^31.1
És szóla az Úr Mózesnek mondván:
^31.2
Ímé, név szerint [rész 35,30.] meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak
fiát a Júda nemzetségéből.
^31.3
És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és
tudománynyal minden mesterséghez.
^31.4
Hogy tudjon kigondolni mindent, a mit aranyból, ezüstből, rézből kell
csinálni.
^31.5
És foglaló köveket metszeni, fát faragni, <és> mindenféle munkákat
végezni.
^31.6
És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségéből, mellé
adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék
mind azt, a mit néked megparancsoltam.
^31.7
A gyülekezet [rész 33,7.] sátorát, a bizonyság ládáját, a fölibe való
fedelet, és a sátornak minden edényét.
^31.8
Az asztalt és annak edényit, a tiszta gyertyatartót, és minden
hozzávalót, és a füstölő oltárt.
^31.9
Az egészen égőáldozat oltárát és annak minden edényit, a mosdómedenczét
és annak lábát.
^31.10
A szolgálathoz való ruhákat, Áron papnak szent öltözetit, és az ő
fiainak öltözetit, a papi szolgálatra.
^31.11
A kenetnek olaját, és a jó illatú füstölő szert a szentséghez. Mindent
úgy csináljanak, a mint néked parancsoltam.
^31.12
Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:
^31.13
Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony
megtartsátok; mert jel az [Ezék. 20,12.] én közöttem és ti köztetek
nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki
titeket megszentellek.
^31.14
Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. A ki azt
megrontja, [4 Móz. 15,32.36.] halállal lakoljon. Mert valaki munkát
végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül.
^31.15
Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja
az Úrnak szentelt <nap>: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.
^31.16
Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot
nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül.
^31.17
Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; [1 Móz. 2,2.3.
rész 20,11.] mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet,
hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.
^31.18
Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá
Mózesnek [rész 32,15.16. 5 Móz. 9,10.] a bizonyság két tábláját, az
Isten ujjával írt kőtáblákat.
^32.1
Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a
nép Áron ellen és mondá néki: Kelj fel, [Csel. 7,40.] csinálj nékünk
isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama
férfiúnak Mózesnek, a ki minket Égyiptom földéből kihozott.
^32.2
És monda nékik Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, a melyek
feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülein vannak, és hozzátok én
hozzám.
^32.3
Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék
Áronhoz.
^32.4
És elvevé kezökből, és alakítá azt vésővel; így csinála abból [Zsolt.
106,19.] öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izráel, a kik
kihoztak téged Égyiptom földéről.
^32.5
Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az előtt, és kiálta Áron, mondván:
Holnap az Úrnak innepe lesz!
^32.6
Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égőáldozattal és
hálaáldozattal is; azután [1 Kor. 10,7.] leüle a nép enni és inni;
azután felkelének játszani.
^32.7
Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped,
a melyet kihoztál Égyiptom földéből.
^32.8
Hamar letértek az útról, a melyet parancsoltam nékik, borjúképet
öntöttek magoknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: [1
Kir. 12,28.] Ezek a te isteneid Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptom
földéből.
^32.9
Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony [rész 33,3. 5 Móz.
3,13.] keménynyakú nép.
^32.10
Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törűljem
el őket: Téged azonban [4 Móz. 14,12.] nagy néppé teszlek.
^32.11
De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért
gerjedne Uram a te haragod néped ellen, a melyet nagy erővel és hatalmas
kézzel hoztál vala ki Égyiptomnak földéről?
^32.12
Miért [4 Móz. 14,13.16.] mondanák az égyiptomiak, mondván: Vesztökre
vivé ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld
színéről? Múljék el a te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen
való veszedelmet.
^32.13
Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról,
kiknek [1 Móz. 15,18.26,4. 1 Móz 28,13.] megesküdtél te magadra, mondván
nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az
egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják
azt örökké.
^32.14
És abba hagyá az Úr azt a [vers 10.] veszedelmet, melyet akart vala
bocsátani az ő népére.
^32.15
Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két
táblája; mindkét oldalukon beírt táblák, mind egy felől, mind más felől
beírva.
^32.16
A táblák pedig [rész 31,18. 5 Móz. 9,10.] Isten kezének csinálmányai
valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra.
^32.17
Józsué pedig hallván a nép rivalgását, monda Mózesnek: Harczkiáltás van
a táborban.
^32.18
Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem meggyőzetteknek kiáltása ez,
éneklés hangját hallom én.
^32.19
És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a tánczolást, és
felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré
azokat a hegy alatt.
^32.20
Azután fogá a borjút, a melyet csináltak vala, tűzben [5 Móz. 9,21.]
megégeté, és apróra töré mígnem porrá lett, és a vízbe hintvén, itatá
azt az Izráel fiaival.
^32.21
És monda Mózes Áronnak: Mit tett néked e nép, hogy ilyen nagy bűnbe
keverted?
^32.22
Felele Áron: Ne gerjedjen fel uram haragja: ismered e népet, [vers 9.]
hogy gonosz.
^32.23
Mert <azt> mondák nékem: Csinálj nékünk isteneket, [vers 1.] a kik
előttünk járjanak; mert ama férfiúnak Mózesnek, ki minket Égyiptom
földéről kihozott, nem tudjuk mint lőn dolga.
^32.24
Én pedig felelék: Kinek van aranya? Szedjétek le; és nékem ide adák, én
pedig a tűzbe vetettem, és e [vers 4.] borjú formáltaték.
^32.25
És látván Mózes, hogy a nép megvadula, mert Áron megvadítá vala őket,
ellenségeik csúfjára.
^32.26
Megálla Mózes a tábor kapujában, és monda: A ki az Úré, ide hozzám! és
gyűlének ő hozzá mind a Lévi fiai.
^32.27
És szóla nékik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek
kardot az oldalára, menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól a
másik kapuig, és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát.
^32.28
A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének, és elhulla azon
a napon a népből úgymint háromezer férfiú.
^32.29
És mondá Mózes: Ma szenteljétek kezeiteket az Úrnak, kiki az ő fia és
attyafia ellen, hogy áldása szálljon ma reátok.
^32.30
És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtetek el, most azért
felmegyek az Úrhoz, talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek.
^32.31
Megtére azért Mózes az Úrhoz, és monda: Kérlek! Ez a nép nagy bűnt
követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.
^32.32
De most bocsásd meg bűnöket; ha pedig nem: törölj ki [4 Móz. 11,15.]
engem a te könyvedből, a melyet írtál.
^32.33
És monda az Úr Mózesnek: A ki vétkezett ellenem, azt törlöm ki az én
könyvemből.
^32.34
Most azért eredj: vezesd a népet a hová mondottam néked: Ímé, Angyalom
[Ésa 63,9.] megy előtted; és az én látogatásom napján ezt az ő bűnöket
is meglátogatom.
^32.35
És megverte az Úr a népet ezért <is>, [4 Móz. 11,1.33.] a mit
cselekedtek a borjúval, melyet Áron készített vala.
^33.1
Szóla azután az Úr Mózesnek: Eredj, menj fel innen, te és a nép, a
melyet kihoztál Égyiptom földéről, a földre, a melyről megesküdtem
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak mondván: [5 Móz. 34,4.] A te magodnak
adom azt.
^33.2
És bocsátok előtted [rész 23,20.] Angyalt, és kiűzöm a Kananeusokat,
Emoreusokat, Khittheusokat, Perizeusokat, Khivveusokat és Jebuzeusokat:
^33.3
A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, [5 Móz.
9,13.] mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.
^33.4
Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem
tevé fel az ékszereit.
^33.5
Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak:
Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék,
megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután
meglátom mit cselekedjem veled.
^33.6
És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől
fogva.
^33.7
Mózes pedig vevé a sátort, és felvoná azt a táboron kívül, messze a
tábortól, és nevezé azt gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind a ki az
Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezet sátorához, a táboron kívül.
^33.8
És lőn, hogy mikor Mózes kiméne a sátorhoz, az egész nép felkele, és
kiki mind az ő sátorának ajtajában álla; nézvén Mózes után míg a sátorba
beméne.
^33.9
És lőn, mikor Mózes beméne a sátorba, hogy felhő-oszlop szálla alá, és
megálla a sátor ajtajában, és beszéle Mózessel.
^33.10
És látá az egész nép, hogy a felhő-oszlop a sátornak ajtaján áll, és
felkele az egész nép, és kiki meghajlék az ő sátorának ajtajában.
^33.11
Az Úr pedig beszéle Mózessel színről [4 Móz. 12,8.] színre, a mint
szokott ember szólani barátjával; és <mikor Mózes> a táborba visszatére,
az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak [Józs. 1,1.2.] fia, nem távozék el
a sátorból.
^33.12
És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te <azt> mondod nékem, vidd el ezt a
népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig <azt> mondtad
<nékem:> név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.
^33.13
Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te
útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És
gondold meg, hogy e nép a te néped.
^33.14
És monda: Az én orczám menjen-é <veletek,> hogy megnyugtassalak?
^33.15
Monda néki <Mózes:> Ha a te orczád nem jár <velünk>, ne vígy ki minket
innen.
^33.16
Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk
előtted? Nem arról-é, ha [5 Móz. 4,7.] velünk jársz? Így vagyunk
megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, a mely e földnek
színén van.
^33.17
Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet
találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.
^33.18
És mondá <Mózes:> Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.
^33.19
És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt
menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, [Róm. 9,15.] a
kin könyörülök, kegyelmezek, a kinek kegyelmezek.
^33.20
Orczámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember,
élvén.
^33.21
És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.
^33.22
És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak
téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok.
^33.23
Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet, de orczámat
nem láthatod.
^34.1
És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az [rész
32,16.19.] előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a
melyek az előbbi táblákon voltak, a melyeket széttörtél.
^34.2
És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sinai hegyre, és állj ott
előmbe a hegy tetején.
^34.3
De senki veled fel [rész 19,12.13.] ne jöjjön, és senki ne mutatkozzék
az egész hegyen; juhok és barmok se legeljenek a hegy környékén.
^34.4
Vágott azért két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és felkelvén
reggel, felméne Mózes a Sinai hegyre, a mint az Úr parancsolta néki, és
kezébe vevé a két kőtáblát.
^34.5
Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ő vele, és [rész 33,19.]
nevén kiáltá az Urat:
^34.6
És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és
kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú.
^34.7
A [rész 20,6.] ki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot,
vétket és bűnt: de nem hagyja a <bűnöst> [Jer. 32,18.] büntetlenül,
megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és
negyedíziglen.
^34.8
És Mózes nagy sietséggel földre borula, és lehajtá <fejét.>
^34.9
És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek járjon az Úr velünk;
mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak,
és fogadj [Zak. 2,12.] minket örökségeddé.
^34.10
Ő pedig monda: Ímé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csudákat
teszek, a milyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és
meglátja az egész nép, a mely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit;
mert csudálatos az, [Józs. 10,12.13.] a mit én cselekszem veled.
^34.11
Jegyezd meg magadnak a mit ma parancsolok néked. Ímé kiűzöm előled az
Emoreust, Kananeust, Khittheust, Perizeust, Khivveust, Jebuzeust.
^34.12
Vigyázz magadra, nehogy [rész 23,32.33. 5 Móz. 7,2.] szövetséget köss
annak a földnek lakosaival, a melybe bemégy, hogy botránkozásra ne
legyen közötted.
^34.13
Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok
ki berkeiket.
^34.14
Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, a kinek neve féltőn
szerető, féltőn szerető Isten ő.
^34.15
Hogy valamiképen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy a
mikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek,
és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból.
^34.16
És <feleséget> ne végy az ő [1 Kir. 11,2.] leányaik közül a te fiaidnak,
hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik isteneiket követvén, a te
fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén.
^34.17
Ne csinálj magadnak öntött isteneket.
^34.18
A kovásztalan kenyér innepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan
kenyeret, [rész 12,15.23,15.] a mint megparancsoltam néked, az Abib
hónap ideje alatt; mert Abib hónapban jöttél ki Égyiptomból.
^34.19
Mindaz a mi az anyja [rész 13,2.] méhét megnyitja, enyém legyen, és
minden hímbarmod is, a mely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása.
^34.20
De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig nem váltod, szegd
nyakát. Fiaid közül minden [rész 13,13.15.] elsőszülöttet megválts, és
ne jöjjön üresen [5 Móz. 16,16.] előmbe senki.
^34.21
Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj; szántás és aratás
idején is pihenj.
^34.22
A [rész 23,16.] hetek innepét is megtartsd a búza zsengének aratásakor;
meg a betakarás innepét is az esztendő végén.
^34.23
Háromszor [5 Móz. 16,16.] esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az
Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt.
^34.24
Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem
kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt
megjelenjél, esztendőnként háromszor.
^34.25
Áldozatom [rész 23,18.] vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét
innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.
^34.26
Földed [rész 23,19. 5 Móz. 26,2.] zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak
a te Istenednek házába. Ne [rész 23,19.] főzz gödölyét az anyja tejében.
^34.27
És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a
szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel.
^34.28
És ott vala az Úrral negyven [rész 24,18. 5 Móz. 9,9.18.] nap és negyven
éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a [rész 31,18.]
táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.
^34.29
És lőn, a mikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a
bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy
az ő orczájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.
^34.30
És a mint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő
orczájának bőre sugárzik: [2 Kor. 3,7.] féltek közelíteni hozzá.
^34.31
Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzá
menének, és szóla velök Mózes.
^34.32
Azután az Izráel fiai is mind hozzá járulának, és megparancsolá nékik
mind azt, a mit az Úr mondott néki a Sinai hegyen.
^34.33
Mikor pedig elvégezte Mózes velök a beszédet, leplet tőn [2 Kor. 3,13.]
orczájára.
^34.34
És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg
kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izráel fiainak, a mi parancsot kapott.
^34.35
És az Izráel fiai láták a Mózes orczáját, hogy sugárzik a Mózes
orczájának bőre; és Mózes a leplet ismét orczájára borítá, mígnem
beméne, hogy Ővele szóljon.
^35.1
És egybegyűjté Mózes az Izráel fiainak egész gyülekezetét, és monda
nékik: Ezek azok a dolgok, a melyeket parancsolt az Úr, hogy
cselekedjétek:
^35.2
Hat napon át munkálkodjatok; a hetedik nap pedig szent legyen előttetek,
az Úr nyugodalmának [4 Móz. 15,32.36.] szombatja. Valaki azon
munkálkodik, megölettessék.
^35.3
Ne gerjeszszetek tüzet a ti házaitokban szombatnapon.
^35.4
És szóla Mózes az Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: Ez az, a
mit az Úr parancsolt, mondván:
^35.5
Szedjetek magatok közt ajándékot az Úrnak, mind, a kinek szíve [rész
25,2.] önként hajlandó arra, hozzon ajándékot az Úrnak, aranyat, és
ezüstöt, és rezet.
^35.6
És kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és <lenfonalat>, és
kecskeszőrt.
^35.7
Veresre festett kosbőröket, és borzbőröket és sittim-fát.
^35.8
Világító olajat, arómákat a kenet olajához, és fűszereket a füstöléshez.
^35.9
Ónix köveket és foglalni való köveket az efódhoz és a hósenhez.
^35.10
És a kik ti köztetek ahhoz értők, jőjjenek elő, hogy csinálják meg
mindazt, a mit az Úr parancsolt:
^35.11
A hajlékot, annak sátorát és takaróját, horgait, deszkáit,
reteszrúdjait, oszlopait és talpait.
^35.12
A ládát és annak rúdjait, a fedéllel egybe, és a takaró függönyt.
^35.13
Az asztalt és annak rúdjait, és minden edényét, és a szent kenyerek<hez
való>kat.
^35.14
A világító gyertyatartót és a hozzá való eszközöket, mécseit, és
világító olajt.
^35.15
A füstölő oltárt és rúdjait, a kenetnek olaját, és a jó illatú füstölőt,
a hajlék ajtajára ajtótakarót.
^35.16
Az egészen égőáldozat oltárát, annak réz rostélyát, rúdjait és minden
eszközeit, a mosdómedenczét és annak lábát.
^35.17
A pitvar szőnyegeit, oszlopait, talpait, és a pitvar kapujának leplét.
^35.18
A hajlék szegeit, a pitvar szegeit, és azoknak köteleit.
^35.19
A szolgálati ruhákat, a szent hajlékban való szolgálathoz, a szent
ruhákat Áron papnak, és az ő fiainak ruháit, a papi szolgálatra.
^35.20
Azután kiméne az Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes elől.
^35.21
És eljöve mindenki, a kit a szíve indíta, és a kit lelke hajt vala, és
hozának áldozatot az Úrnak, a gyülekezet hajlékának készítéséhez, és
annak minden szolgálatához, és a szent ruhákhoz valókat.
^35.22
És jövének férfiak és asszonyok együtt, mind, a kit szíve indított,
hozának kapcsokat, függőket, gyűrűket, karpereczet, mindenféle arany
eszközöket; a férfiak is, mind a kik aranyból hoztak áldozatot az Úrnak.
^35.23
És minden ember, kinek a mije vala, hozott kék, bíborpiros, és
karmazsinszínű, és <lenfonalat>, kecskeszőrt, veresre festett kosbőröket
és borzbőröket.
^35.24
Minden, a ki ezüstöt vagy rezet vihetett, felhozá azt áldozatul az
Úrnak, és a kiknél sittim-fa találtaték a szolgálat különböző
szükségeire, felhozák azt.
^35.25
Az asszonyok közűl pedig mind, a kik ahhoz értettek, saját kezeikkel
fonának, és felvivék azt a mit fontak, a kék, és a bíborpiros, és a
karmazsinszínű, és a <lenfonalat>.
^35.26
Azok az asszonyok pedig, a kik ahhoz értettek, fonának kecskeszőrt.
^35.27
A főemberek pedig hozának ónix köveket, foglalni való köveket az efódhoz
és a hósenhez.
^35.28
Illatozó szert is [rész 25,6.] és olajat, a mécsbe és a kenethez, és
fűszereket a füstöléshez.
^35.29
Minden férfi és asszony, a kit szíve önként indíta, hogy áldozzon az
egész munkára, melyet az Úr parancsolt Mózes által, hogy véghez
vigyenek: <mind> önként hoztak ajándékot az Úrnak az Izráel fiai.
^35.30
És monda Mózes az Izráel fiainak: Ímé az Úr név szerint [rész 31,2.3.]
hívta el Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát, a Júda nemzetségéből.
^35.31
És betöltötte őt Istennek lelkével, bölcseséggel, értelemmel és
tudománynyal minden mesterségben:
^35.32
Hogy [rész 31,4.5.] tudjon kigondolni mindent a mit aranyból, ezüstből
és rézből kell csinálni;
^35.33
És foglalásra való köveket metszeni, és fát faragni; és minden
mesterséges munkát végezni.
^35.34
Azontúl alkalmatossá tette arra is, hogy tanítson, mind ő, mind Aholiáb
az Akhiszamák fia, a Dán nemzetségéből.
^35.35
Betöltötte őket bölcseség lelkével, hogy tudjanak mindenféle faragó, és
kötő, és hímző munkát készíteni, kék és bíborpiros, karmazsinszínű és
lenfonálból, és takácsmunkát, a kik készítenek ilyenféle munkát és
kigondolnak mesterműveket.
^35.36
Azért Bésaléel és Aholiáb, és mindazok a bölcs férfiak, kiknek az Úr
bölcseséget és értelmet adott, hogy meg tudják csinálni a szent <hajlék>
szolgálatához való minden eszközöket: csinálják meg egészen úgy, a mint
az Úr parancsolta.
^36.1
Elhívá azért Mózes Bésaléelt, és Aholiábot, és mindazokat a bölcs
férfiakat, a kiknek elméjébe tudományt adott vala az Úr, és mind a kit
szíve arra indíta, hogy járuljon annak a munkának végrehajtásához.
^36.2
És átvevék Mózestől mind azt az ajándékot, a mit az Izráel fiai hoztak
vala, a szent <hajlék> felépítésének szolgálatára. Azontúl is minden
reggel önkéntes ajándékot is hoztak.
^36.3
Eljövének azért mind azok a bölcsek, kik a szent hajlék minden munkáján
dolgoztak, kiki a maga munkájától, a melyen dolgozott.
^36.4
És ezt mondák Mózesnek: Többet hord a nép <ajándékba>, mint a mennyi
kell a munka elkészítésére, a melyet parancsolt az Úr, hogy csináljunk.
^36.5
Parancsola azért Mózes, és hírré tevék a táborban: Se férfi, se asszony
ezután ne készítsen ajándékot a szent munkára. És megszünék a nép
hordani.
^36.6
És az egész munka elvégzésére elég volt az adomány, még felesleges is.
^36.7
És mind a bölcs szívű <férfiak>, kik munkálkodának, készíték a [rész
26,1.] hajlékot, tíz kárpittal: sodrott lenből és kék, és bíborpiros és
karmazsinszinűből, Kérubokkal, mestermunkával készíték azokat.
^36.8
Egy-egy kárpit hossza huszonnyolcz sing, szélessége egy-egy kárpitnak
négy sing vala; egy mértéke vala minden kárpitnak.
^36.9
És öt kárpitot foglalának egybe, és ismét a más öt kárpitot is
egybefoglalák, egyiket a másikkal.
^36.10
És csinálának kék hurkokat az első kárpitnak szélére, a mely szélről
vala az egybefoglalásban; hasonlót csinálának a külső kárpit szélére, a
másik egybefoglalásban is.
^36.11
Az egyik kárpiton ötven hurkot csinálának, és ötven hurkot csinálának a
<másik> kárpit szélén is, a mely a második egybefoglalásban vala; a
hurkokat egymás ellenébe.
^36.12
Csinálának ötven arany horgocskát is, és összefoglalák a kárpitokat a
horgocskákkal, egyiket a másikkal, és egygyé lőn a hajlék.
^36.13
Csinálának [rész 26,7.] kárpitokat kecskeszőrből is, sátornak a
hajlékra; tizenegy kárpitot csinálának ilyent.
^36.14
Egy kárpit hossza harmincz sing, és egy kárpit szélessége négy sing; egy
mértéke vala a tizenegy kárpitnak.
^36.15
És egybefoglalák az öt kárpitot külön, és a hat kárpitot külön.
^36.16
Csinálának ötven hurkot is a kárpit szélére, a mely szélről vala az
egybefoglalásban; ötven hurkot csinálának a kárpit szélére a másik
egybefoglalásban is.
^36.17
Csinálának ötven rézhorgocskát is a sátor egybefoglalására, hogy egygyé
legyen.
^36.18
Csinálának [rész 26,14.] takarót is a sátorra, veresre festett
kosbőrökből, és azon felül egy takarót borzbőrökből.
^36.19
És megcsinálák a deszkákat [rész 26,15.] is a hajlékhoz sittim-fából,
felállogatva.
^36.20
Tíz sing a deszkának hossza, másfél sing pedig egy deszkának szélessége.
^36.21
Egy deszkának két csapja vala, egyik a másiknak megfelelő; így csinálták
a hajlék összes deszkáit.
^36.22
A deszkákat pedig így rendezék a hajlékhoz: húsz deszkát déli oldalon,
délfelé.
^36.23
És a húsz deszka alá negyven ezüsttalpat készítének; az egyik deszka alá
két talpat, az ő két csapja szerint, a másik deszka alá is két talpat,
az ő két csapja szerint.
^36.24
A hajlék másik oldalául, az északi oldalon, <szintén> húsz deszkát
csinálának.
^36.25
És negyven ezüsttalpat azok alá, két talpat az egyik deszka alá, a másik
deszka alá is két talpat.
^36.26
A hajlék napnyugoti oldalául hat deszkát csinálának.
^36.27
A hajlék szegleteiül pedig a két oldalra, két deszkát csinálának.
^36.28
És alólról kezdve kettősök valának, felűl pedig egybe valának foglalva
egy karikával; így cselekedének mind a kettővel, a két szegleten.
^36.29
Nyolcz deszka vala tehát, és azoknak tizenhat ezüsttalpa, két-két talp
egy-egy deszka alatt.
^36.30
Csinálának reteszrúdakat is sittim-fából, ötöt a hajlék egyik oldalának
deszkáihoz.
^36.31
És öt reteszrúdat a hajlék másik oldalának deszkáihoz, és öt reteszrúdat
a hajlék nyugoti oldalának deszkáihoz hátulról.
^36.32
És megcsinálák a középső reteszrúdat is, hogy fusson a deszkák közepén,
végtől-végig.
^36.33
A deszkákat pedig aranynyal boríták be; a karikáikat aranyból csinálák,
gyűrűk gyanánt a reteszrúdakhoz, és a reteszrúdakat is beboríták
aranynyal.
^36.34
Megcsinálák [rész 26,31.] a függönyt is, kék, és bíborpiros, és
karmazsinszínű, és sodrott lenből, mestermunkával csinálák azt,
Kérubokkal.
^36.35
És csinálának ahhoz négy oszlopot sittim-fából, és beboríták azokat
aranynyal, horgaik aranyból; és öntének azokhoz négy ezüsttalpat.
^36.36
És csinálának a sátor nyílására leplet [rész 26,36.] kék, és bíborpiros,
és karmazsinszínű, és sodrott lenből, hímzőmunkával.
^36.37
És ahhoz öt oszlopot, horgaikkal együtt; és beboríták azoknak fejeit és
átalkötőit aranynyal; öt talpuk pedig rézből vala.
^37.1
És megcsinálá Bésaléel a [rész 25,10.] ládát sittim-fából; harmadfél
sing a hossza, szélessége másfél sing, magassága is másfél sing.
^37.2
És beborítá azt tiszta aranynyal, mind belől, mind kivül, és csinála reá
arany pártázatot köröskörül.
^37.3
És önte annak négy arany karikát a négy szegletére; egyik oldalára is
kettőt, másikra is kettőt.
^37.4
Csinála rúdakat is sittim-fából, és beborítá azokat aranynyal.
^37.5
És betolá a rúdakat a láda oldalán levő karikákba, hogy a láda
hordozható legyen.
^37.6
Csinála [rész 25,17.] fedelet is tiszta aranyból; harmadfél sing a
hossza, másfél sing a szélessége.
^37.7
Csinála két Kérubot is aranyból, vert <aranyból> csinálá azokat, a fedél
két végére.
^37.8
Az egyik Kérubot az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére
onnan; a fedélből veré ki a Kérubokat, a két végére.
^37.9
A Kérubok pedig kiterjeszték szárnyaikat felfelé, betakarva szárnyaikkal
a fedelet, és arczaik egymással szembe valának; a fedél felé valának a
Kérubok arczai.
^37.10
Megcsinálá az [rész 25,23.] asztalt is sittim-fából: két sing a hossza,
a szélessége egy sing, magassága másfél sing.
^37.11
És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany
pártázatot.
^37.12
Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála
arany pártázatot köröskörül.
^37.13
Azután önte hozzá négy arany karikát, és a karikákat ráilleszté a négy
láb négy szegletére.
^37.14
A karikák a karáj mellett valának rúdtartókul, hogy az asztalt
hordozhassák.
^37.15
Megcsinálá a rúdakat is sittim-fából, és azokat beborítá aranynyal, hogy
hordozhassák az asztalt.
^37.16
Megcsinálá az asztalra való edényeket is: tálait, csészéit, kelyheit és
kancsóit, a melyekkel italáldozatot áldoznak, tiszta aranyból.
^37.17
Megcsinálá a [rész 25,31.] gyertyatartót is tiszta aranyból, vert
<aranyból> csinálá a gyertyatartót; szára, ága, csészéi, gombjai és
virágai ő magából valának.
^37.18
És hat ág jöve ki oldalaiból; egyik oldalról is három gyertyatartó-ág,
másik oldalról is három gyertyatartó-ág.
^37.19
Három mandolavirágformájú csésze vala az egyik ágon, gombbal és
virággal; így a másik ágon is három mandolavirágformájú csésze vala
gombbal és virággal; így vala mind a hat ágon, a melyek kijövének a
gyertyatartóból.
^37.20
A gyertyatartón pedig négy mandolavirágformájú csésze vala, gombjaikkal
és virágaikkal.
^37.21
És gomb vala a két ág alatt ő magából, és gomb vala a két ág alatt ő
magából, és gomb vala a két ág alatt ő magából, a hat ág szerint, a mely
belőle jöve ki.
^37.22
Gombjaik és ágaik belőle valának; az egész egy vert munka vala, tiszta
aranyból.
^37.23
És megcsinálá hét mécsét is, és azoknak hamvvevőit és hamutartóit,
tiszta aranyból.
^37.24
Egy talentom tiszta aranyból csinálá azt meg hozzá tartozó eszközeit is
mind.
^37.25
Megcsinálá a [rész 30,1.2.] füstölő oltárt is sittim-fából; hossza egy
sing, szélessége is egy sing, négyszögű; magassága pedig két sing; ő
magából valának szarvai.
^37.26
És beborítá azt tiszta aranynyal, tetejét és oldalait köröskörül, és a
szarvait is; és csinála hozzá arany pártázatot köröskörül.
^37.27
És két arany karikát csinála hozzá, a pártázata alá, a két oldalán,
mindkét oldalára, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozhassák
azt.
^37.28
A rúdakat is sittim-fából csinálá meg, és azokat is beborítá aranynyal.
^37.29
A szent kenetnek olaját [rész 30,22.25.] is megcsinálá, és a tiszta
fűszerekből való füstölőt a kenetkészítő mestersége szerint.
^38.1
És megcsinálá azután az egészen égőáldozat [rész 27,1-8.] oltárát
sittim-fából; öt sing a hossza, öt sing a szélessége; négyszögű és három
sing magas.
^38.2
És csinála hozzá szarvakat is, a négy szegletére; ő magából voltak a
szarvai, és beborítá azt rézzel.
^38.3
Azután minden edényét is megcsinálá: a fazekakat, a lapátokat, a
medenczéket, a villákat és a szenes serpenyőket; minden edényeit rézből
csinálá.
^38.4
Csinála az oltárhoz hálóforma rostélyt is rézből, annak párkányzata alá,
alulról a közepéig.
^38.5
Önte négy karikát is rézrostélynak négy szegletére, rúdtartókul.
^38.6
A rúdakat sittim-fából csinálá meg, és rézzel borítá be.
^38.7
És a rúdakat betolá az oltár oldalain levő karikákba, hogy azokon
hordozhassák azt; deszkákból, üresre csinálá azt.
^38.8
Megcsinálá a [rész 30,17.18.] mosdómedenczét is rézből, és annak lábát
is rézből, a szolgálattevő asszonyok tükreiből, a kik a gyülekezet
sátorának nyílása előtt szolgáltak.
^38.9
A [rész 27,9.] pitvart is megcsinálá dél felől; a déli oldalon a pitvar
szőnyege száz singnyi vala sodrott lenből.
^38.10
Azoknak húsz oszlopa, és húsz talpa rézből vala; az oszlopok horgai, és
azoknak általkötői ezüstből.
^38.11
Észak felől is száz singnyi. Azoknak húsz oszlopa és húsz talpa rézből;
az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának.
^38.12
Napnyugot felől pedig ötven sing szőnyeg vala. Azoknak tíz oszlopa és
tíz talpa; az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának.
^38.13
A napkeleti oldalon is ötven singnyi.
^38.14
Egy felől tizenöt sing szőnyeg vala; három oszlopa és azoknak három
talpa.
^38.15
És a másik felől is: a pitvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt sing
szőnyeg, és azoknak három oszlopa, három talpa.
^38.16
A pitvarnak minden szőnyege köröskörül sodrott lenből vala.
^38.17
Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok horgai és általkötői pedig
ezüstből valának, azoknak fejei ezüsttel beborítva. A pitvar oszlopait
is mind ezüst általkötők övezték.
^38.18
A pitvar kapujának leple hímzőmunka vala, kék, és bíborpiros, és
karmazsinszínű, és sodrott lenből; hossza húsz sing volt, magassága
pedig szélességében öt sing, a pitvar szőnyegeinek megfelelőleg.
^38.19
Azoknak négy oszlopa és négy talpa rézből, horgai ezüstből valának;
fejeiknek borítása, és általkötőik is ezüstből.
^38.20
A hajléknak és a pitvarnak szegei pedig köröskörűl mind rézből valának.
^38.21
Ezek a hajléknak, a bizonyság hajlékának részei, a mint megszámláltattak
a Mózes meghagyásából, a Léviták szolgálatára, Ithamár, az Áron pap fia
által.
^38.22
Bésaléel a Húr fiának, Urinak fia a Júda nemzetségéből, csinálta mind
azt, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek.
^38.23
És vele együtt Aholiáb, Akhiszamák fia, Dán nemzetségéből a ki mester
vala a faragásban, a kötő és hímzőmunkában, kék, és bíborpiros, és
karmazsinszínű, és lenfonállal.
^38.24
Mind az az arany, a mely a munkára, a szenthelynek összes munkáira
feldolgoztaték, ez az áldozati arany: huszonkilencz talentom, és hétszáz
harmincz siklus vala, a szent siklus szerint.
^38.25
Az ezüst pedig, a gyülekezet megszámlált <tagjaitól, száz> talentom, és
ezer hétszáz hetvenöt siklus, a szent siklus szerint.
^38.26
Fejenként egy beka, <vagy is> fél siklus, a szent siklus szerint,
mindenkitől, a ki átesett a megszámláltatáson, húsz esztendőstől
fölfelé, [4 Móz. 1,46.] a kik hatszáz háromezeren és ötszázötvenen
valának.
^38.27
A száz talentom ezüstből megönték a szent helyhez való talpakat, és a
függöny <oszlopainak> talpait; száz talpat száz talentomból, egy
talentomból egy talpat.
^38.28
Az ezer hétszáz hetvenöt <siklusból> csinálák az oszlopok horgait, és
beboríták azoknak fejeit, és általfogák azokat.
^38.29
Az áldozati réz pedig hetven talentom, és kétezer négyszáz siklus vala.
^38.30
Abból csinálák a talpakat a gyülekezet sátorának nyílásához, és a réz
oltárt, az ahhoz való réz rostélyt, és az oltárnak minden edényeit.
^38.31
A pitvar talpait is köröskörül, és a pitvar kapujához való talpakat, meg
a hajlék összes szegeit, és a pitvar összes szegeit köröskörül.
^39.1
A kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű <fonálból> pedig csinálának
szolgálati [rész 31,10.] ruhákat a szenthelyen való szolgálatra. Áronnak
is úgy készíték a szent ruhákat, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
^39.2
Az [rész 28,6.] efódot csinálák aranyból, kék, és bíborpiros, és
karmazsinszínű, és sodrott lenből.
^39.3
És aranyból vékony lapokat verének, és azokat fonalakká metélék, hogy
feldolgozzák a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínű, és a lenfonál
közé, mestermunkával.
^39.4
Csinálának hozzá összekötött vállkötőket: a két végükön kapcsolák össze.
^39.5
Az átkötő öv is, a mely rajta vala, abból való, ugyanolyan mívű vala,
<mint az efód:> aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és
sodrott lenből, a mint az Úr parancsolta Mózesnek.
^39.6
Megcsinálák azután az ónix köveket is, arany boglárokba foglalva,
kimetszve pecsétmetszés módjára, az Izráel fiainak neveire.
^39.7
És rátették azokat az efód vállkötőire, az Izráel fiaira való
emlékeztetés kövei gyanánt, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
^39.8
Megcsinálák a [rész 28,15.] hósent is mestermunkával, mint az efódot,
aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből.
^39.9
Négyszögű vala a hósen, és kétrétűre készíték azt; egy arasz vala
hossza, egy arasz a szélessége is két rétben.
^39.10
És négy sor követ foglalának abba, ily sorban: szárdiusz, topáz,
smaragd; az első sor.
^39.11
A második sor: karbunkulus, zafir és gyémánt.
^39.12
A harmadik sor: jáczint, agát és amethiszt.
^39.13
A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis, a melyek mind arany
boglárokba foglaltattak a magok helyén.
^39.14
A kövek pedig Izráel fiainak nevei szerint valának, tizenkettő vala az ő
nevök szerint, és pecsét módjára metszve, mindenik a reá való névvel, a
tizenkét nemzetség szerint.
^39.15
És csinálának a hósenre sodrott mívű fonatékot is tiszta aranyból.
^39.16
Azután csinálának két arany boglárt, és két arany karikát; és a két
arany karikát rá tevék a hósen két szegletére.
^39.17
A két arany fonatékot pedig a hósen két szegletén levő két karikába
fűzték.
^39.18
És a két fonaték <másik> két végét oda foglalák a két boglárhoz, és
azokat az efód vállkötőihez tűzék, annak előrészére.
^39.19
Csinálának <más> két arany karikát is, és oda tevék azokat a hósen két
szegletére, azon a szélén, a mely befelé vala az efód felől.
^39.20
És csinálának <még> két arany karikát, és azokat az efód két
vállkötőjére tevék, alól, annak előrésze felől, az összefoglalás
mellett, az efód övén felül.
^39.21
És a hósent az ő karikáinál fogva odacsatolák az efód karikáihoz, kék
zsinórral, hogy az efódnak öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az
efódtól; a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
^39.22
És megcsinálák az efód [rész 28,31.] palástját takácsmunkával, egészen
kék lenből.
^39.23
És a palást közepén levő nyílás olyan vala, mint a pánczélnak nyílása;
szegése vala a nyílásnak köröskörül, hogy el ne szakadjon.
^39.24
És a palást alsó peremére csinálának gránátalmákat, kék, és bíborpiros,
és karmazsinszinű sodrott fonálból.
^39.25
Csinálának csengettyűket is tiszta aranyból, és tevék a csengettyűket a
gránátalmák közé, a palást peremére köröskörül a gránátalmák közé.
^39.26
Csengettyű meg gránátalma, csengettyű meg gránátalma a palást peremén
köröskörül, hogy abban szolgáljanak, a mint az Úr parancsolta vala
Mózesnek.
^39.27
Megcsinálák [rész 28,39.] a len köntösöket is takácsmunkával, Áronnak és
az ő fiainak.
^39.28
A len süveget is, [rész 28,40.] a süveg ékességeit is lenből, és a
gyolcs lábravalókat sodrott lenből.
^39.29
Az övet is sodrott [rész 28,40.] lenből, és kék, bíborpiros és
karmazsinszínű fonálból hímzőmunkával, a mint az Úr parancsolta vala
Mózesnek.
^39.30
A szent koronához [rész 28,36.] való lapot is megcsinálák tiszta
aranyból, és felírák rá a pecsétmetsző módjára: Szentség az Úrnak.
^39.31
És kötének reá kék zsinórt, hogy felkössék azzal a süvegre, a mint az Úr
parancsolta vala Mózesnek.
^39.32
Így végezteték el a [rész 33,7.] gyülekezet sátora hajlékának egész
munkája; és az Izráel fiai egészen úgy csinálák, a mint az Úr
parancsolta vala Mózesnek, úgy csinálták.
^39.33
És vivék a hajlékot Mózeshez: a sátort és annak minden eszközét,
horgait, deszkáit, reteszrúdait, oszlopait, és talpait.
^39.34
A veresre festett kosbőrökből készült takarót is, és a borzbőrökből
készült takarót, és a takarófüggönyt.
^39.35
A bizonyság ládáját, annak rúdait, és a fedelet.
^39.36
Az asztalt [rész 31,8.] és annak minden edényét, és a szent kenyeret.
^39.37
A tiszta gyertyatartót: annak mécseit, a felszereléshez való mécseket s
minden hozzávalót, a világító olajjal együtt.
^39.38
Az arany oltárt, a kenetnek olaját, a fűszerekből való füstölőt, és a
sátor nyílására való leplet.
^39.39
A réz oltárt és annak réz rostélyát, rúdait és minden edényeit, a
mosdómedenczét és annak lábát.
^39.40
A pitvar szőnyegeit, oszlopait, talpait: és a pitvar kapujára való
leplet, annak köteleit, szegeit, és a hajlék szolgálatjára való minden
eszközt a gyülekezet sátoránál.
^39.41
A szolgálati [rész 31,10.] ruhákat, a szenthelyen való szolgálatra, a
szent ruhákat Áron papnak, és fiainak ruháit a papi tisztre.
^39.42
A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel
fiai minden munkát.
^39.43
És megtekinte Mózes minden munkát, és ímé elkészíték azt, úgy készíték
el, a mint az Úr parancsolta vala, és megáldá őket Mózes.
^40.1
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
^40.2
Az első hónapban, a hónap első napján, állítsd fel a gyülekezet
sátorának hajlékát.
^40.3
És tedd oda a bizonyság ládáját, és fedd be a ládát a fedéllel.
^40.4
Azután vidd be az asztalt, [rész 26,35.] és hozd azt rendbe a
reávalókkal. Vidd be a gyertyatartót is, és gyújtsd meg annak mécseit.
^40.5
És helyheztesd a füstölő áldozat arany oltárát a bizonyság ládája elé,
tedd fel a leplet [rész 26,36.] a hajlék nyílására.
^40.6
Azután helyheztesd az egészen égőáldozat oltárát a gyülekezet sátora
hajlékának nyílása elé.
^40.7
A mosdómedenczét pedig helyheztesd a gyülekezet sátora közé és az oltár
közé, és önts belé vizet.
^40.8
Azután állítsd fel köröskörül [rész 27,16.] a pitvart, és a pitvar
kapujára tedd rá a leplet.
^40.9
Azután vedd a kenetnek olaját, és kend meg a hajlékot és mind azt a mi
benne van: így szenteld meg azt, és minden edényét, hogy szent legyen.
^40.10
Kend meg az egészen [rész 30,28.] égőáldozat oltárát is és annak minden
edényét; így szenteld meg az oltárt, hogy az oltár legyen szentséges.
^40.11
A mosdómedenczét és lábát is kend meg; így szenteld meg azt.
^40.12
Azután állítsd Áront és az ő fiait a gyülekezet sátorának nyílásához, és
mosd meg őket vízzel.
^40.13
És öltöztesd fel Áront a szent ruhákba, és kend fel őt; így szenteld
fel, és legyen papom.
^40.14
Fiait is állítsd elő és öltöztesd fel őket köntösökbe;
^40.15
És kend fel őket, a mint az ő atyjokat felkenéd, hogy legyenek papjaim,
és lészen az ő megkenetésök nékik örökös papság, az ő nemzetségökben.
^40.16
És egészen úgy cselekedék Mózes, a mint az Úr parancsolta néki, úgy
cselekedék.
^40.17
Lőn azért a második év [4 Móz. 7,1.] első hónapjában, a hónap első
napján, hogy felállíták a hajlékot.
^40.18
Mózes tehát felállítá a hajlékot, és letevé annak talpait, a deszkáit is
felállítá, beilleszté a reteszrúdakat, és felállítá annak oszlopait.
^40.19
Azután kifeszíté a hajlékra a sátort, és a sátor takaróját is reá teríté
felülről, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
^40.20
És vevé és betevé a bizonyságot is a ládába, a rúdakat pedig a ládára
tevé, és a ládára felül helyezteté a fedelet.
^40.21
Azután bevivé a ládát a hajlékba, és feltevé a takaró függönyt, és
elfedezé a bizonyság ládáját, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
^40.22
Az asztalt is bevivé a gyülekezet sátorába, a hajléknak északi oldalába,
a függönyön kivül.
^40.23
És rakott arra kenyereket [rész 25,30.] sorban az Úr előtt, a mint az Úr
parancsolta vala Mózesnek.
^40.24
És a gyertyatartót helyhezteté a gyülekezet sátorába az asztal ellenébe,
a hajléknak déli oldalán.
^40.25
És meggyújtá a mécseket az Úr előtt, a mint az Úr parancsolta vala
Mózesnek.
^40.26
Az arany oltárt pedig helyhezteté a gyülekezet sátorába a függöny elébe.
^40.27
És füstölögtete rajta fűszerekből való füstölőt, a mint az Úr
parancsolta vala Mózesnek.
^40.28
A hajlék nyílására a leplet is felvoná.
^40.29
Az egészen égőáldozat oltárát pedig helyhezteté a gyülekezet sátora
hajlékának nyílása elé, és áldozék azon egészen égőáldozattal és
ételáldozattal, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
^40.30
A mosdómedenczét pedig helyhezteté a gyülekezet sátora közé és az oltár
közé, és önte abba vizet a mosdásra.
^40.31
És megmosák abból Mózes és Áron és az ő fiai kezeiket és lábaikat.
^40.32
Mikor a gyülekezet sátorába menének, és mikor az oltárhoz járulának,
megmosdának, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
^40.33
Azután felállítá a pitvart a hajlék és az oltár körül, és a pitvar
kapujára feltevé a leplet. Így végezé el Mózes a munkát.
^40.34
És a felhő befedezé a gyülekezet sátorát, és az Úrnak dicsősége betölté
a hajlékot.
^40.35
És Mózes nem mehete be a gyülekezet sátorába, mert a [4 Móz. 9,15. 1
Kir. 8,10.] felhő rajta nyugovék, és az Úrnak dicsősége tölté be a
hajlékot.
^40.36
És mikor a felhő [4 Móz. 9,15-23.] felszáll vala a hajlékról, az Izráel
fiai elindulának; <így lőn> egész utazásuk alatt.
^40.37
Ha pedig a felhő nem szálla fel, ők sem indulának el, míg csak fel nem
szálla.
^40.38
Mert az Úrnak [4 Móz. 14,14. 5 Móz. 1,33. Nehem. 9,10. 1 Kor. 10,1.]
felhője vala a hajlékon nappal, éjjel pedig tűz vala azon, az Izráel
egész háznépének láttára, egész utazásuk alatt.