2007.03.24

                                               NEVELÉSTAN  3.

ÉRTELMI NEVELÉS

Három nevelési feladat → + 2 (erkölcsi, értelmi, esztétikai)

A szellemi nevelés célja (Weszely Ödön):

A szellemi műveltség megadása. Ennek két feladata van.

            1./ Szellemi képességek kifejlesztése (értékelés, észlelés, emlékezet

                 képzelet).

            2./ A kultúra értékes tartalmának az átszármaztatása.

Az értelem fejlesztése, a formális képzés eszközei:

            (Weszely Ödön)

„Az értelmet fejleszteni annyit tesz, mint az embert alkalmasabbá tenni az életküzdelemre, az emberi életfeladatok megoldására.”

Érzékek fejlesztése                              Az érdeklődés

A szemlélet                                          Az emlékezet

Az élmény                                           A gyermek képzelete

A figyelem                                           Gondolkodási műveletek

A beszéd fejlesztése

A játék fejlesztése

Fináczy Ernő: Az értelmi nevelésről

• Az értelmi nevelés eszköze az oktatás.
• Az oktatásnak is egyetemesnek kell lennie, nem lehet részleges vagy különleges.
• Az oktatásnak van alaki (formai) és anyagi (materiális) feladata. Mindkét feladatnak egyaránt kell, hogy megfeleljen az oktatás.
• Az oktatás feladata egyszerre egyéni és társadalmi.
• Gondoskodni kell a tervszerűségről.

IMRE SÁNDOR

Értelmi nevelés = önállóságra nevelés.

Az önállóság minden megnyilvánulása bizonyos értelmi minőség jele.

Az értelem fejlődése fokozatos önállósulásban áll. Ki az önálló?

         Képes: felismerni,

                        választani,

                        értékelni,

                        ítélni,

                        „magát elhatározni”.

Célja: a világban való fokozatos tájékozódás.

Az értelmi nevelés közvetlen feladati:

1. A gondolkodás képessége (az elme védelme).
2. Az elme műveltsége a szellemi munkabírás kifejlesztése.
3. A gondolkodás fegyelmezettsége (teljes megértése, igazságra, tárgyilagosságra való törekvés).
4. Az ismeretek rendezettsége (életfelfogás, világnézet).

Az értelmi fejlettség jelei:

1. A természetről és a társadalomról szerzett ismeretek.
2. Fejlett pszichikum.
3. Korszerű életmód, szemléletmód, világnézet.
4. Szellemi önállóság.
5. A művelődés belső igénye.

CÉL: (az értelmi nevelés)

• Hogy kifejlessze az önálló tanulásnak, az ismeretszerzésnek, a felfedezésnek a képességét.
• Hogy a műveltség alapjait lerakja. Fő eszköze: az oktatás.

„Az oktatásnak lélekművelő hatását nézve, olyan anyagot kell megállapítanunk, amely iskolázza az elmét, finomítja és nemesbíti az ízlést és hozzájárul az erkölcsi akarat megalapozásához.” (Fináczy Ernő)

                                   ESZTÉTIKAI NEVELÉS

A szépre való fogékonyságra.

Az esztétikai nevelés célja: az ízlés fejlesztése.

Feladata:

1. A szép megérzése, felfogása, megértése.
2. A lelki tartalmak ízléses kifejezésére képessé tenni a tanulót.

Mit jelent az esztétikai nevelés?

• az esztétikumra való nevelés,
• az esztétikum által való nevelés.

Történhet:

1. Konkrét egyedi esetek közvetítésével.
2. A tartalmakat cselekvő megformálással sajátítjuk el.

Esztétikai élmény

Személye viszony létrejöttét jelenti az ember és az esztétikai objektum között.

Nevelési cél

Az esztétikai élmény iránti szükséglet kialakítása (ez az emberi kultúráltság fokmérője).

Az esztétikai szükségletek kialakításának feltételei:

• A pedagógus magatartásának sajátosságai.
• A tanulók tevékenységrendszerének tartalmi, terjedelmi és szervezeti jellemzői.
• Az alkalmazott nevelési módszerek.
• Tárgyi környezeti módszerek.

Az esztétikai nevelés feladatai:

• Az emberi környezet esztétikuma.
• Anyanyelvi – irodalmi nevelés.
• A halláskultúra nevelése.
• A vizuális nevelés.
• Mozgásnevelés.

Tartalma: mivel lehet fejleszteni.

Irodalom, zene, képzőművészet, táncművészet, filmművészet, színház.

„A legkisebb gyereket is csak igazi, nagy művészettel lehet igazi nagy művészetre nevelni.”  (Kodály Zoltán)

Testi és egészséges életre nevelés

az egészség három területe:      testi (szomatikus),

                                                           lelki (pszichés)

                                                           társas (szociális).

Egészségnevelés – az ember tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló nevelő tevékenység az egészség és a teljesítőképesség megtartása, fejlesztése, visszaszerzése érdekében.

Az egészség fogalma:

„Az egészség az embernek az a belső állapota, mellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végbe.” (Apáczai Csere János)

„Az egészség minden, az egészség nélkül a minden semmi.” (?)

„Az egészség teljes testi, szellemi és társadalmi jóllét, s nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya.” WHO

Az egészség régen és ma

• XIX. sz. iparosodás, urbanizáció. Higiénés szokások bevezetése.
• 1950 körül: krónikus megbetegedések, egészségvédő kampányok (attitűdformálás, ismeretközlés).
• 1970/80 körül: „….képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrolt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel.”

Az egészség megőrzésének szintjei:

• Országok – népek feletti nemzetközi szervezetek.
• Nemzeti – országos – társadalmi – állami szint.
• Oktatás.
• Családi élet.
• Egyéni szint

Egészségfejlesztés: (Konferenciák) (országok, népek feletti nemzetközi szint)

• 1978 Alma Ata, Szovjetunió.
• 1986 Ottawa, Kanada.
• 1988 Adelaide, Auszrália.
• 1991 Sundsvall, Svédország.
• 1997 Dzsakarta.
• 2000 Mexikó.
• 2004 Genf.

Egészséges Nemzetért Népességügyi Program 2001-2010

(országos szint)

• Egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése.
• Egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése.
• Egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése.
• A káros szenvedélyek elleni küzdelem.
• Az egészséget támogató környezet kialakítása.

Egészségkultúráltság (oktatási szint)

            I. Egészség       -testi,

                                   - lelki,

                                   - társas.

            II. Életmód:      - feltételek,

- szükségletek, indítékok,

                                   - életvitel.

Az egészséges életvezetés feltételei:

• Helyes táplálkozási szokások.
• Elegendő mozgás.
• A szervezetre ható kedvezőtlen hatások kerülése.
• Az egészségi állapot rendszeres ellenőrzése.
• Megfelelő tisztálkodás és öltözködés.
• Megfelelő időbeosztás.
• A lélek ápolása és gondozása.

Kedvezőtlen népességügyi mutatók alakulásának okai:

• Az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása.
• A gazdasági – társadalmi környezet minősége.

A magyar népesség egészségi állapotának rizikótényezői:

• Rossz személyi- és környezeti higiéné. 
• Mozgásszegény és egyenlőtlen fizikai terhelés.
• Mennyiségben és minőségben helytelen táplálkozás.
• Tartós idegrendszeri túlterhelés.
• Káros szenvedélyek.
• Biológiai rizikótényezők.

↓

Következmények:

• Súlyfelesleg.
• Szív- és keringési betegségek.
• Emésztőrendszeri betegségek.
• Cukorbetegség.
• Anyagcserezavar.
• Hiánybetegségek.
• Pszichoszomatikus megbetegedések.

Az egészségnevelés alapelvei:

• A megelőzés céljait szolgálja.
• Tervszerű, szervetett és tudatos tevékenység.
• A lakosság minden rétegére kiterjed.
• Tudományosan megalapozott.
• Helyes cselekvésre serkentő.

Javaslatok:

• Intézményes nevelés.
• Iskolai drogstratégia kidolgozása.
• 3 éves kortól mindennapi testnevelés biztosítása.
• Iskolai gyógy testnevelés biztosítása.
• Napi, heti, évszakos ritmus kialakítása.
• Szexuális felvilágosítás, felelős nemi magatartások kialakítása.
• Fertőző betegségek megelőzése.
• Fogyatékos gyermekek integrált nevelése.
• Reklámpszichológia alapjainak megismertetése.
• Növényi fajismeret bővítése.

Az egészséges életre való nevelés (Imre Sándor)

• Egészség (jól működő szervezet).
• Testnevelés (a test egészséges fejlődésének rendszeres irányítása).

Közvetlen feladat:

            épség: a szervezet védelme,

            erő: az egyén munkabírásának fejlesztése,

            ügyesség: a test alkalmazkodóképességének fejlesztése,

            edzettség: a szervezet ellenállóvá fejlesztése.

Az egészséges életmód iskolai feltételei:

- Az iskola egészségügyi feltételrendszere

            az iskola épülete,         

            az iskola berendezése,

            az iskola folyosója,

            az udvar,

            a tanító egészsége.

- Az oktatás rendje és módja

            a tantárgyak sorrendje,

            egyéni fejlődés figyelembe vétele,

            egyenletes terhelésre való törekvés.

„A jó egészségnek megtartása és a hosszú életnek megnyerésére semmi annyira nem kívántatik, mint a mértékletesség, az együgyűen elkészített eledelek, az illendő munka és a tisztességes mulatság.”  (Veszprémi István)