20. SZÁZAD FILOZÓFIÁJA

SIGMUND FREUD: 1856-1939

-központi szerepet tulajdonított az embernek, centrális pozícióba helyezte

-azt a gondolatot hozta be a filozófiába, hogy a lelki betegségek lelki eredetűek

-arra a gondolatra jutott, hogy ha a tudatküszöb alá szorult élményeket

vissza lehetne idézni, ha szembe lehetne velük nézni, akkor megszűnnének a betegségek. A betegséget okozó élmény felismerése egyben felszabadulás lenne a betegség alól. Ez Freud kiinduló hipotézise.

-nála a tudattalan szférája nem periférikus, nem másodlagos, hanem épp, hogy az ősi lényeg székhelye

-az én (ego) felett szerinte a felettes én (super-ego) uralkodik, ez az értelem, az ész, a tudás, amennyiben az egyénről, az individumról van szó

-ez a tudatalatti szféra ugyanúgy hat az érzéseinkre, gondolkodásunkra, mint a tudatos

-foglalkozik a véletlen szótévesztésekkel, elszólásokkal, felejtésekkel, álom jelenségével

-az emberbe sokkal több vágy szorult, mint amit ébren ki tudna élni, ezért az álom szelep, amely a lelki egyensúlyunk fenntartásához, stabilitásához szükséges

-kidolgozza a pszichoanalízis módszerét: visszavezeti a beteget ahhoz az elfelejtett, elnyomott tudat alá szorult belső történéshez, amely a betegséget okozta

-a neurózisok legnagyobb része a szexussal, a szexualitással kapcsolatos

-emberiségnek volt olyan időszaka, amikor mindenki kiélhette a vágyait, aztán megjelentek a tabuk és létrejött a belső szorongás és félelem, a lelkiismeret

-felfedezett egy jelentős pszichés komplexust: Oedipus-komplexus: lényege, hogy a gyerek első erotikus érzéke mindenkor az anyjára, első agresszív hajlama viszont mindenkor az apára irányul

-ő volt, aki rádöbbentette a civilizált világot, milyen fontos a szexus, a szexualitás az ember életében

-a legtöbb pszichés betegség a nemi vágyak elfojtásából ered

-szerinte az ösztön és az értelem szemben áll, küzd egymással

-amit öröklöttnek, hajlamnak nevezünk: elmúlt nemzedékek felgyülemlett élményeinek a nyoma a mi idegrendszerünkben

-vallás kollektív neurózis

-emberiség története egy öndomesztifikáció története, harcok, kényszerű lemondások sorozata. Az emberiség fokozatosan eltávolodik a saját ősi önmagától

-az emberiség történetében a felettes én szerepét a kultúra játssza el

-nála az érosz (erotikus ösztön) az élet megőrzésére törekszik, a thanatosz (halálösztön) ön és közveszélyes romboló ösztön, mely arra törekszik, hogy lerombolja az életet és visszavezesse az élettelen anyag eredeti állapotába

-az ősvalami tehát az érosz és a thanatosz. E kettőst ellenőrzi a felettes én, amely társadalmilag a kultúra, a morál, a tv-ek, a nevelés együttese

-strukturálisan az egyén alatt van az ősvalami, felette a felettes én

-csak az autonóm ember képes arra, hogy szabadságát pozitív tartalommal töltse ki, a többi képtelen elviselni szabadságának ürességét, alárendelik magukat a karizmatikus vezetőknek

-emberi szükségletek: kapcsolódás szükséglete, meggyökerezettség sz., alkotás sz., az az igény, hogy megtapasztalhassuk a saját egyéniségünket, orientációs sz.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

-emberi élet a felettes én és az ösztönén harca

-emberi életben 8 olyan szakasz van, amikor válsághelyzetbe kerül: legyőzhetjük, ha felsőbb fokra lépünk, de nem mindenki helyesen cselekedni

-felettes én: a szocializáció tartalma, miden előrelépés a felettes én győzelme, de el is pusztíthatja magát

EGZISZTENCIALIZMUS:

-egzisztencia: cselekvés, alkotás, önmegvalósítás is

-egzisztencia felismerés forrása: szorongás, kétségbeesés

KARL JASPERS: 1883-1960

-rejtőzködő istent vallja

-szabadságunk magaslatán eljutunk hozzá, erre az a biztosíték, hogy a transzcendenciából származván rendelkezünk az emberlét elé tűzött feladat megoldásának minden eszközével, de semmit nem remélhetünk, ha csak kívülről várjuk a megoldásokat

-önmagán túllépni vágyó ember számára alapvető fontosságú a szabadság

MARTIN HEIDEGGER: 1889-1976

-jelszava: vissza a dolgokhoz!

-embert nem jogosan jellemezzük a test és a lélek dualizmusával, s az ember tévúton jár, ha le akarja győzni a természetet s a világ urává akar lenni

-kijelenti, hogy a középpontban nem az ember áll, hanem a lét

-ember a nem létezők ura, a lét pásztora

-heideggeri fordulat: a világtörténelem már nem az egyetemes ész megtestesülése, az ember már nem a világ ura, őszintén szembenéz a saját végességével

-javaslata, hogy nevezzük az embert létnek, vagy jelenlévő létnek

-ontologikus egzisztenciális elemzés: keresi arra a választ, hogy hogyan, miképpen van a létező, miképpen vagyunk

-a világban való lét elemzésénél a lét vizsgálatának sorrendje: mi, azután a ki

-mi: a holmik, dolgok, amik kéznél vannak, amit eszközként használunk

-a tárgyak egyike utal a másikra

-amikor a kéznél lévő eszköz meghibásodik, akkor tudatosodik csak bennünk, hogy mire is szolgált

-az ember bele van bonyolódva a világba, köze van hozzá

-az itt-lét viszonya a világhoz a benne-lét

-ez a benne-lét létmódokra bomlik, ilyen létmódok: hangoltság, megértés

-értelmezés: 3as tagoltságú elő-struktúrán alapul: a dolog birtoklása, az értelmező látásmód, egy meghatározott fogalmiság

-ki: vagyis az itt-lét, képes önmagát választani vagy elveszíteni

-az eszközökkel foglalatoskodó világban való lét gondként jelenik meg, belevettettünk egy világba, amely fogva tart minket, ez a fakticitás

-igazság abban áll, hogy a létezőt úgy fedi fel, ahogyan az önmagában van

-mindenki a saját halálát halja, hangsúlyossá teszi, hogy az egzisztencia is kinek-kinek a sajátja, ez a belátás elszigeteli az itt-létet, másfelől ráébreszti a maga sajátos lehetőségeire, fel nem cserélhetőségére

-megkülönbözteti a világ-időt, és az egyéni időt

JEAN PAUL SARTRE: 1905-1980

-azt hangsúlyozza, hogy a haladó erők a tőkés társadalmon belül is képesek sikereket elérni

-műve: Az undor

-nem más, mint képekbe áttett filozófia-Camus szerint

-minden, ami körülveszi az embert, kisstílű, értelmetlen, unalmas, közhelyes

-létezés-szemérmetlenség

-a világ nem kínál megoldást, ha csak a művészi tev.vagy a műélvezés nem

-valóság egyéni felfedezésének kísérlete

-Lét és a semmi c. mű

-hangsúlyozza a társadalmi cselekvés lehetőségét és levonja az egzisztencialista emberközpontúságból adódó következtetéseket, kiáll az elnyomottak ügye mellett

Kiinduló tétele: egzisztencia megelőzi az esszenciát = ember először létezik, feltűnik a világban, és csak azután definiálja önmagát

-felfogása a létet illetően dualisztikus

--szellemi világot, az emberi szellemi létet állítja szembe a Semmivel

-az istentől megfosztott emberi egyén, a szubjektivitás kerül a középpontba

-az egyén léte: teljesen önmagától függ

-emberi létet 3 alapvető szellemi irányultság (extázis) jellemzi: 1. extázisban az emberi szellem a semmivel találja szemben magát, 2. extázisban a másik ember felé vonzódik (szerelem), 3. a lét felé törekvés, azt jelenti, hogy az ember isten akar lenni (isten-ember)

-a halál semmiféle értelmet nem ad az életnek

-a halál semmivé tesz minden emberi tervet

-a semmit tudatunk fedi fel, az ember a semmit a saját lelkében fedi fel

-az ember egyedül van, egyedül kell választania is, hogy megvalósíthassa önmagát

-emóció elmélet: szükség van egy olyan antropológiára, amely az ember lényegének, az emberi sorsnak a meghatározására törekszik

-fenomenológiai elmélet: középpontjában a világ átformálása van

-az ember megpróbálja célirányosan változtatni a világhoz való viszonyát

-később megtagadta a Lét és a semmiben kifejtett nézeteit: új szabadság-meghatározást ad, amelyben már a társadalmi determináló tényezők jelentőségét emeli ki

ALBERT CAMUS: 1913-

-műve: A közöny

-világ abszurditását elemezte

-eszménynek a kommunizmussal szemben politikailag az anarchoszindikalista lázadást tartotta

-a lét, a halál, a semmi, a transzcencia

-minden egzisztencialista kiindulópontja: az ember lehetséges léte, az egzisztencia. Ezt csak a szenvedés fedheti fel, de csak 1-1 pillanatra, mert állandóan változik. A szorongás felvillantja az ember számára a transzcendenciát, mely határhelyzetben közelíthető meg. Ilyen határhelyzet a harc, a szenvedés, a bűn, a halál.

-a halál a léttől elválaszthatatlan

-lét = szabadsággal, de hogy ezt a szabadságot megvalósítsuk választani kell

-választás 2féle lehet: 1. autentikus (lét megvalósítása érdekében választunk), 2. inautentikus (autentikus ellentéte)

-szerinte minden írói alkotás, cselekedet, hat a társadalomra

-csakis a valóság megismertetése lehet a nagy művészet alapja, a művész keresi a kapcsolatot az emberekkel

NEOPOZITIVIZMUS, „NYELVI FORDULAT”

-élet értelme az, hogy le kell mondanunk a világ eseményeinek, tényleges történéseinek a befolyásolásáról

-a nyelv kijelentéseinek tényleges logikai szerkezete nem szükségképpen azonos a grammatikai formájuk által sugallt szerkezettel

-mindazok a kijelentések logikai analízisre szorulnak, amelyek összetett tárgyakról szólnak

WITTGENSTEIN:

-az összetett dolgokról szóló kijelentés premisszái és implikációi (következményei) nem egyértelműen meghatározottak

-a világ felbontásánál tényleges egyszerű alkotórészekhez kell eljutni

-ami bizonytalan azok a mi meghatározásaink

-ezt a világot a gondolat logikailag leképezi

-a nyelv csak tényekről szólhat

-a kizárólag igaz kijelentésekből álló és minden lehetséges igaz kijelentést tartalmazó nyelv a világ tökéletes képét alkotja

-a szubjektum, az ember, maga is tárggyá, a nyelv tárgyává válik

-ezáltal a világ emberi és nem emberi elemei ismeretfilozófiailag egy szintre kerülnek, így lesz a nyelv és annak logikája a világ tükörképe

-mindarról, amiről a nyelv nem szólhat hallgatni, kell

-amit mondani lehet, az világosan mondható, amiről viszont nem lehet beszélni, arról hallgatni kell

-a kimondhatatlan mindazonáltal létezik

-az ember képtelen racionálisan gondolkodni, ha nem vmiféle közösség tagjaként ítél a dolgokról

-nyelv: vonatkozási rendszer, lét-alap, közösségben kötelező érvényű, közösséget konstituáló normarendszer, etalon

-nyelvet 2féle aspektusból lehet szemlélni: 1. tárgy nyelv, metanyelv (amellyel a tárgy nyelvről beszélünk)

-minden objektív igazságot a nyelvben kell keresnünk, mert ez az áthagyományozódott társadalmi tapasztalatok, tev.formák tárháza

-nyelvjátékok: megmutassa azokat a szabályokat, amelyeken nyelvünk működése alapszik

-a nyelvi kifejezések felszíne a nyelvtan, a grammatika

-nyelv maga az alap, a fundamentum

-csak úgy lehet használni, mint a sakkot, ki lehetne találni más kifejezéseket, szabályokat, de az már egy másik játék lenne

-a közös emberi cselekvési mód az a vonatkozási rendszer, amelynek a segítségével 1-1 nyelvet értelmezünk

-értelmezés tehát cselekvés

BÉCSI KÖR:

-1970-ben alakult kávéházi vitakörből fejlődött ki

-MORITZ SHLICKE: filozófiai jellegűvé tette a beszélgetéseket

-szerinte a filozófiának az a feladata, hogy a tudományos megismerés alapjait logikai elemzésnek, analízisnek vesse alá

-őt lelövik, fasizmus hatására a tagok emigrálnak

-logikai pozitivizmus: filozófiai válasz a modern természettudományok fejlődése által előidézett új szituációra, valódi tudáshoz csak természettudományos módszerrel lehet eljutni

-a tudományos módszernek a feltétele a megtapasztalhatóság, a megfigyelhetőség

-a természettudományok felfedezéseket tesznek

-az emberi megismerés tudományos rekonstrukciója lenne a filozófia feladata

-nyelvi fordulat: a szimbolikus logika az egyedi gondolatokat az emberi gondolatokban szerintük fellelhető közös formában juttatja kifejezésre. Az emberi tudás természetes közege a nyelv.

-verifikálhatóság: egy állítás igazságának vagy hamisságának a tapasztalatok segítségével való eldöntése

-verifikációs elméletek megalkotása

-bonyolult élő nyelvek vizsgálata helyett egyszerűbb, idealizált nyelveket alkotnak meg

-logikai szintaxis elegendő egy nyelv működésének elemzéséhez,

 később a szemantikával, a pragmatikával kénytelenek kiegészíteni

-fizikalizmus: vmennyi tudomány a fizika módszerével lehet csak eredményes

FRANKFURTI ISKOLA:

-1923-ban alakult

-HORKHEIMER: a tőkéseket kannibáloknak, a munkásokat áldozatoknak tartotta

-hagyományos filozófia és társadalomtudomány másra nem jó, mint a fennálló rend reformokkal történő feldolgozására

-a látszatok mögött meg kell találni a lényeget, és segíteni kell a társadalom radikális átszervezését, egy új, a többség érdekét szolgáló igazságos társadalom létrejöttét

-társadalmi erőszak kérdése

-pacifikus nézet: lehetetlennek vélte az emberek örömteli együttműködését, mert szerinte minden együttműködés eleve negatív jellegű lehet csak. Pozitív töltete csak a szenvedésnek és a fájdalomnak van

-nem szabad az erőszakot erőszakkal megszűntetni

-elvetette az erőszak minden formáját

-szerinte a fasizmus nem más, mint a liberális polgári demokrácia természetes következménye

-munkanélküliek egyfajta amorf osztályt alkotnak, csak arra várnak, hogy vki megszervezze őket, engedelmes eszközévé váljanak egy szerveződő új uralkodó osztály kezében

-a fasizmus a termelőeszközök feletti rendelkezés jogát azon kisebbség számára biztosítja, amely a legelszántabb erőként emelkedett ki a konkurenciaharcból

-azt a feladatot tűzték ki, hogy megfelelést, korrelációt állapítsanak meg bizonyos személyiségjegyek és az előítéletekre való fogékonyság között

-antiszemitizmus tartalma: 1. sztereotív negatív vélemények, amelyek a zsidókat fenyegetőnek, immorálisnak írják le, 2. olyan ellenséges beállítottság, amely a zsidókérdés megoldásául a korlátozás, kirekesztés és az elnyomás különböző formáit sürgette

-pszichológiai rokonság áll fenn az etnocentrizmus és a konzervativizmus között

-jellemezni lehet az autoritárius személyiséget 9 vonással: 1. konvencionalizmus, 2. autoritárius engedelmesség, 3. autoriátus agresszió, 4. anti-intracepció, 5. babona és sztereotípia, 6. erő és keménység, 7. destruktivitás és cinizmus, 8. projektivitás, 9. túlzott törődés a szexualitással

-megállapítják, hogy az egzaktságra, kvantifikációra törekvésben elvész a társadalmi jelenségek lényege

-a társadalmat nem lehet a természettudomány vizsgálati eszközeivel kutatni, mivel sajátos minőség

-egy társadalmi egyént csak akkor lehet megérteni, ha ismerjük magát a társadalmat

-a történelem a totális irányítottság felé halad

HERBERT MARCUSE:

-egydimenziós társadalomelmélet

-a technikai fejlődés, a megnövekedett termelékenység létrehozza az ipari társadalmat, a fogyasztói társadalmat, a jóléti államot a mindezzel egy új típusú elnyomást valósít meg, ahol a tömegek hajlandók alávetni magukat az elnyomásnak, amely egyetemes konformizmust valósít meg

HERMENEUTIKA, GADAMER:

-a filozófia hermeneutika a megnyilatkozás, a tolmácsolás, az értelmezés művészete

-hermeneutika annyit jelent, hogy egy másik világból származó üzenet, értelem-összefüggés áthozatala a saját világunkba

-a hermeneutikai hozzáálláshoz hozzátartozik a történeti horizont felvázolása, amely különbözik a jelen horizontjától

-a történeti tudat tudatában van a saját másságának, ezért a hagyomány horizontját az első megértési fázisban elkülöníti a saját horizontjától, tisztázza a különbséget a 2 között

-az áthagyományozott szöveget a jelen jövőhorizontjára is vonatkoztatni kell ahhoz, hogy a hagyományt alkalmazhassuk

-a gyors változásokkal elárasztott korunkban az, ami változik, összehasonlíthatatlanul szembetűnőbb, mint az, ami marad a régiben, ez szellemi életünk egyik általános tv-e

-minden emberi alkotás át van itatva jelentéssel, amelynek kiolvasása a hermeneutika feladata

-a hermeneutikai erőfeszítés csak ott lehet sikeres, ahol belátás, elsajátítás, megvilágosodás történik, ahol megszűnik az idegenség, ahol be tud épülni a személyes tudásba, gondolkodásba

SCHLEIERMACHER:

-szerinte a hermeneutika az eredeti szellemi alkotófolyamat reproduktív megértése és megismétlése, mégpedig a szellemi kongenialitás alapján (rokonlelkűség)

-grammatikai interpretációkat ki kell egészíteni még a pszichológiai elemzéssel, ez az objektív értelmezés mellett szükséges szubjektív, ún. divinatorikus elemzés (jóslás, látnoki sejtés)

-lelki rokonságra van szükség

-vmely tárgyat, magatartást, amely az én életösszefüggésemben, környezetemben ne található meg, nyelvi megjelölésében sem értetem meg

-akkor sem vagyunk képesek a másik életét, gondolatait megérteni, ha magunk belülről zavarosak, tisztázatlanok vagyunk

-fontos, hogy tudjunk kérdezni, ehhez kell egy előzetes megértés, tudás, plusz egy meghatározott, a saját életünkben gyökerező érdekszempont