Szervezetszociológia

Charles Pero: Szervezet szociológia c. műve, Vezetés tudomány c. folyóirat

Szervezetszociológiai kutatások tárgya, szervezetszociológiával rokon szakszociológiák, fontosabb alapfogalmak, ipar, üzem, szervezet, gazdaság szociológiai kutatások témái.

Szervezet szociológia a gazdaság szociológiából nőtt ki, egyik alágazata. Nehéz megragadni tárgyukat. Gazdaság szociológia a közgazdaságtannal folytat versenyt. Közgazdaságtan 100 évvel korábban alakult ki a szociológiánál. Olyan önálló gazdaság szociológia nehezen ragadható ki önállóan. Külön van pl. szerveze tszoc., agrár szoc., stb. Gazdaság szociológiában elméleteket gyártanak, míg a szociológiában gyakorlatot figyelik meg. A közgazdaságtanban más emberkép jelenik meg. Közgazdaságtudományban a Homo Oeconomicus az emberkép, önérdek követése rejlik a háttérben. Nyereségelvű az egyéni, minél kisebb energiaráfordítással érje el, költség, energia minimalizálása. Közgazdaságtan nehezen leválasztható a gazdaság szociológiától.

Marx, minden a gazdaságra épül- (szerinte. Kik alkotják a politikai vezetést,stb.)

Max Weber- gazdaság kérdéseit vizsgálta társadalmi összefüggésben. / Protestáns etika és akapitalizmus szelleme c. munkája./

Gazdasági mentalitás, hogy az emberek szeretik a vagyont, szeretnek élni vele. 15. század környékén alakult ki a kapitalizáció, ami egy gazdasági jelenség. Puritán kereskedőket és iparosokat jellemezte, hogy minél nagyobb vagyont halmoztak fel, de ezt nem fényűzésre használták, inkább befektették és puritán körülmények között éltek. Vallásnak erőteljes hatása van.

Polányi Károly- munkássága: gazdaság szociológus. Szerinte a gazdaságot nem önmagában kell szemlélni, hanem a társadalomba beágyazottan kell vizsgálni. Befolyásoló tényezők: társadalmi viszonyok, politikai rendszer, stb.

Társadalmi, gazdasági mechanizmusok:

1. piac mechanizmusa, szolgáltatások értékesítése
2. reciprocitás kifejezése, társadalom gazdálkodhat vele
3. redisztribúció, az állam begyűjti a megtermelt javakat, majd megpróbálja újra elosztani.

Szakszociológiák

Gazdaság szociológiák ágazatai:

● Munka szociológia - munka termelékenységet befolyásoló tényezőket kutatja elsősorban, ill. tanácsokat ad, hogyan lehetne a munka termelékenységet fokozni, milyen tényezők vannak.

● Ipari és agrárszociológia területe -  az ipari és agrártermelés speciális sajátosságaival foglalkozik. Gépesítés és automatizálás hatásai, elterjedései. Agrár struktúra változásaival, módosulásaival is foglalkoznak.

● Üzemszociológia – a munkahelyeken belüli társadalmi kapcsolatokkal, a munka csoportokon belüli kapcsolatokkal foglalkozik, ill. a főnök-alkalmazott közti viszony kérdéseit vizsgálja.

● Háztartás szociológia – a háztartásokban milyen termelő és fogyasztó tevékenységek vannak. Pl. második gazdasággal összefüggő vizsgálatok. Háztáji gazdálkodás.

● Szervezet szociológia – az összes szervezet, szociológiai jellemzőivel, sajátosságaival foglalkozik. Vezetés tudománnyal rokoni kapcsolatot ápol. A jó, az ideális szervezet sajátosságaival foglalkozik.

Szervezet fogalma: emberek, többé kevésbé személytelen kapcsolatokból felépülő nagy csoportja, amelyet valamilyen cél elérése érdekében hoztak létre. A szervezetnek struktúrája van, meghatározza a tagok szervezeten belüli tevékenységét és feladatkörét, ill. emellett hierarchiával is rendelkezik, szervezeten belül alá- és fölé rendeltségi viszonyok valósulnak meg (ki kinek adhat utasítást, és milyen jellegű utasítást adhat) – formális szervezetnek nevezik. Lehet informális szervezet is- íratlan szabályok, hagyományok határozzák meg a működést, struktúrát.

Intézmény: az emberi tevékenység egy meghatározott területére vonatkozó értékek és normák együttese, mely meghatározza, hogy az adott tevékenységet végző egyéneknek hogyan kell viselkedniük. Pl. a kórház (szervezet: Petz Aladár megyei kórház) , iskola.

Bürokrácia: olyan szervezet, ahol az ügyeket meghatározott szabályok szerint intézik.

Alkalmazott szociológiák kutatási területei, témái:

● munkaszociológia területe: F.W. Taylor egyik jeles képviselője, amerikai mérnök volt. Vizsgálta, hogy a gépesítés egyre inkább teret kap.  Ember és a gépesítés együtt tevékenységét, kapcsolatát kutatta. Minél kevesebb legyen az üres idő az egyes munkatevékenységek között. A gépek kezelése minél egyszerűbb, átláthatóbb legyen. Taylorizmus fogalma: legfőbb javaslata, a szalagrendszerű termelés bevezetése, javaslata.

Henry Ford alkalmazta először. Lenin is híve volt a Taylorizmusnak. Tudományos munkaszervezés.

● E. Mayo, amerikai munka szociológus, 1920-as évek végén végezte kutatásait egy elektronikai cégnél. Milyen tényezők befolyásolják a munka teljesítményét. Kísérlet módszerét alkalmazta, 2 csoportot alakított: kísérleti és kontroll csoportot. A kísérleti csoport külön műhelyben dolgoztak, fény erősségét folyamatosan változtattál. Nőtt a termelés mindkét csoportnál. Munkaidő beosztást is variálták ( szünetek rövidebbek, hosszabbak, sűrűbben, ritkábban). Mindkét csoportban nőtt a termelékenység. Oka:  A munkások úgy érezték, hogy odafigyelnek rájuk és fontosak, elbeszélgettek velük, csoport tudatuk erősödött, identitástudat erősödött. A termelékenység hatékonyságát az emberi kapcsolatok jellege határozza meg.

● Friedmann, francia szociológus, (vizsgálata: gépesítés és automatizálás vizsgálata, az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása.) Szerinte a munka az emberek számára nem csak a jövedelem szerzést jelenti, hanem önmegvalósítás, öröm elérésének az eszköze is. Autonóm munkás csoportok kialakítását látta fontosnak. Egy adott csoport kap egy nagyobb feladatot és ők dönthetnek azon belül ki milyen folyamatot végez el. (’50-’60-as évek)