Az európai polgár elvárt tulajdonságai
2007.03.29. 14:02
Erkölcsi és értelmi nevelés
Az európai polgár elvárt tulajdonságai
1. Tolerancia
2. Nyelvismeret
3. Műveltség
4. Becsület
5. Empátia
6. Közösségi érzés
7. Szeretet
8. Együttműködés
9. Alkalmazkodás
10. Erkölcsiség
A 21. század emberképe
n Anyagi világ által meghatározott 47
n Törtető, karrierista 28
n Önző 21
n Értékek hiánya 18
n érdekvezérelt 15
n Túlhajszolt 14
n Magányos 13
n Agresszív 11
n Befolyásolható 11
n Felszínes 10
n Türelmetlen 10
Esetleges megoldások
n Családi élet prioritása
n Szociális körülmények megváltoztatása
n Életritmus megváltoztatása
n Szilárd értékrendszer kiépítése
n Erkölcsi nevelés
Esély a változtatásra
Elkerülhetetlen 18
Fontos lenne 36
Nehezen megváltoztatható 7
Szinte lehetetlen 15
Kizárt 5
„Egy rózsás kertben – életünk ilyen kert –
Sétálni láttam tíz szál úri embert.
Hangzott panasz kilencnek ajakárul:
Beh kár, hogy a rózsához tüske járul!
Egyetlen egy volt így elmélkedő:
Beh jó, hogy a tüske közül rózsa nő!”
(Greguss Ágost)
A nevelési feladatok rendszere
Nevelési feladatok
n Értelmi nevelés
n Erkölcsi nevelés
n Esztétikai nevelés
n Testi nevelés
n Környezeti nevelés
n Egészséges életmódra nevelés
n Viselkedéskultúra
Konfuciusz az emberségről
n Ha tisztelettudó vagy, megaláztatás nem érhet
n Ha megbocsátó vagy, sokak támogatását elnyered
n Ha megbízható vagy, bíznak majd benned, és mások támasza lehetsz
n Ha szorgalmas vagy, az mindig sikerre vezet
n Ha nagylelkű vagy, mások segítségét bőven élvezheted
Az erkölcsi nevelés
A nevelés = erkölcs átadása, normák átszármaztatása
Cél: személyiségformálás (erkölcsi értékalkotás)
Tartalma:
Ki vagyok én? Identitástudat
Hova tartozom? Család, társas közösségek, haza
Mi a feladatom? Tevékeny élet (kötelesség, kitartás, felelősség)
Erkölcs
Azoknak az elveknek, normáknak, szabályoknak az összessége, amelyek alapján a közvélemény az emberek magatartását, cselekedeteit jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek minősíti, s amelyek az emberek egymáshoz való viszonyát meghatározzák.
Erkölcsi nevelés
Az ember fejlesztése azért, hogy képes legyen a pozitív értékek felismerésére, rangsorolására, értékítéletek alkotására és ezek alapján a természeti és társadalmi környezethez való humanista viszonyulásra.
Az erkölcsi nevelés tartalma, célja
Megértésre, segítésre, szolidaritásra, humánus magatartásra nevel
Minden ember méltóságának tiszteletére nevelés, hazaszeretetre nevelés
Családi életre nevelés
Jelentőségteljes gyerekkori és felnőttkori szabadságra nevelés
Szilárd belső fegyelmezettségre nevelés
Szeretet örömére, vidámságra nevelés
Az erkölcsi jellem feltételei (Weszely Ödön)
n Ismerni a jót, a helyes cselekvés elveit
n Akarni a jót (fegyelmezés, önlegyőzés, önmegtagadás, önuralom)
Az erkölcsi nevelés tényezői
1. Kötelesség ismerete ¨ cselekvés elhatározása ¨ a cselekedet
2. Erkölcsi tanítás
3. Az erkölcsi érzés, a lelkiismeret kifejlesztése
4. A fegyelmezés (jutalmazás-büntetés)
5. A cselekvés gyakorlása
Erkölcsi nevelés = nemes érzületre nevelés (Imre Sándor)
A cselekvés mozgató rugói között a magas rendűek legyenek uralkodók:
Erkölcsi rend
Kölcsönös jóakarat és segítés
Együttes munka
Igazság, becsület
Nemes érzület = magatartás, életfelfogás, életmód
Közvetlen feladat:
Erkölcsi érték védelme (a jó iránti fogékonyság megmaradjon)
Érzelmek nemesítése (természetes önzés ¨ önuralom, önbírálat)
Erkölcsi érzék fejlesztése (érzelem és gondolkodás egyensúlya, fegyelmezettség, felelősség)
Cél: az akarat nemes irányának állandósítása = a jellem erkölcsi szilárdsága
Erkölcsi nevelés (Fináczy Ernő)
n Oktatás
n Akarat fejlesztése
(ösztön, hajlam, vágy, képzetek)
n Kezdeményezés képessége
n Erőkifejtés képessége
n Kitartás képessége
n Jellem
n Független személyiség
n Önmagához való hűség
n Szabadság = saját magunkon úrrá lenni
Az egyén döntési szabadsággal rendelkezik.
Mi határozza meg a döntést?
- A külső ingerek milyensége
- A személyiség belső tényezői
A helyes válaszok megtalálásában segítenek:
1. Az elsajátított erkölcsi normák
Wittgenstein: Az etika nem a világról szól. Az etika a világ létezésének a feltétele.
(értelem, érzelem és akarat)
2. A lelkiismeret
(veleszületett és tanult lelkiismeret)
Elemi erkölcsi normák I.
Baden- Powell:
n egyeneslelkűség és feltétlen igazmondás
n kötelességek hű teljesítése
n segítőkészség
n a testvériség szelleme
n gyengédség másokkal szemben, szigorúság önmagunkkal szemben
n a természet szeretete
n jó lélekkel és készséggel való engedelmesség a feljebbvalóknak
n meggondoltsággal társult vidámság
n takarékosság
n testi és lelki tisztaság
Elemi erkölcsi normák II.
Csepeli György
n Szeresd a másikat mint saját magadat!
n Ne titkolózz, ne panaszkodj, ne manipulálj!
n Ne akard, hogy a másik hasonmásod legyen és te se akarj az ő hasonmása lenni!
n Éld bele magad a másik helyzetébe, tiszteld hangulatait!
n Légy türelmes!
n Vitatkozz, de ne sértegess!
n Nyújts biztonságot!
n Ne zsarolj!
n Ne légy makacs, de légy következetes!
n Teremts világos szabályokat!
Szent István király Intelmei és Törvényei
n A katolikus hit megőrzésének fontosságáról
n Az egyházi rend megszilárdításáról
n A főpapoknak kijáró tiszteletről
n A főemberek és a katonák megbecsüléséről
n A türelem és az elfogulatlan ítélkezés megőrzéséről
n A vendégek marasztalásáról és ellátásáról
n A tanács fontosságáról
n A gyermekek engedelmességéről
n A rendszeres imáról
n A jóságról, az irgalmasságról és a többi erényről
Az emberséges ember kilenc gondolata
n Nézek, de tisztán látok-e?
n Hallgatok, de helyesen értek-e?
n Beszélek, de szelíden szólok-e?
n Szembeszállok, de tiszteletet a másik felé tanúsítok-e?
|