1. Személyíséglélektan tárgya, nézőpontjai.

Nem egységes elméletnek tekinthető.

Egyediség- mindenkinek van személyisége és az az általánosság felé mozdítja.

A személyiség szó a köznapi használatban az egyes emberek sajátosságainak kifejezésére szolgál. MIndenkinél egyedi jelleg.-veleszületett sajátosságok, adottságok.

(egypetéjű ikrek külön nevelése –vizsgálat a környezet mit tud átalakítani.

Környezettel állandó kölcsön hatásban vagyunk, nem mindegy hova születik az ember.

-környezet inger feltételei-

-én tudat is benne van a személyiségben-

én a legfontosabb erő a személyiségben- én tudat többé-kevésbé tudatos viselkedés.

A személyiség a személyen belüli pszihofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely a személyre jellegzetes viselkedés-, gondolat-,és érzésmintázatokat létrehozza( .Gordon Allport)

A definíció fontos megállapításai: 

1. a személyiség nem bizonyos elemek puszta halmaza hanem szerveződés-sok féle sajátosság szövevénye

                   2. a személyiség nem egyszerűen csak ott van aktív folyamat  Aktivitás folyamatosan alakul ki. Személyiségnek önteremtő aktivitása van.stabil e a személyiség vagy változékony dinamikus.

                   3. a személyiség ugyan pszichológiai fogalom, de a fizikai testhez kötődik

                   4. a személyiség olyan oki tényező amely segít megha-

                       tározni, hogy a személy hogyan viszonyul a világhoz

                   5. a személyiség mintázatokban - ismétlődésekben,           állandóságokban- mutatkozik meg.

                   6. a személyiség nem csak egyféleképpen, hanem sokféleképpen-viselkedésben ,gondolatokban,  és érzésekben  jelenik meg.

Személyiség lélektan elmélet, nézőpont, perspektíva.

Az elmélet olyan összefoglaló állítás , általános elv , vagy elvek csoportja amely események vagy jelenségek egy-egy osztályára vonatkoznak.

Az elmélet első célja, hogy magyarázatot adjon a kiszemelt jelenségre .Az elméleteknek új információk előrejelzését kell lehetővé tennie. Ha az elméletből valamilyen előre jelzés fakad azt kutatással – tudományos tevékenységgel ellenőrizzük.

Az elméletek csoportosítása:

A személyiség elméletek több csoportot alkotnak. Mindegyik csoport olyan általános szemponttal jellemezhető, amely arra vonatkozik, hogy miképpen lehet az emberi természetet legjobban megragadni.

Metateória- azoknak a tájékozódó- irányító feltevéseknek a rendszere, amelyek keretében az elméletek megszülettek. Ezek a tájékozodó feltevések általánosabbak, mint valamely konkrét elmélet feltevései .A metateóriák  jelölik  ki, hogy egyáltalán milyen fogalmak jöhetnek szóba, ha értelmes elméletet akarunk alkotni.

1.       diszpozicionális nézőpont: azon feltételezésen alapul, hogy az emberek viszonylag stabil hajlamokkal (diszpozicókkal) rendelkeznek, amelyek a legkülönfélébb helyzetekben nyilvánulnak meg.

2.       biológiai perspektíva: vele született vagy öröklött meghatározottság.

             Az egyik biológiai megközelítés úgy tartja, hogy a személyiség genetikai megalapozottságú, vagyis személyiség diszpoziciók öröklődnek. Másik megközelítés, hogy a központi idegrendszer és a hormonális rendszer hogyan befolyásolja a személyiség alakulását.

3.       Pszichoanalitkus megközelítés: arra az elképzelésre épül, hogy a személyiség nem más mint a benne lévő erők egymással folytatott versengése és küzdelme. A személyiségben lévő tudatszintek intenzív mozgásban vannak és meghatározzák az ember személyiségét. Ez az elmélet a többi közül is talán a legszűkebb. legalábbis abban a z értelemben, hogy egyetlen elmélet uralja Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete.

4.       szociális tanulás elmélet: környezet szerepének fontossága, azok vagyunk amit megtanultunk, az élet nem más mint tanulás.

5.       szociális kognitiv tanulás elmélet: az ember tanulékonyság mellett racionális lény is nem csak tanulunk meg is magyarázzuk.

6.       Fenomenológiai elméletLhumanisztikus pszichológia) elfogadás pszichológiája- kellő tolrancia elmélet. Mindenki szubjektive átéli a világot és ez ad eltérő elméleteket (pozitiv gondolkodás)