Schleiermacher és munkássága
angel8 2007.03.26. 19:56
A 3. konzultációs jegyzetem
Friedrich Schleiermacher
1768-1834
-Hegel kortársa
-a Porosz Tudományos Akadémia filozófia tagozatának tagja.
-a német romantika vezéregyénisége
-a berlini egyetem alapítója, 1810-től a teológiai fakultás professzora.
„a XIX. Század egyházatyája”
„a teológia Kantja”
- protestáns teológus és filozófus [pietista: a lelki kereszténységet hirdeti]
-a Biblia szó szerinti értelmezését elveti
-szerinte csak a rációra alapozni a vallást, azonos annak feladásával (a XX. század elejére a prot. Teológia végighaladt ezen a vonalon!)
↓
Fontosnak tartja a megújulást
-célkitűzése: a tudomány és a vallás olyan elhatárolása, amely alapján az egyik követése ne zárja ki a másikat!
-új alap/fundamentum szükséges: a vallási érzés/érzület/lelkület
-a vallás alapja tehát nem a vallási ismeret, sem a morál (hanem a vallási érzés)=az abszolútumtól való teljes függőség átélése
-így sikerül az erkölcsöt is kizárni a vallásból à így egymástól elfüggetlenedhetnek!
-Isten csak a vallási élményben ragadható meg à S. indítja el a modern valláspszichológia fejlődését.
-a vallási tanok a vallási érzületekre reflektáló eszközök.
-nem szabad a metafizikát/filozófiát a vallással és a teológiával keverni, mert az szükségszerűen antropomorfizmushoz vezet
-a vallásos élmény:
- Individuális
- Egyéni jellegű
- Nem továbbadható, csak átélhető
- Szükségszerűen közösséget hoz létre azok számára, akik átélték ànem kizárólag egyéni.
-a vallás egy teremtő egyéniség jámbor érzelmeiben születik, és ezáltal az egész élete átalakítására vállalkozik.
-Jézus élményét a tanítványainak nem volna szabad tantételekké, dogmákká silányítani, ahogy azt a diadalmas egyház tette.
-vallás ott van, ahol az egyén egynek ismeri fel magát az univerzummal, és ez az érzés az egész életére kihat, és azt meghatározza.
-a vallásosság mértékét azt határozza meg, hogy az egyén mennyire képes az univerzummal egyesülni.
Schleiermacher: monoteistaàpanteista
-elveti a kereszténység egyedüli hatalmát.
-a vallás egyéni élmény; az egyetemes érvényű ismeretek vizsgálata a dialektika feladata! (S. a filozófiát értette ez alatt!)
-az ismeret két tényezője:
- Érzékiség
- Értelmi ismeret
-igyekszik a tárgy realitását biztosítani!
-szerinte az érzéki és az értelmi ismeret különbözik; a gondolkodás és a lét nem esik teljesen egybe
-etikájában helyteleníti a gondolkodás és a lét Kant általi azonosítását.
-az etikának nem szabad egybeesnie a vallással; arra kell törekednie, hogy a természettel hozza harmóniába az erkölcsöt és az értelmet!
-az etika ne függjön a vallástól!
-minden egyedi létező a mindenség sajátszerű tükörképe; és legfőbb feladata az egyéniségének kifejlesztése – ám ezt csak társadalmi életközösségben teheti meg. (nem pusztán öncélúan és más kárára!)
Fő műve: A vallás lényegéről
Munkásságának óriási hatása volt az antropológia, a pedagógia területére is: a német felsőoktatás rendszerét ő dolgozta ki.
|