Gótika Magyarországon:

-        13. szd második felében kezdett meghonosodni. 16. szd végéig virágzott. A gótika elterjesztésében a ferencesek, domonkosok és a ciszterciek sokat tettek. Kezdetben a francia mesterek jellegzetességei jelentkeztek.

-        13. szd második fele- 14. szd eleje a hazai gótika korai szakasza. Virágkora Nagy László uralkodása, valamint Luxemburgi Zsigmond ideje alatt volt. Késői virágzás Mátyás és II. Ulászló ideje alatt volt.

-        Magyar gótika alkotásai kisebbek, mint a nyugati gótika alkotásaié. (kisebbek a homlokzatok). Magyar szerzetesrendek is befolyásolták az építkezéseket. A településektől elzártan éltek. Magyarországon mérsékeltebb módszer és tempó jellemezte az építészetet. Romanikának bizonyos elemeihez ragaszkodik.

-        1242- Tatárjárás. Megindultak a várépítkezések és az erődök építése.

-        1247-ben alakult meg Buda. Fejlett, szervezett települést hoztak létre.

-        IV. Béla uralkodásának idejétől királyi székhely Buda.

-        Megjelennek az emeletes polgárházak.

Mátyás templom: Eredetileg Budavári Boldogasszony templomnak nevezték. 1255-1269 között plébániai templomnak indult. Mai alakját a 19. szd-ban kapta meg.

13. szd-ban épült a Margit-szigeti Dominikánus Apáca Kolostor. 1252-ben fejezték be.

Gyulafehérvári székesegyház: Hitelezők által írt listák szolgálnak számunkra forrásként. V. István herceg hitelezőjének a leírásából sok értéket olvashatunk, amivel tartozott neki V. István herceg. (prémek, textilek, selymek, bársonyok, ékszerek).

14. szd építkezései- Károly Róbert. Fontos székhely volt Visegrád.

Gótikus stílusú királyi palota- Székesfehérvár. Ez leégett, újjáépítették.

Esztergom: 1320-as években építették újjá a templomot. Klasszikus gótika fontos épülete.

Óbudai Klarissza Kolostor- 1350 körül készülhetett el. Fiatal lányok nevelésével is foglalkoztak. Házi oltár- Párizsban készítették ezüst zománc technikával. Önmagában is hihetetlen érték. Jelenleg a New York-i Metropolitan múzeumban van.

A művészet megítélése is fontossá vált. Innentől jegyzik a művészek nevét. Adománylevelek árulkodnak arról, hogy a művészeknek adományokat is adtak.

Buda arculata megváltozott. (Dunára néző nagy homlokzat)

Várkastélyok építése kezdődött meg erdők és vadaskertek közelében. (Zólyom, Diósgyőr).

Kassai Szent Erzsébet templom (15. szd): Virágzó gótika alkotása. Csillagboltozat, 3 boltozat a hajó fölött.

Szegedi templom (15. szd): Alsóvárosi ferences templom. Tágas belső tér. Szentély fölött csillagboltozat. Csúcsíves ablakok. Támpillérek vannak az oldalán.

Nyírbátori református templom: Báthori család építtette. Sűrű boltozat fedi.

Mezőgazdaság, gazdálkodás:

-        Természeti gazdálkodás (önellátás). 12. szd magyar társadalmát jellemzi.

-        Ezermesterek világa.

-        Hiányzott a szakosodott termelés, a specializáció. Nem volt értelme a piacnak, mert mindenki elkészítette mindazt, amire szüksége volt.

-        Vezető réteg a katonai réteg. Eltartott réteggé váltak→ társadalom fölé emelkednek, adót, járulékot szednek.

-        12-13. szd-ra jellemző, hogy a földesúr szolgálatában sok alárendelt személy állt (kenyérsütő, harangozó). Ez egy kötelezettség volt.

-        Szórt birtokrendszer: Egy birtok több tagból állt különböző helyen. (földesúri üzem).

-        Távolsági kereskedő: Távoli tájak termékeit hozta Magyarországra.

-        Belső kereskedő: Magyarországon, de nem a magyaroknak, hanem a külföldieknek szolgálja ki az igényét.

-        Telekrendszerek: Német mintára alakult. Változásnak az okai az új termelőeszközök megjelenése (vízimalom). Szabályozott talajváltó rendszer jött létre.

-        Az árutermelés magával hozta a pénz felértékelődését.

Reneszánsz:

Korai reneszánsz: 1470-1541

A reneszánsz Itáliából terjedt el. Firenze a reneszánsz születési helye. Egyedi gazdasági, kulturális feltételek voltak. Itáliában már 1420-tól beszélhetünk reneszánszról. Nagyon hamar átterjedt Magyarországra a reneszánsz. Itália → Dalmácia → Magyarország.

Mátyásnak nagy szerepe volt a korai elterjedésben. Magyarországot jó politikai kapcsolat fűzte Itáliához. 14. szd- Sok itáliai mester dolgozott Magyarországon. 15. szd- jellemző, hogy több olasz művészetkedvelő költözött hazánkba. Közvetítésük Magyarország és Itália között meghatározó volt. 14. szd- Buda: Olasz kereskedő kolónia telepedett meg. Itáliai bankokból, kereskedőházakból több ügynök is költözött Mo.-ra.

Mátyás diplomáciája: 1474- Itáliai belső szövetséggel lépett kapcsolatba és be is lépett- LEGA volt a neve. IV. Sixtus pápa volt a vezetője. Magasrangú méltóságok voltak tagjai- Nápoly király, Angliai Ferdinánd → lányát, Beatrixot veszi el Mátyást. Mátyás számára nagyon jó kapcsolatokat biztosított ez a szövetség. A kapcsolatok a szövetség felbomlása után is megmaradtak. Házassága közelebb hozta az itáliai urakhoz, kultúrához.

Lorenzo De Medici: Firenze ura. Családja évszázadokon keresztül uralta a firenzei politikát. Művészeteken át a bankügyletekig mindenben részt vettek.

A művész egyenlő volt a mérnökkel. Új eszmei ágazat a humanizmus. Ez a reneszánsz eszmei áramlata. Leginkább az irodalomban és a filozófiában éreztette hatását. Befolyásolta a művészetet is. 14-15. szd-ban már éltek azok a gondolkodók, akiket humanistának szokás nevezni. Szerintük Itália csak akkor lesz újra dicső és méltó az elődökhöz, ha visszatér az antikvitáshoz, görög és római művészetekhez.

Magyarországon is hamar elterjedt a humanizmus → olaszok Mo-n való megjelenése tette ezt lehetővé.

1417- 1444: Magyar király udvarában élt Pier Pado Vergerio → királyi tanácsos lett Zsigmond uralkodása alatt. Padovai professzor volt. A kor minden címét megszerezte. Világi és egyházi jog professzora volt és a szabad művészeteknek és orvostudománynak is. Rendkívül jól tudott latinul és görögül, és ismerte az irodalmat és a filozófiát is. Tanítványa volt Vitéz János is.

Vitéz János:

-        Horvát köznemesi családból származott. Zágrábban és Bécsben tanult, onnan került a kancelláriára.

-        Főkancellár → Esztergomi érsek.

-        Ő lett Mátyás nevelője, tőle tanult meg latinul. Sok antik szerzőt ismertetett meg Mátyással.

-        Vitéz János karrierje tipikus reneszánsz karrier. Elnyerte a váradi püspökséget is. Ez lesz kedvenc tartózkodási helye. Fantasztikus udvart alakít ki mozgalmának. Korai reneszánsz kultúra középpontja lesz. Újjáépítette a székesegyházat.

-        Sok pénzt és figyelmet fordított a püspöki könyvtárra. Be tudta szerezni antik szerzők műveit, kortárs szerzőkét. Könyvgyűjtő lett. Mátyás megszerezte ezt a könyvtárat. Ez lett a Corvin könyvtár alapja. Csodálatos kódexek voltak és eredeti olasz művek. Sok volt a firenzei miniátor- ők készítették a címeres leveleket, könyvdíszeket.

-        Budán is működött könyvkötő műhely. Kódexeknek itt is csináltak bőrkötést → különböző motívumok vannak rajta, nem csak olasz, hanem keleti is.

-        Vitáz János unokaöccse volt Janus Pannonius. Az ő költségén tanult Itáliában, Pádovában. Manetgna jó barátságba került Janus Pannoniussal, Mátyás rendelt tőle egy képet.

15. szd-i Magyarország: Nagyon sok fiatal tudott külföldön tanulni. Akik hazajöttek az ott megszerzett tudással helyezkedtek el az udvarban. Fontosabb egyetemek: Pádovai és Bolognai.

Mátyás munkássága:

1458- Mátyás trónra kerülése. Erősen centralizáló politika kezdődött. Felhasználta a humanista gondolkodók tudását a diplomáciai kapcsolataiban. A régi nyugati uralkodócsaládokhoz képest a Hunyadi dinasztia helye nem volt olyan biztos pont. Hihetetlen mértékű ajándékozás folyt- főleg egyházi javak. Kanonoki, érseki, püspöki, préposti beosztást és javadalmakat kaptak a Mátyás udvarában lévő gondolkodók. Főleg diplomáciai kapcsolatokat láttak el. A klérus elvilágiasodott, nem a teológiát erőltették. Mátyás gyűjteményét a könyvtáron túl, különböző értékes ajándékok is gyarapították. Mátyás ötövösöket is alkalmazott- ékszereket, fegyvereket készítettek. Ebből a gyűjteményből mára szinte semmi sem maradt. Mátyást és Beatrixot ábrázoló dombormű maradt meg. Maradtak fenn még ötvös-munkák, Bakócz kárpit- trónkárpit. Mátyás kemény uralkodó volt, kemény adókat vezetett be, új vámrendszer→ pénzügyileg helyre akarta állítani az országot. Halála után a róla kialakult kép megváltozott.

Mátyást segítők mindegyike olasz volt:

-        Francesco Bandini- építész: Budán dolgozott. 1490-ig itt tartózkodott. Tanácsadói feladata volt. Figyelnie kellett az itáliai művészeket és közvetíteni. Neoplatonista kör tagja olt → Platón filozófiáját tanulmányozták.

-        Antonio Bonfini: Mátyás történetírója 1486- 1490 között. Közvetítő munkája fontos. Munkájához fordítások is tartoznak. Alberti- Az építészet című műve. Erről készült egy rövidített változat, melyet több nyelvre fordítottak le. Ezt a munkát végezte Bonfíni.

Magyarországi reneszánsz építészet:

-        Olaszosan klasszicizáló.

-        All’ antica jellegű.

-        Mo.-n a gótika nem volt olyan mértékű és nem tudott úgy meghonosodni, mint Ny-Európában → reneszánsz könnyebben tudott meghonosodni.

-        Tagozat vagy ornamentum leginkább ablakok és ajtók díszítésében alkalmaztak. Olyan, mintha kerete lenne, kiemeli a falból, kőből kifaragott és díszített volt. Ablakok kisebbek voltak. Ornamentátorok készítették ezeket. Dalmáciából os jöttek ezek a művészek, nem csak Itáliából.

Építkezések:

Budai vár: Török ostrom és barokk újjáépítés miatt ma már nem látható semmi. 1479- szerződés: Itáliai mesterek szerződnek magyar munkára. Megmutatja hogyan készült a vár. 16. szd-i leírásokból tudjuk hogyan nézhetett ki a vár. Belső terek díszítése- majolika padló és aranyozott fa mennyezet. Címerekből sok maradt fenn → utal a művészetre és a családokra, akiket jelképez. Vörös márvány alkalmazása kezd elterjedni → nagyon drága volt. A vörös márvány síremlék kimondottan a magyar reneszánsz művészethez kapcsolódik.

Belső építészet: Falikárpitok, freskók → Firenzéből, Németalföldről rendelnek. Ötvöstárgyak, ékszerek, fegyverek, lószerszámok.

Visegrádi vár:

Anjou korban jelentős szerepe volt. Mátyás nyári rezidenciává alakítja át. Természet és művészet harmóniáját próbálták megvalósítani. Függőkertet alakítottak ki. Szőlő ültetvények, gyümölcsösök voltak.

Tatán, Kőszegen, Vajdahunyadon nagy építkezések folytak, Diósgyőrön pedig átalakították a várat. Nemesi kúriák is próbálták követni a divatot.

Jagelló korszak: 1490- 1526

Mátyás halála utáni időszak. Megfigyelhető az a tendencia, ami Mátyás korában elkezdődött. II. Ulászló folytatta munkáját, tovább építette a palotát.

Bakócz- kápolna: Bakócz Tamás építette, esztergomi érsek volt. 1506-ban kezdte el építeni. Ma már nem a régi állapotában láthatjuk. Bakócz Tamás pápai címre is pályázott. Klasszicizáló olasz stílus volt a kápolnára jellemző. Görög kereszt alaprajzú. Kupola bronzlapokból áll, ezeket egy vasvázra helyezték rá.

1526- Megtorpant a fejlődés a Mohácsi csatavesztés végett. Védelemre próbáltak berendezkedni- hadiépítészet. Külföldiek próbáltak elmenekülni, olasz mesterek nagy része hazatért Itáliába. Ez rákényszerítette a magyar mestereket az önálló alkotásra. Hazai építészet válik fontossá, várak megerősítése kerül előtérbe.

Az ország 1541-től 3 részre szakad → befolyásolja az építkezéseket.

Nyugat- Habsburg fennhatóság alatt.

Erdély- Önálló fejedelemség.

Középen- Török uralom.

A határon erődöket, várakat építenek. Erdély, Felvidék → reneszánsz polgárházak épülnek. Ottani mesterek eltanulták az olasz mesterektől a díszítéseket, mintákat, művészeteket. Törökök által megszállt területeken a török építészet terjedt el (minaretek, fürdők).

Sárospataki vár: 1534- Első emlékek ebből az időből származnak. Perényi Péter volt az építtető → erődépítkezésbe kezdett reneszánsz stílusban.

Nádasdi család- Reneszánsz várakat építtettek. Sárvári kastély átépítését 1552-ben kezdték, 1560-ban fejezték be.

Reneszánsz irodalom:

Reneszánsz időszak nagyon nagy jelentőségű. Az irodalmi élet ekkor kapcsolódott be az európai vérkeringésbe. Ez a korszak adta Mo.-nak az első nagy költőket. A latinnal szemben ekkor vált uralkodóvá a magyar nyelv.

Vitéz János: Első humanista, aki könyvtárat hozott létre és támogatta a fiatalok tanítását. Kor legismertebb művészeivel dolgoztatott. Janus Pannonius az unokaöccse.

Janus Pannonius: 1434- 1472. Kor legjelentősebb költője. 11 évet töltött Itáliában. Görög, latin nyelven kitűnően beszélt. Ismeret a korabeli humanisták műveit. Ficino jó barátja volt. Első jelentős költő a magyar irodalomban, de csak latinul írt. Latin volt a magas színvonal nyelve. Szatírikus, erotikus epigrammákat írt → hadat üzent az álszent erkölcsöknek, mely a középkort jellemezte.

Mátyás kemény uralkodó volt. Halála után a róla kialakult kép megváltozott.

Elkezdődött egy védő, óvó munka. Próbálták a kiutazott humanisták megmenteni a magyar kincseket.

Oláh Miklós: Hungária című műve. A pusztulás előtti Mo. állapotát írta le földrajzilag, néprajzilag és kulturális szempontból.

Újra kiadták Janus Pannonius vesreit, Bonfini műveit → Úgy szerkesztették őket, hogy az előszóban leírják, hogy miért tartották lényegesnek újra kiadni.

Zsámboky János: Bécsben élt. XVI. század második felében minden korábbinál teljesebb és jobb kiadásokban tette közzé a Mátyás-kori humanisták műveit.

Magyar nyelvre felfigyelnek: a magyar nyelvű irodalom kezdetei visszanyúlnak a XII. századig, a magyar nyelvű írásbeliség és irodalom azonban egé­szen a XVI. századig csak a latinnak a szerény társa, amolyan ki­segítője maradt. A XVI. század előttről fennmaradt magyar nyelvű szövegek többnyire latinból való egyházi célú fordítások; eredeti al­kotás kevés akad köztük. 1500-as években a magyar nyelv használatát ösztönözték.

Pesti Gábor: A budai Cor­vina Könyvtárból 1526-ban, mikor a török első ízben megszállta a fővárost, kimentette a Janus Pan­nonius epigrammáit tartalmazó kódexet, és Bécsbe vitte. Lefordított néhány evangéliumot és Ezópus meséit is. A mesék fordítása 1536-ban jelent meg. Ekkor hirdette meg a magyar nyelv kiművelésének programját. Minden művelt nép arra törekszik, hogy a nyelvét fejlessze. Enne első lépését a fordításban látta.

Sylvester János: Úgy gondolta, hogy magyar nyelv a szent nyelvekkel egyenrangú. Magyar nyelv egy olyan kincs, mely eddig rejtve volt. Kutatásokat végzett a magyar nyelvvel kapcsolatban. Nyelv szerkezetét is vizsgálta. Biblia fordítással is foglalkozott. Először fordította le a teljes Újszövetséget. Összehasonlította a magyar és a latin nyelv szerkezetét. Ebből született egy önálló munka → Gammatica Hungaro- latina (1539). Kifejti, hogy vannak szabályok, melyeket írásban rögzíteni kell. 1541- Teljes Biblia fordítás megjelent nyomtatásban.

Reneszánsz- reformáció- humanizmus összehasonlításai:

Reformáció reneszánszhoz való viszonya gyökeresen különbözik a humanizmustól. Humanizmus szerves része a reneszánsznak, legfontosabb része. A reformáció mindkettőnek az ellentéte. A reneszánsz élet újfajta szemléletével lépett fel, a humanizmus pedig ideológiai tudatossággal, tudományos megalapozottsággal a hagyományos vallási világkép ellen fordult. A reneszánsz igaz összefért a vallásossággal összefért. Az egyház elvilágiasodott, sok humanista került az egyházi személyiségek közé. Ezért következett be a reformáció. Azért került sor rá, mert Luther felismerte, hogy a reneszánsz ideológia nem egyeztethető össze a vallással. Reformáció vezető egyéniségei a vallás fontosságát hangsúlyozták. Vissza akarták Istent helyezni az őt megillető helyre, mert a humanisták eltávolították. Fontosnak tartják a Biblia olvasását. A vallási témájú művek kerülnek előtérbe a reformáció alatt. Becsüli a keresztény erkölcs szolgálatában álló műveket. A humanisták Biblia kritikái segítették elő a reformációt. Reformáció szorgalmazta a nép nyelvének használatát.

Ellenreformáció:

Katolikus vallás megpróbálja visszaszerezni híveit. Ebben az időszakban bontakozik ki a barokk → a célból jött létre, hogy az emberek menjenek vissza a templomba. Észrevették a művészet befolyásoló jellegét.

Magyarországi reformáció irodalma:

Más mint a Ny-Európai. Nem állami elhatározással történik a reformáció, hanem társadalmi mozgalom eredményeképpen szerveződik. A reformáció hamar elterjedt → a reformátorok az ország bukásáért a katolikus egyházat okolták. A török betörése Isten büntetése, ezért az egyházat okolta. Az egyház azt mondta, ha az emberek megtérnek, akkor vége lesz a szenvedésnek, és minden jobbra fordul. Ez hatásos volt. 2-3 évtized alatt a reformáció teret nyert Mo.-n. Egymást követték az újítások. Lutheri reformáció terjedt el először, majd a svájci reformátorok nézetei. Több különböző nézet is elterjedt.

Antitrinitárius= Szentháromság tagadó.

Vallási agitáció elárasztotta az országot, rengeteg hitvitára került sor. Az írók a magyar nyelv magasabb szintre emelésére törekedtek.

Bornemissza Péter: Kornak termékeny szerzője. 1536- 1584. Rengeteg prédikációt írt, 6 kötetben jelent meg. Ő volt az első reneszánsz tragédia szerzője → Magyar Elektra. Szophoklész tragédiáját dolgozta át a magyar társadalmi viszonyok szerint.

Heltai Gáspár: Katolikus pap, majd lutheránus, kálvinista majd antitrinitárius prédikátor lett. Wittenbergi Egyetemen tanult. Magyar novellairodalom megteremtője. 4 kiemelkedő munkája: 1. Dialógus (1552)

                2. Száz fabula (1566)- Ezópus meséinek gyűjteménye

                3. Háló (1570)- Spanyol inkvizícióról ír.

                4. Magyar Krónika (1574-75)- Bonfini írásait dolgozta fel.

Tinódi Lantos Sebestyén: Magyar eseményeket mondta el dalban.

Petrarkizmus: 16. szd-ban Mo.-n terjedt le. Petrarca dicsőítését szolgálta. Szerelmi költészetet jelent. Felkapott stílus volt.

Balassi Bálint: 1554- 1594. Legnagyobb jelentőségűek a szerelmi költeményei. Janus Pannonius hagyományai befolyásolták. Már magyar nyelven írt. Legnagyobb költő a korabeli Mo.-n. Költeményeinek fő témája a szerelem, magas színvonal megvalósította a petrarkizmus magyar változatát. Protestáns arisztokrata családból származott, apja fontos szereplője a török elleni harcoknak. Itáliában, Pádovában tanulhatott, és Nürnbergben is. Politikai okokból apját lecsukták, így a családi vagyon nagy része elveszett. Apja halála után a rokonok kifosztották minden vagyonából. Különböző királyi udvarokban dolgozott (lengyel király, erdélyi fejedelem). Török elleni harcokban vitézként tűnt fel, majd lókereskedő lett.

Könyvnyomtatás:

Mo.-n 1473-ban létesült nyomda, a 16. szd elején Budán már tucatnyi könyvkereskedő működött. A könyv tömegcikké akkor vált, mikor az ország politikai helyzete rossz volt (ilyenkor egyre több könyvre volt igány). A Wittenbergben tanult magyarok számos könyvvel tértek haza, s így az ország minden részébe eljutottak a re­formáció teológiai alapművei és az ókori klasszikus írók ki­adásai. Kezdtek egymás után létesülni a ma­gyarországi nyomdák is. Ezek nem üzleti vállalkozások, ha­nem mecénások által fenntartott üzemek voltak. Nádasdy Tamás­nak sárvári birtokán működött nyomda. Itt nyomtatták ki Sylvester János magyar nyelvtani munkáját és az Újszövetséget magyarul. A teljes ma­gyar Biblia kiadása Rákóczi Zsigmond költségén jelent meg. Debrecennek 1561-ben létesült nyomdája, sok prédikációs kötet, gyülekezeti könyv jelent meg. A reformáció szolgálatában álló magyarországi nyomdák létesülése hatalmas lendületet adott a magyar nyelvű irodalom fejlődésé­nek.