Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,

Mondván: az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek:

Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és
megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert
ők mondják, de nem cselekszik.

Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek
vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.

Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az
emberek: mert megszélesítik az ő homlokszíjjaikat; és megnagyobbítják az
ő köntöseik peremét;

És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölűlést.

És a piaczokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket:
Mester, Mester!

Ti pedig ne hivassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a
Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.

Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a
mennyben van.

Doktoroknak se hivassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a
Krisztus.

Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.

Mert a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza,
felmagasztaltatik.

De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek
országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, a kik
be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az
özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok; ezért annál súlyosabb
lesz a ti büntetéstek.

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megkerülitek a
tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek; és ha azzá lett,
a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál.

Jaj néktek vak vezérek, a kik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra
esküszik, semmi az; de ha valaki a templom aranyára esküszik, tartozik
az.

Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az arany-é, vagy a templom, a
mely szentté teszi az aranyat?

És: Ha valaki az oltárra esküszik, semmi az; de ha valaki a rajta levő
ajándékra esküszik, tartozik az.

Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-é vagy az oltár, a
mely szentté teszi az ajándékot?

A ki azért az oltárra esküszik, esküszik arra és mindazokra, a mik azon
vannak.

És a ki a templomra esküszik, esküszik arra és Arra, a ki abban lakozik.

És a ki az égre esküszik, esküszik az Isten királyiszékére és arra, ki
abban ül.

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a
mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek + a
törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket
kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.

Vak vezérek, a kik megszűritek a szúnyogot, a tevét pedig elnyelitek.

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megtisztítjátok a
pohárnak és tálnak külsejét, belől pedig rakvák azok ragadománynyal és
mértékletlenséggel.

Vak farizeus, tisztítsd meg előbb a pohár és tál belsejét, hogy külsejük
is tiszta legyen.

Jak néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok
a meszelt sírokhoz, a melyek kívülről szépeknek tetszenek, belől pedig
holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.

Épen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de
belől rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.

Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert építitek a próféták
sírjait! és ékesgetitek az igazak síremlékeit.

És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna
az ő bűntársaik a próféták vérében.

Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, a
kik megölték a prófétákat.

Töltsétek be ti is a ti atyáitoknak mértékét!

Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának
büntetését?

Annakokáért ímé prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok:
és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül
a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról-városra üldöztök.

Hogy reátok szálljon minden igaz vér, a mely kiömlött a földön, az igaz
Ábelnek + vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, a kit a templom
és az oltár között megöltetek.

Bizony mondom néktek, mindezek reá következnek erre a nemzetségre.

Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, a
kik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat,
miképen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá és te nem akartad.

Ímé, pusztán hagyatik néktek a ti házatok.

Mert mondom néktek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, mígnem
ezt mondjátok: Áldott, + a ki jő az Úrnak nevében!

És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő
tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.

Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom
néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.

Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok
magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda
jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen
titeket,

Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a
Krisztus; és sokakat elhitetnek.

Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy
meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt
a vég.

Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek
éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.

Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és
gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.

És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik
egymást.

És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.

És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.

De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.

És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész
világon, + bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről
Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse
meg):

Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;

A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;

És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.

Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.

Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:

Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta
mind ez ideig, és nem lesz soha.

És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem
menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a
napok.

Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne
higyjétek.

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és
csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat
is.

Ímé eleve megmondottam néktek.

Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki.
Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.

Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész
napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.

Mert a hol a dög, oda gyűlnek a keselyűk.

Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold
nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei
megrendülnek.

És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a
föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég +
felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.

És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő
választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.

A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és
levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:

Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel
van, az ajtó előtt.

Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek
meglesznek.

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem
csak az én Atyám egyedül.

A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának
eljövetele is.

Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala,
házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a
bárkába méne.

És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és
mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.

Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának
melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába
törjön.

Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban
jő el az embernek Fia.

Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő
házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?

Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.

Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.

Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én
uram a hazajövetelt;

És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni
kezdene:

Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában
nem gondolja,

És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás
és fogcsikorgatás.