Magyar állam kialakulása:

Már Géza fejedelem időszakában elkezdődött. István fektette le az intézményhálózat alapjait. 1000 körül zajlott le és a 11. szd végére már kiépült egy tényleges egyházszervezet- világi és egyházi.

István rengeteg rendelkezést hozott az egyházszervezettel kapcsolatban→ 10 püspökséget alapított, ezekből 4 ma is áll: Győr, Veszprém, Nyitra, Gyulafehérvár. Az 1000 körüli építkezésekről keveset lehet tudni a leletek hiánya miatt.

Magyarországi építészet a nyugati építészetből táplálkozott, annak mintájára építkeztek.

Pannonhalmi kolostor:

-        Nagy templomépítő munkálatok Géza fejedelem idején →nevéhez fűződik a pannonhalmi kolostor, Szent Márki titulusú főkolostor. 996-ban kezdték az építést.

-        A pannonhalmi kolostor szoros, közvetlen kapcsolatban állt más nyugati rendekkel. Eredetileg 2 szentélyes volt a pannonhalmi kolostor.

-        1001-ben volt a templom felszentelése.

-        Pápáktól támogatást élvezett. 1102-ben II. Pascal pápa megerősítette azokat a kiváltságokat, melyekkel már rendelkezett.

-        1137- Dávid vezette az apátságot→ templombővítés.

-        1224- Felavatták a 3. templomot.

-        Tatárjárás során nem pusztult el, mivel védőfal vette körül.

-        14. szd-ban hanyatlás figyelhető meg. Magyarországon ekkor kezdődött egy reform a szerzetesrendekre vonatkozóan, mely Nagy Lajos nevéhez fűződik →fegyelem visszaállítása a legfőbb cél.

-        Mátyás korában késő-gótikus stílusban építették tovább.

-        1486- Elkészült a templom.

-        1514- kongregáció→ magyar apátságokat egybefogta.

-        Törökök visszavetették az építkezéseket, reformokat.

-        Mai képét a 19. szd-i építkezések határozták meg → ekkor építették a könyvtárat.

-        II. világháború alatt nemzetközi védelmet élvezett.

11. szd-tól egyházi és világi arisztokrácia építetett kolostorokat.

Pécsváradi Bencés Apátság- Géza és István korában épült.

Zalavári Bencés Apátság- 3 hajós nagy bazilika volt.

Tihanyi Bencés Apátság- 3 hajós, altemplomos. Szent Ányos monostornak hívták. 1055 körül jöhetett létre.

Veszprémi Szent Mihály Székesegyház- 20. szd-ban elbontották. Gizella királyné számára készült→ középkorban sokáig ez volt a királynék koronázási helye.

Esztergomi Szent Adalbert Székesegyház

Székesfehérvár- 1003-ban kezdett el Szent István itt építkezni. Szűz Mária Prépostság temploma. Árpádházi királyok temetkezési helye. 1030-ban Imre herceget ide temették el. 3 hajós bazilika. 18-19. szd-ban lebontották.

Plébánia hálózat:

-         Cél: Minden 10 falu építsen templomot- ez az Árpádkorban nem valósult meg.

-         Az első plébániák az ispánsági várak körül jöttek létre → nagyobb városokra, településekre jellemző.

Román kori templomok:

Bélapátfalva: Eredetileg ciszterci apátsági templom. 13. szd elején épült- 1232-ban alapították. Francia anyakolostor igényei szerint alakították: 3 hajós- kereszthajós több oldalszentéllyel, mellette állr a kolostor-kerengő. 18. szd-ban újra felépítették.

Feldebrő: Bencés apátsági templom volt. Feltehetően Aba Sámuelt ide temették. Egyetlen olyan templom Magyarországon, aminek négyzet az alaprajza.

Jáki templom

Lébényi templom       13. szd első felében épültek. Lébényi típusú bencés és premontrei

Zsábéki templom        kolostor templomok. 1-1 főúri család építtette valamely szerzetesrend

részére.

Dongaboltozat- Tipikus románkori boltozat. Visszatették a lébényi templomra.

1896- Jáki templom restaurálása → sok minden átalakítottak, kiegészítették.

Zsámbéki templom 1763-ban földrengés következtében ledőlt.

Ciszterci rend:

-         Francia alapítású rend

-         Citeaux városáról kapta a nevét.

-         Alapítója: Hardingi Szent István.

-         Benedek regulát követik, kiegészítették a Charta Caritas- szal. Bevezették az étkezés közbeni/alatti felolvasást. Opus dei= Szolgálat Istennek.

-         Templomok díszítését elhanyagolták.

-         Clairvaux-i Szent Bernát a rendet felvirágoztatja.

-         Magyarországon már 1142-ban jelen voltak.

-         Ők voltak a magyar művelődés zászlóvivői.

-         Sok kollégiumok volt→ filozófiát és teológiát tanítottak.

-         Munkájuknak köszönhető a kelet-európai hittérítés.

-         Földművelésben is példát mutattak.

-         Szoros kapcsolat a francia apátokkal.

Premontrei rend:

-         1120-ban alakult.

-         „Minden jóra felkészültem” → ez volt az irányelvük.

-         Erősen szabályozott kolostori rend.

-         Karitatív munkavégzés (prédikáció, lelkigondozás)

-         A szerzetesek lelkipásztori feladatokat is elláttak.

-         Magyarországon hamar megtelepedtek. 1131 előtt jött létre az első magyarországi kolostor

-         Apát= prépost.

Ferencesek- Domonkosok → Magas szinten oktattak teológiát- Julianus barát.

-         Kolduló rendek

-         Hittérítéssel foglalkoztak

-         Kolostoraikat nagyobb városokban alapították

IV Béla belépett a ferences harmadrendbe → világi életet folytatva lehetett belépni

Ferences kolostorokat Anjou uralkodók s hoztak létre

Esztergom:

-         Uralkodói székhely is volt.

-         Itt született meg Vajk és itt keresztelték meg.

-         Itt állt a királyok keresztelő egyháza.

-         Itt volt István és Gizella esküvője.

-         Első érsekség, amit István alapított.

Székesfehérvár:

-         Szűz Mária prépostság

-         Királyi palota is itt állt

-         Temetkezések kiemelt szerepe

Megyerendszer kiépítése:

-         Közigazgatás alapja → Istvánhoz köthető

-         Királyi vár az ispánság köré jött létre → ahol a király nem volt jelen ott az ispán járt el helyette.

Szent László:

-         Egyházszervezet újjáépítése

-         1090-1095 → Szent István emlékére építtette a Zágrábi Székesegyházat.

Tihanyi monostor alapítólevelének hátulján jegyezték fel, hogy mi minden található a monostorban (könyvek, arany, ezüst). (1090)

1217- II András → Tihanyi Apátság segítése.

Ekkoriban az ország mezőgazdasága fejlett volt, a halászat fontos megélhetést biztosított.

Könyves Kálmán:

-         A pápa elismerte tudását.

-         Akit tudatlannak vélt a papok közül, azt nem hagyta felszentelni.

-         Az iskoláztatás a káptalanok és a kolostorok kezében volt.

-         Magyarországon nem voltak még egyetemek→ Párizsban tanultak → ez volt az első egyetem. Anonymus is itt tanult.

Veszprémben már ebben az időben (12-13. szd) tanítottak jogot. Oklevelet kiállítása, írása → fontos emlékek, jogokat írásban rögzítették.

Szent Ferenc legendája fordítás útján kerül 1370 körül Magyarországra. Szövegét egy 70 évvel későbbi másolat őrizte meg.

Jókai Kódex:

-        Legrégebbi teljesen magyar nyelvű könyv.

-        Jámbor élet propagálása.

-        Saját korának politikai bírálata.

-        Feudális anarchia képe rajzolódott ki. Erkölcsi normáknak való megfelelést nehéznek tartották.

-        Példa, példázat→ erkölcsi tanulság a lényeg, prédikációba szőtték bele a középkori szerzetesek, szentek életének a leírásába is belefűztek ilyen anekdotikus történeteket.

Képes Krónika: Legjelentősebb történelmi alkotás (1358). Gyönyörű illusztrációi miatt vált híressé. 14. szd első harmadának eseményeit egy ferences barát alkotásai alapján tárgyalja.

Tóthsolymos Apród János- Nagy Lajos életrajzát írta le: Károly Róbert Anjou király után uralkodott. Nagy László állandóan hadjáratokat indított. 40 évig uralkodott.

Geszta:

-        Latin szóból ered, jelentése viselt dolgok.

-        Latin nyelvű középkori történeti műfaj.

-        Általában a krónikával hasonlítják össze. Mesésebb, mint a krónika.

-        Költészet és a valóság keveredik benne.

-        Szórakoztató célja is van.

-        Udvari, nemzeti történetírást képviseli.

Krónika:

-        Kronológiai felépítésű.

-        Hitelesebb, mint a geszta.

-        Egyházi, kolostori munka.

Keresztény Magyarok Gesztája:

Szerző ismeretlen. Valószínűleg francia földön tanult, ezt a stílusából lehet kikövetkeztetni. Polgári magyarokról nem ír elmarasztaló módon. Magyarok Keletről jöttek, területeket foglaltak, 2 vezérrel érkeztek.

Anonymus gesztája:

Önálló munkaként maradt ránk. 11-12. szd alkotásait forrásként használja. Magyar nemzet eredetét elsőként írta meg. A pogány magyarokat és a magyarok fejedelmeit összekötötte a későbbi nemesi családokkal. Szkíta elődökkel kezdődik. Középpontjában a honfoglalás áll. 1746-ban vált ismertté. Legtöbbet tárgyalt történetíró.

Magyar Lengyel Krónika is egy geszta. Sok kobold történetet tartalmaz. Attilát és az Árpád-házi királyokat összeköti.

Magyarországi Egyetemek:

-        Első magyarországi egyetemet 1367-ben Pécsen alapította Nagy László. Pápai engedéllyel nyithatott egyetemet. V. Orbán pápa engedélyezte. Teológiai kar nem lehetett. Bolognai mintát vette át. Jogot bolognai tanár tanított.

-        1395- második egyetem Magyarországon Óbudán létesült. IX. Bonifác pápa engedélyezte a létrehozást. Szánta Lukács csanádi püspök került az egyetem élére.

-        1467: Pozsonyi egyetem létrejön. Vitéz János szembefordult Mátyással és valószínűleg ezért szűnt meg az egyetem.

Magyarországi utak: (16. szd.)

Nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatosak a legfontosabb utak, különösen a Nyugat-Európával kapcsolatos utak. 13-15. szd- törvények szorgalmazzák az út-hídépítést.

1335- Visegrádi király találkozója. Ez az alapja a mai visegrádi négyek találkozójának.

Magyarországi betelepítések:

·        Az itt megtelepedett németek 1224-ben II. András királytól jelentős kiváltságok birtokába jutottak Az Andreanum néven ismert királyi oklevél a korábban a dél-erdélyi területen szétszórtan elhelyezkedő német telepeket egységes területté mosta össze. Az így megalkotott dél-erdélyi Szászföld határain belül a népeket a szebeni ispán fennhatósága alá rendelte.

·        A király előírta katonaállítási kötelezettségüket.

·        Egy összegben adót kellett fizetniük.

·        Országos vámmentességet nyertek.

·        Fejlett nyugat-európai agrár- és kézművestechnológiát valósítottak meg a a középkori Magyarország egyik legfejlettebb régiója lett a a XIV. sz.-ban itt jelennek meg legkorábban a céhek.

·        Szintén a németek virágoztatták fel a Szepességet /a Hernád felső folyása mentén/

·        A XII. század közepe és a XIII. század eleje közti nagy betelepülések ellenére még mindig óriási fehér foltok tátongtak a Kárpát-medencébena II. András akkora birtokokat tudott adományozni híveinek, hogy 1-1 összefüggő területen olykor 30 falu is elfért.

·        A tatárjárás új helyzetet teremtett a népességet illetően a legtöbbet a keleti országrész szenvedett, a Dunántúl jóval kevesebb megpróbáltatásnak volt kitéve

·        Erdély és az Alföld nagy része teljesen elpusztult

·        A tatárjárás után a katasztrofális munkaerőhiány a tudatos betelepítéseka

·        Kunok: IV. Béla tömbösítve telepítette le őket, a kipusztult népesség helyére

·        IV. László a kun nemesek számára azonos szabadságot biztosított, tudatosan törekedett kiváltságos helyzetük elismertetésére

·        Románok: a tatárjárás után tudatosan, nagy számban telepítették be őket Erdélybe

·        III. András is megkísérelte a románok egy tömbben, királyi oltalom alatti betelepítését, de a XIII. század végén, mikor ez zajlott, a királynak már nem volt elég hatalma ahhoz, hogy kiváltságokat adományozzon nekik

·        A XIV. században inkább a világi nagybirtokosok telepítettek a saját uradalmaikba románokat a a királynak tehát nem volt uralma felettük

·        A magántelepítések azzal a következménnyel jártak, hogy katonai szempontok helyett gazdasági szempontok kerültek előtérbe

·        A románok be tudták népesíteni a korábban lakatlan hegyvidéki tájakat, álattartó életmódjuk miatt

·        A románok ortodox, görög hitük miatt élesen elkülönültek a magyar államterületen élő többi néptől