Az emberséges ember kilenc gondolata
2007.03.29. 14:09
Önvizsgálathoz ajánlott kérdések, az erkölcsi cselekedetek, az értelmi nevelés, az esztétikai nevelés
Az emberséges ember kilenc gondolata
n Nézek, de tisztán látok-e?
n Hallgatok, de helyesen értek-e?
n Beszélek, de szelíden szólok-e?
n Szembeszállok, de tiszteletet a másik felé tanúsítok-e?
n Mondok valamit, de őszinte és igaz-e?
n Dolgozom, de dolgom komolyan veszem-e?
n Kétkedem, de mások tanácsát kikérem-e?
n Mérges vagyok, de tettem következményeit átgondolom-e?
n Lehetőségem nyílik, de élni vele helyes és becsületes-e?
Az „Önvizsgálathoz” ajánlott kérdések
n 1. Feledted-e hazádat?
n 2. Elmulasztád-e lelked mívelését?
n 3. Bántottál-e embert, vagy más élőlényt?
n 4. Mulasztottál-e alkalmat felebarátodnak segélyezésére?
n 5. Kínoztál-e állatokat?
n 6. Sok haszontalant vagy tán hazugságot mondottál-e?
n 7. Jól használod-e fel idődet?
n 8. Takarékos, rendes vagy-e, emlékezel-e szeretettel szüleidre?
n 9. Egészséges vagy-e?
n 10. Tettél-e olyasmit, mi testednek ártalmas?
n 11. Túlságosan tápláltad-e magad?
n 12. Buja, érzékies valál-e gondolatokban, tettekben?
n 13. Tettél-e olyasmit, mit a világ vagy szüleid előtt titkolnod kellene, és mit csak szégyenítéssel vallhatnál meg?
Az erkölcsi cselekedetek fő jellemzői:
n tudatosság, szándékosság
n lelkiismerettel való megegyezés
n az elfogadó önként tartja magára nézve kötelezőnek
n a nevelés során fokozatosan interiorizálódnak
n kölcsönhatásban van a világnézet és az értékrend
„Az erkölcsnél nincsen becsesebb birtokunk,
Ez a vagyonnak , rangnak nem lesz hódoló
Szolgája s a tömeg kegyéért sem hízelg.
Hanem minél nagyobb mértékben élsz vele,
Annál nagyobbra nő, annál tökéletesb.”
(Euripidész)
Az értelmi nevelés
A szellemi nevelés célja (Weszely Ödön):
A szellemi műveltség megadása. Ennek két feladata van:
1. A szellemi képességek kifejlesztése
2. A kultúra értékes tartalmának az átszármaztatása
Az értelem fejlesztése, a formális képzés eszközei (Weszely Ödön)
„Az értelmet fejleszteni annyit tesz, mint az embert alkalmasabbá tenni az életküzdelemre, az emberi életfeladatok megoldására.”
Érzékek fejlesztése Az érdeklődés
A szemlélet Az emlékezet
Az élmény A gyermek képzelete
A figyelem Gondolkodási műveletek
A beszéd fejlesztése
Fináczy Ernő az értelmi nevelésről
Az értelmi nevelés eszköze: az oktatás
Az oktatásnak is egyetemesnek kell lennie, nem lehet részleges vagy különleges
Az oktatásnak van alaki (formai) és anyagi (materiális) feladata. Mindkét feladatnak egyaránt kell hogy megfeleljen az oktatás.
Az oktatás feladata egyszerre egyéni és társadalmi
Gondoskodni kell a tervszerűségről
„Az oktatásnak lélekművelő hatását nézve olyan anyagot kell megállapítanunk,
amely iskolázza az elmét,
finomítja és nemesbíti az ízlést
és hozzájárul az erkölcsi akarat megalapozásához.”
(Fináczy Ernő)
Értelmi nevelés = önállóságra nevelés (Imre Sándor)
Az önállóság minden megnyilvánulása bizonyos értelmi minőség jele.
Az értelem fejlődése fokozatos önállósulásban áll.
Képes: felismerni
választani
értékelni
ítélni
„magát elhatározni”
Cél: a világban való fokozatos tájékozódás
Az értelmi nevelés közvetlen feladatai:
n A gondolkodás képessége (az elme védelme)
n Az elme műveltsége: a szellemi munkabírás kifejlesztése
n A gondolkodás fegyelmezettsége (teljes megértésre, igazságra, tárgyilagosságra való törekvés)
n Az ismeretek rendezettsége (életfelfogás, világnézet)
Az esztétikai nevelés
Az esztétikai nevelés célja:
az ízlés fejlesztése
Feladat:
n A szép megérzése, felfogása, megértése
n A lelki tartalmak ízléses kifejezésére képessé tenni a tanulót
Az esztétikai szükségletek kialakításának feltételei:
n A pedagógus magatartásának sajátosságai
n A tanulók tevékenységrendszerének tartalmi, terjedelmi és szervezeti jellemzői
n Az alkalmazott nevelési módszerek
n Tárgyi – környezeti feltételek
|