését szolgáló javak és szolgáltatások előállítása. A gazdaságszociológia nem fejlett. A szociológia kialakulása előtt kb. 100 évvel önálló tudomány jött létre, mely a gazdálkodást vizsgálta, ez a közgazdaságtan.

A gazdaságszociológia a gazdaság egészét vizsgálja, különös figyelemmel az első, vagyis hivatalos gazdaságra, és az ezek mellett működőkre.

Informális: nem jelenik meg a nemzeti jövedelemszámításokban, de növeli a társadalom jólétét (pl: háztáji mez.gazd.i termékek, kis javítási munkák, stb.)

Második gazdaság: 1980- as években vezették be Mo-n, legális mellékjövedelem- kiegészítés, mely növeli a társadalom jólétét

Szürkegazdaság:

Nem tiltott gazdasági tevékenység, de az SZJA-t nem fizetik, így a nemzeti jövedelemből kimarad.

Feketegazdaság:

Jólétet nem növeli, illegális, bűnözés jellegű.

A gazdaság részüzleteivel foglalkozó szociológiák:

Szervezet:

Konkrét cél megvalósítására hozzák létre, struktúrája van, tagjai tevékenységét szabályozza. Kialakul a feladatmegosztás, hierarchikus viszony. Formális.

Informális:

Íratlan szabályok irányítják.

Intézmény:

Emberi tervek bizonyos területeire vonatkozó normák és értékek együttese.

A társadalomra jellemző szervezetek hierarchikusak.

Bürokrácia:

Ügyintézés meghatározott szabályok szerint.

Az 1980-as években végzett kimutatások azt mutatták ki, hogy a vállalatok a gazd.i mechanizmus reformja után se nem a központi tervezés elvei, se nem a piac logikája szerint működtek.

Kornai János „puha költségvetés” elve: a szocializmusban a vállalatok felhasználható pénz mennyisége, költségvetése „puha”, a vállalatoknak nincs korlát szabva a kiadásokra, mert minden esetben tudtak pótlólagos erőforrásokat kialkudni az államtól. Ezért a vállalati vezetés fő célja a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció.

Az 1960- as évek végére olyan nagyvállalatok jöttek létre, amelyek hatalmi pozíciójuk követ-keztében képesek voltak a gazdaság többi területéről a maguk számára jövedelmet elszívni.

A magyar gazd.szoc. figyelmét egyre nagyobb mértékben keltette fel a tág értelemben vett másodlagos gazdaság, vagyis a szocialista gazdaság mellett működő és egyre erősödő félig- meddig magánjellegű és piaci elvek szerint működő gazdaság, amely először a mez.gazd.-ban alakult ki. A szocialista gazdaság az 1980- as évektől egyenesen ösztönözte – az ekkor már több ágazatban is működő- másodlagos gazdasági ágazat erősödését, mert ettől várták a válság enyhítését. A ’80- as évek második felére a nemzeti jövedelem egyötödét már a szocialista szektoron kívül képződött.

A vállalati gazdasági munkaközösségek kialakulása szintén a ’80- as évek második felére esett, azzal a valós és hátsó szándékkal, hogy egyrészt segítsék a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz, kiegészítő jövedelmet biztosítson a munkavállalóknak. Ez viszont fokozta a munkásságon belüli differenciálódást, mert a jó pozícióban lévő munkások, akik a vállalt műhelyeiben és eszközeivel plusz munkát végzett, jobb helyzetbe kerültek.

A privatizációval minden megváltozott. Nem tisztán magántulajdonban lévő vállalatok jöttek létre, hanem olyanok, amelyekben állami és magántulajdon egyaránt szerepet játszott. Az éles elkülönítés nehézkessé vált.

Az új gazdasági elit, a krém egy 1993- as felmérés szerint azokból a menedzserekből került ki, akik a szocialista rendszerben is gazdasági közép- és felsővezető volt, és az új rendszerben is megőrizték vezető szerepüket. Főleg a fiatalabb ffi nemzedék, közülük is a szakmunkások éreztek kedvet a vállalkozások elindításához, de a vállalkozó kedv ellanyhult.

A munkanélküliség. A munkanélküliség definiálása sokféleképpen történik. Nemzetközi def. szerint az számít munkanélkülinek, aki az előző hónapban aktív munkakeresés mellett sem tudott egyetlen órát sem aktív kereső tevékenységgel tölteni. Mo.-n ez enyhébb kritériumokkal azt jelenti, hogy aki az előző hónapban 15 napot, vagy annál kevesebbet töltött munkával és azt állította, hogy aktívan munkát keresett. Az 1992- es évben érte el csúcspontját, majd lassú csökkenésnek indult. A munkanélküliek aránya a nők, a roma etnikum, az alacsony iskolai végzettségűek, bizonyos megyékben magas, vagy kiugróan magasabb az országos átlaghoz képest.

Az állam Max Weber def. szerint az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert. A kormányzat azokból az egyénekből áll, akiknek joguk van állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni.

A politika a társ. tagjainak és csop.-nak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak, ezeket a pozíciókat megtartsák. A társ.-i életben egy elkülönült terület, ahol a társadalom működését szolgáló döntéseket hozzák, a döntések végrehatását biztosítják, és szükség esetén kikényszerítik. Minden társa-dalmon belül vannak politikai intézmények, amelyeknek keretei között a döntéseket hozzák és végrehajtják. A társadalom életének ezzel a területével, ezekkel az intézményekkel foglalkozik a politikai szociológia. Politikai szociológia a politikai életben megnyilvánuló törvényszérűségek, a politika társadalmi háttere, összefüggése a társadalmi szerkezettel, folyamatokkal, empirikus adatgyűjtések alapján próbálja a politikai élet eseményéit magyarázni. Két rokontudománya a politikai történetírás és a politológia.

Központi fogalma a hatalom: olyan viszony, amelynek keretében a birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalmának alávetett személyeket rábírja, hogy a szándékainak megfelelően viselkedjenek, akár egyetértenek, akár nem. Kényszerrel is véghezviszi szándékát.

Legitim hatalom vagy uralom: ha az alárendeltek elfogadják, hogy a szándékot szolgálni kell, végre kell hajtani a hatalmat birtokló utasításait

Weber a legitim hatalomnak 3 típusát különbözteti meg:

Demokráciáról akkor beszélünk (Popper), ha az állampolgárok erőszak nélkül leválthatják kicserélhetik az uralmon lévőket, ha a többség nincs velük megelégedve, ahol meghatározott időnként olyan parlamentális választásokra kerül sor, ahol több párt is indulhat, és ahol a választáson a legtöbb szavazatot kapó párt vagy koalíció kormányt alakít. Akkor szilárd a demokrácia, ha már két alkalommal került sor választás következtében kormányválasztásra, és az ellenzék kormányt alakít. A demokráciának két fajtáját különböztetik meg elsősorban, a közvetlen és a képviseleti demokráciát.

A politikai rendszerek két szélsőséges típusa a demokratizmus és a totalitarizmus.

Totalitáriusnak és az állampolgárok magánéletébe is beleszól.

Autoritariánus: nevezzük azt a diktatórikus politikai rendszert, amely nem tűri a nyílt politikai ellenzéki tevékenységet, de állampolgárainak magánéletébe és gondolkodásába való beavatkozást többé- kevésbé kerüli (Kádár rendszer 1963-tól)

Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat, amelyeknek kifejezett céljuk a politikai hatalomra jutás ill. megtartás.

Nyomást kifejtő csop.-nak nevezik az olyan szervezett csoportokat, amelyeknek célja a nem politikai jellegű hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása a saját érdekeiknek megfelelően.

A mozgalom kevésbé szervezett társulás, amelynek megszületése nem v.mi részcsoport érdeke, hanem a társ. v.milyen súlyosnak tartott problémájának felismerése és ennek az orvoslására való törekvés.

Jóléti államnak nevezzük az olyan államot, amely a jóléti juttatások széles körét biztosítja állampolgárai számára, vagyis messzemenően gondoskodik polgárai jólétéről.

(Nemzetközi tendenciák: demokratikus országok számának növekedése. Jellemző a régebb óta demokratikus államokban az érdeklődés a politikai kérdések iránt csökken. Választáson való részvételi arány csökken, hagyományos politikai pártok támogatása csökken.

Magyarországon: a szocialista időszakban a politikai viszonyok vizsgálata tilos volt.

Rendszerváltozás: 1988-ban megkérdezettek nagy része gyökeres gazdasági, politikai és szociálpolitikai változásokat látott szükségesnek.

S.M. Lipset 1960-ban megjelent könyve óta állandóan foglalkoztatja a szociológusokat az a kérdés, hogy a gazdasági fejlettség és a demokratikus politikai rendszer között van-e kapcsolat, és ha van milyen szoros. Várható-e, hogy a gazdasági fejlettség magasabb szintjén demokráciává alakul át a totalitáriánus ill. az Autoritárius rendszer. Szükséges-e a piacgazdaság működéséhez a demokrácia, ill. szükséges-e a demokráciához a piacgazdaság. Van-e általános_ tendencia, a demokrácia és a piacgazdaság irányában.)