Fogalma: a nevelésre vonatkozó ismeretek rendszeres egysége

Feladata: tudományos és gyakorlati

Feltárja a nevelés egész menetét.

Alappillérek:

Megtanulni tanulni (figyelem, gondolkodás, emlékezet)

Megtanulni dolgozni (szakmai képzettség, csapatmunkára való alkalmasság, kockázatvállalás, kezdeményezés)

Megtanulni együtt élni másokkal (kooperáció, odafigyelés)

Megtanulni élni (az egyén mint feltaláló, álmodozó, közösségi tag)

Egyéni elvárások -> Cél <- társadalmi elvárások

ˇ

Feladatrendszer

Eszközök

Követelmények

Nevelés és szocializáció különbségei

Időbeliség

Tudatosság

Tervszerűség

Alapkérdés: Mi legyen a nevelési cél?

(Milyen embert kell formálni?)

Értelmezési keretet adhat a világnézet

társadalom

etika

kutatás

Idealizmus (csak törekedni tudunk az ideális értékek felé)

vallásos Minden istentől származik

filozófiai Ideák világa

Realizmus (a tapasztalat világa az igazi világ)

naturalista (az élet „természetes” felfogása)

pozitivista (adottságok, tények döntő szerepe)

pragmatista (a gyakorlati hasznosság szerepe)

empirikus (a tapasztalatok elsődlegessége)

Individuális (az egyéniség szabad érvényesülése)

realista

naturalista

idealista

Szociális (az egyén nevelése a társadalom „szolgálatára”)

szociológiai (család, iskola, társadalom egysége)

szocialista (világnézet, filozófia, életfelfogás, politika, nevelési rendszer)

állampolgári nevelés (polgári jogok és kötelezettségek)

nemzeti nevelés (a nemzet fejlődésének segítése)

Ideális morál erényesség

Utilitarisztikus az élet az érdekek harca

Hedonisztikus az élvezetes a legfőbb elv

Kísérleti pedagógia

empirikus pedagógiai kutatási eredményekkel szemléletváltozás

(Nagy László koncepciója)

Bábosik István: cél a személyiségfejlesztés

Zsolnay József a sikeres viselkedés maximalizálása

Gáspár László autonóm egyén

Nagy József különböző dimenziók fejlesztése

Dánia: tanulni vágyás, más kultúrák megismerése, ember és természet közötti kapcsolat megértése

Németország: esélyegyenlőség elvének tisztelete, udvariasság, tolerancia, felelősségérzet

Görögország: erkölcsi, vallási, humanitárius, nemzeti értékek megismerése

Spanyolország: Kezdeményezőkészség, szolidaritás, a másság tisztelete

Finnország: személyiségfejlesztés, együttműködés, egészségnevelés, környezetvédelem

Mindezek a „jövő követelményei”

Ismeret helyett szociális jártasság (konfliktuskezelés, problémamegoldás, együttműködés, nyelvismeret……..)

Szocio-morális értelemben: altruisztikus, toleráns, munkára orientált, kooperatív

Önérvényesítés tekintetében: permanens önképzésre motivált, alkalmazkodóképes, gyakorlatias)

Eszköze: A konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár fokozatos kiépítése

Konstruktív magatartás- és tevékenységrepertoár:

Közösségfejlesztő -szellemi, fizikai, közéleti munka

-értékóvó magatartás

-segítőkészség

-fegyelmezettség

Önfejlesztő -művelődési tevékenység

-esztétikai tevékenység

-az egészséges életmód normáit követő magatartás

A nevelő feladata:

szelektív és orientáló hatásrendszer működtetése.

A nevelői közömbösség alapvető pedagógiai hiba.

A személyiség magatartását meghatározó belső feltételrendszerének legmagasabb rendű eleme.

Az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője

A jellem fejlődését meghatározó tényezők:

életkori, biológiai érés

értelmi tényezők

környezeti tényezők

Alsóbb rendű érzelmek, érzékiség, hedonizmus, önzés

Szülő, tanár segítségével eleget tesz a közösség elvárásainak, engedelmesség, hasznosság

Személyes megfontoltság, döntés

A nevelés célja: a nevelendő személyiséggé váljon

Egy sajátos lelki életnek minden mástól megkülönböztethető alanya és forrása. A természet által adott (ügyesség, temperamentum, tehetség)

életszerep, jellem

az egész lény életét jellemzően visszatükrözi

történés, kölcsönhatás eredménye

érzése a szeretet

erőforrása Isten

„felépül”

Egyéniség ¨ Erkölcsös személyiség

„adott” „válhat az ember”

Érzéki éniség korlátlan önérvényesítés

Történeti éniség a külső törvények feltétel nélküli elfogadása

Tiszta éniség a belsővé vált törvény életelvvé, belső paranccsá válik

Pedagógus személyes kölcsönhatás

a „szem sugárzása”

„a hang színezése”

„a szóban rejlő meggyőződés ereje”

a pedagógus „erkölcsi voltának általános benyomása”

Feltétel: a gyermek lelkületének ismerete

Kultúra Család Közösség

Nemzetiség Nemzet Kultúrállam

Egyház Emberiség

Nevelési folyamat: a nevelő-fejlesztő és az előbbiekből kiemelkedő nevelő hatású események összefüggő sorozata.

Komplex folyamat: biológiai

morális

fiziológiai törvényszerűségek

pszichológiai által meghatározott

társadalmi

Embernek emberre irányuló alakító tevékenysége

A nevelés nem hatás, hanem hatások sorozata

A nevelés az életnek csak egy szakaszában folyik

A nevelésnek előkészítő jellege van (önálló élet)

Nevelni csak az tud, aki a fejlettségnek magasabb fokán van mint a nevelt

A nevelés céltudatos hatások tervszerű elrendezése

A beavatkozás a növendék fejlődésébe a növendék érdekében történik

Tapasztalatok (spontán, tudatosan tervezett)

Életkor függvénye, saját élmény

Általánosítások (elvek, normák megfogalmazása)

Átéléssel kapcsolatos feldolgozás, érzelmek által kísért folyamat

Gyakorlás (tudatosítás)

Alkalmazás, magasabb szintű megvalósítás

Végeredmény: individuum

(autonóm vezérlésű, szociálisan és személyileg egyaránt értékes magatartás- és tevékenységformák kialakulása)

Alapja: tevékenység

(tanulmányi, önkormányzati, fizikai munkatevékenység)

A tevékenység: közösségfejlesztő

önfejlesztő

önérvényesítő – egoisztikus jellegű

A tevékenység szabályozása:

1. Impulzív aktivitás

2. Heteronóm szabályozású aktivitás

tekintélyi szabályozás alatt álló aktivitás

szociális szabályozás alatt álló aktivitás

3. Autonóm szabályozású aktivitás

1. Szabályozottsága szerint:

Irányított folyamatfelfogás

a pedagógus irányít

szelektív hatásrendszer erős lehet a kötöttség

Szabad nevelésfolyamat felfogás

a nevelés önkibontakoztató jellege

a pedagógus szolgáltat

spontán érdeklődés

2. A nevelési célok alapján:

Normatív nevelési célok

általános emberi értékek

tudatos közvetítés

interiorizálás

pontos célmeghatározás

Értékrelativista koncepció

minden érték relatív

nincs képességlista

életszerű körülmények

3. Hatásszervezés alapján

Intellektualista

verbális logikai hatásokra épül

a kultúra a fejlesztés záloga

Naturalista

nem elsődleges az intellektus

tapasztalati hatás a döntő

gyakorlati tevékenységgel szerezhető meg a tudás

cél a konstruktív magatartás

direkt

a nevelő közvetlen hatása

a hatás forrása a pedagógus

a gyermek passzív

indirekt

forrás a tevékenység és az interakció

célirányos szervezés

Célfelfogása normatív

Céltartalma vallásos, morális

Személyiségképe intellektuális

Szabályozottsága szerint irányított, befogadásra épülő

Hatásszervezése intellektualisztikus

Módszertana direkt jellegű

Értékrelativisztikus

Céltartalma önfejlesztő

Személyiségértelmezése regulatív

Szabad, aktivitásra épülő

Naturalisztikus

Módszerei indirektek

Célfelfogása normatív

Célrendszere komplex, többpólusú

Személyiségértelmezése regulatív

Nevelési folyamata irányított, de célszerű válogatás, érdeklődés, szükségletek figyelembevétele

Hatásszervezése komplex intellektuális és gyakorlati tapasztalatszerzésre is módot ad.

Serdülőkorig direkt, utána indirekt