1.4.1.1. Vizuális arculat

Mint arról, az önprezentáció témakörében már szó volt, az üzleti életben egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a megjelenésünk, és hogy festünk mások szemében. Ha, pl. . szembe jön velünk egy jól öltözött, öltönyös férfi, az a benyomás, kép alakul ki bennünk, hogy ő egy tiszta, ápolt, művelt, intelligens, megbízható személy. Azonban minden kiderül, ha szóba állunk vele, hiszen a külső megtévesztő lehet: valódi személyiségét gondolkodásáról, beszédstílusáról, tudat alatti gesztusaiból ismerhetjük meg.
Éppen ezért fontos, hogy mindenki megtalálja a saját egyéniségének megfelelő öltözködést, mivel ezt lehet tudatosan alakítani, a testbeszédet azonban nem. Az öltözködéssel el lehet palástolni valódi személyiségünket, de szavaink és tetteink azonnal elárulnak bennünket.
Hasonló a helyzet a vállalatok esetében is.
Mindannyiunkban él egy bizonyos kép a legtöbb vállalatról, szervezetről, azonban ez a szubjektív vélemény nem biztos, hogy megegyezik az objektív valósággal. Az a vállalat, amelyik nem igyekszik pozitív képet kialakítani magáról, ápolni hírnevét, hosszú távon nem működhet sikeresen. Ebben a fejezetben ennek a képnek a vizuális alkotó elemivel ismerkedhetnek meg.
Image
Az image (imágó, imázs) fogalma az "imitari" (imitálni) és "aemulor" (törekedni) latin eredetű szavakra vezethető vissza. Gyakran használják - helytelenül - szinonímaként az image és az arculat szót, holott ezek jelentése korántsem egyezik meg. Az image szavakból, tettekből és fizikai jelenlétből áll. / Bővebb információt a fejezet végén talál/
1 1.4.7.1. Ajánlott irodalom, linkek is/nézd meg

Visszatérve a fenti példához, az emberek szavaikkal, tetteikkel és külső megjelenésükkel kialakítanak magukról egy képet a külvilág szemében. Ez a kép az image, ami azonban nem feltétlenül felel meg annak a képnek, amit az illető közvetíteni szeretne magáról. Ha szavai, tettei és külseje ellentmondanak egymásnak, akkor mindenféleképpen zavar támad a külső szemlélőben és az egyén magáról kialakított képe, amilyennek ő gondolja magát - vagyis az egyén arculata - eltér a kialakított képtől, vagyis az image-től. Az image tehát: " a szubjektum szűrőjén megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek rendszere, amely magában foglalja (ti. pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes környezetét. Az image tehát nem átgondolt, empirikus vélemények összessége, hanem olyan tudati jelenséget jelöl, amelyet a legkülönbözőbb asszociációk és értékelések együttesen alkotnak. Röviden és tömören fogalmazva tehát, értékítéletek rendszere; vagy a kommunikációelmélet szóhasználatával élve: motivációs információ-hordozó.""Magyar M. Kasimir szerint az image:- Elképzelés vagy vélemény, ami az emberekben objektív, vagy szubjektív benyomások alapján alakul ki.
- Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről és márkáról."2

Az image fajtái: Az image fajtáit reálfolyamatok alapján, kialakulásának módja, történetisége és irányultsága alapján csoportosíthatjuk.
Imázsa lehet a cégnek, de lehet egy terméknek, vagy szolgáltatásnak, sőt egy márkának is

Corporate Identity/Arculat

Az arculat vagy identitás szó a latin "identitas" szóból ered .3
"Az Identitás a naphoz hasonlít. Egy szilárd tömegből sugároz energiát. Az Image viszont olyan, mint a léggömb: csak felülete van és rengeteg időt tölt azzal, hogy elkerülje a tűszúrásokat."4 Vagyis míg az image a másokban kialakult képet jelenti, addig az identitás azt jelenti, hogy milyenek is vagyunk valójában. Az arculat szó hallatán - helytelenül - gyakran általában a formai jegyekre gondolnak a legtöbben: a logóra, a levélpapírra, pedig sokkal többet jelent annál. Az arculat tartalmi és formai oldalból áll.

- Tartalmi oldal
- szervezeti struktúra
- vállalati kultúra
- vállalati filozófia
- vállalati misszió és vízió
- vállalati azonosság
- vállalati stílus és magatartás5
-  Formai oldal - Corporate Design (CD)
- embléma, logó
- a vállalat logo- típiája
- a vállalat színvilága
- a vállalat betűtípusa, tipográfiai rendszere
- grafikai motívum-rendszer
- a szlogen formai kialakítása
- zenei azonosítók
- a kommunikáció vizuális stílusjegyei
- design azonosítók (pl. csomagolás)6

Az egységes képi megjelenést egy fához lehetne hasonlítani. Ennek a formafának a gyökerét képezi a vállalat tartalmi oldala, vagyis a vállalat tevékenysége köre, vállalati misszió, kultúra. Ebből a gyökérből, vagyis a tartalomból ered a fa szára, ami a vizuális alapmotívumokat szemlélteti. Ezek azok az elemek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne az egységes képi megjelenés, pl. a logó, a betűtípus, színvilág. A fa ágai jelzik a vállalati eszközcsoportokat, az ágból eredő levelek pedig az eszközöket, pl. névjegykártyák, levélpapír, bélyegző.

1.4.1.4. A vállalati kommunikáció indirekt elemei

A vállalat által felhasznált képek: A cég által felhasznált képek külső kommunikációjában egységesek, a PR jellegű közlemények, sajtó háttéranyagok kommünikék, valamint az álláshirdetések is egy képi motívummal dolgoznak, mely megtalálható a vállalati ismertető füzetben is.
Pl.:Színek és tónusok:
A felhasznált színek és tónusok a cégre jellemző embléma, logó színeit hordozzák, így adottak. Az arculati kézikönyvnek megfelelően minden külső kommunikációs eszköz: névjegyek, logó stb. esetén a felhasznált színkombinációk megegyeznek az eredeti tónussal, nem térnek el attól. Kivételt jelentenek ez alól a fekete-fehér képek, melyek a hirdetésekben láthatók.
Felhasznált betűtípus:
Az arculati kézikönyv a cég a hivatalos levelezésében használatos betűtípust is meghatározza pl: Ariel betűtípus. Ebben az esetben a vállalat által minden írásbeli kommunikációban a leggyakrabban felhasznált betűtípus az Ariel betűtípus. Grafikai motívumok, zene: A vállalat állandó grafikai motívumokkal, illetve zenével is, mint arculati elemmel is , rendelkezhet. Itt fő szempont az egyszerűség, a könnyű áttekinthetőség. A hangsúly a tartalmon van, kevésbé a formán.
A vállalat "külső stílusának" elemei:
Az üzleti levelezés stílusa: egységes.

4. A VÁLLALKOZÁSOK TERVEZÉSE

Az alfejezet megismerteti Önt a stratégiai tervezés fontosságával és folyamatával és az üzleti terv készítésének fortélyaival. Felhívja a figyelmet az egységes vállalati arculat szükségességére, és a tervezésben rejlő lehetőségekre.

4.1. Stratégiai tervezés:  

A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia. .A stratégia szó eredeti görög értelmében hadászatot, hadművészetet jelent, amit a sztratégoszok műveltek és ami abból állt, hogy a háborúzás nyelvén meghatározták a hadban álló országok jelenlegi és jövendő helyzetét, céljait, a célok eléréséhez szükséges hadi eszközök és katonák összességét, a szükséges fegyvernemeket, működésük összehangolását, valamint e célok elérésének szükséges eszközeit. E gondolatmenetet alkalmazva a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. A vállalkozási stratégia kidolgozása során a vállalkozó szisztematikusan keresi a választ a stratégia három alapkérdésére: - Mi a vállalkozás alapgondolata (filozófiája)? Milyen területen kíván tevékenykedni? Milyen vevőkör milyen igényeit szándékozik kielégíteni?- Milyen lényeges képességekkel kell rendelkeznie vagy milyen képességekre kell szert tennie ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben tartós fölénybe kerüljön? Mivel biztosíthat vevői számára tartós hasznot?
- Milyen termékeket, szolgáltatásokat, továbbá milyen piacot (vevőkört) kíván megcélozni, és milyen feladatok adódnak ebből a vállalkozás egyes funkcióira, teendőire vonatkozóan?  Mivel a stratégia lényege a jövőbeli változásokra való tudatos felkészülés a jelenben, ezért a stratégia kialakítása és megfogalmazása a vállalkozó egyik legfontosabb feladata, funkciója (kialakítását nem lehet albérletbe kiadni). Csak az olyan vállalkozási stratégia lehet életképes, amelyet maga a vállalkozó alakít ki, formál, de az is csak akkor, ha a munkatársak magukévá teszik.  A vállalkozásnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez. Ez csak akkor valósítható meg, ha a vállalkozás minden tagja tisztában van az alapvető kihívásokkal és "együtt gondolkodik", s ha - szinte totálisan - minden egységével képes időben, gyorsan és helyesen reagálni.  Ezt segíti elő a stratégiai menedzsment (a stratégiai vezetés), amelynek célja olyan vállalati értékek, vezetői képességek, szervezeti felelősség és adminisztratív rendszerek kifejlesztése, amelyek valamennyi vezetési szinten összekapcsolják a stratégiai és operatív döntéshozatalt (a vállalkozási és funkcionális hatásköröket is beleértve).

4.1.1. A stratégiakészítés folyamata

A valós helyzethez igazodó stratégia kidolgozásához elemezni kell a helyzetet és - a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai környezet várható alakulásának előrejelzésére építve - át kell tekinteni a fejlődési lehetőségeket, a hozzáférhető erőforrásokat; értékelni (diagnosztizálni) kell a meglévő erőforrásokat-képességeket, meg kell határozni az elérhető versenyelőnyöket; a lehetőségek és fenyegetések, erősségek és gyengeségek (verseny-előnyök) alapján ki kell alakítani a vállalkozás jövőképét, meghatározva a tevékenység központját (mit?) és a megcélzott piacot (kinek? - mennyiért?). Végül meg kell választani az alkalmas (alap)versenystratégiát.  A stratégia készítés folyamatát a 17. sz. ábra foglalja össze.

Piackutatás. A piac szegmentálása  A legelső kérdés, amelyre a vállalkozóknak felelnie kell, nem az üzletre, hanem a piacra vonatkozik. Ilyen kérdésekre kell választ találnia:

- Mi a tervezett üzletem tárgya (a lehetőség)?
- Milyen szükséglet kielégítésére vállalkozom?
- Milyen réteg fogja fogyasztani termékemet vagy szolgáltatásomat?
- Mennyire fizetőképes ez a réteg, különösen ott, ahol az üzletet megnyitom?
- Milyen mértékű konkurenciával kell számolnom?
- Milyen fontosabb lépéseket kell tennem konkurenseim legyőzésére (de legalábbis arra, hogy a piac egy részét elhódítsam tőlük)?

Az üzlet tervezése tehát piackutatással kezdődik, annak a piacnak - pontosabban piacoknak - a jellegzetességeivel kell tisztába jönni, amelyeken a vállalkozás működni fog. Piackutatással fel kell deríteni az alkalmas célpiacot (olyan piac-szegmentumot - szeletet, amelyre nézve megállapítható, hogy abban a fogyasztó más magatartást tanúsít, mint a piac egyéb szegmenseiben), meg kell becsülni a szóba jöhető vevők számát (azt, hogy milyen árak mellett, milyen valószínűséggel lesznek a vállalkozás vevői), végül az értékesíthető mennyiség várható nagyságát. A kockázat és hozam meghatározásában a piac nagysága és a lehetőség időtartama az elsődleges szempont. A kockázat a piacra, a versenyre, a technológiára és a bevonandó tőke nagyságára vonatkozik. A tőkenagyság alapul szolgál a hozamok és jövedelmek számításához. Egy adott lehetőség hozamát és hasznát minden lehetséges későbbi eshetőség fényében is mérlegelni kell.

A környezet jövőorientált elemzése:  A környezet jövőorientált elemzésének a célja a stratégiai sikertényezők meghatározása. A stratégiai sikertényezők fejezik ki, hogy mely területeken kell a vállalkozásnak erősnek lenni ahhoz, hogy életben maradjon és fejlődni tudjon. Az elemzés során fel kell mérni a vállalkozó (a tervezett vállalkozás) erősségeit és gyengeségeit, a környezet adta lehetőségeket és veszélyeket. Az erősségek jelentik azt az alapot, amelyre a vállalkozás sikere építhető. A gyengeségek az üzleti tervezés során orvosolhatók. Becsülni kell a környezet adta lehetőségek és veszélyek fejlődési tendenicáit. Fel kell deríteni, hogy milyen tényezők teremtik meg a lehetőségeket, (technológiai fejlődés?, piaci változás?, politikai változás?, a gazdasági szabályozórendszer módosulása?) és ezeknek milyen méret- és idődimenzió felel meg. Az értékelésnek ki kell terjednie a sikertényezők érvényességi idejének mérlegelésére, a vélt és valóságos értékekre, a kockázatra és a hozamra, a vállalkozó személyes készségeihez való illeszkedésre és a versenykörnyezetben várható kivételes előnyökre. A környezet jövőorientált elemzésének időhorizontja (és így a stratégiai terv időhorizontja is) az innovációk (újítások) megvalósításának időszükségletétől és az inflációs rátától függ. A gyakorlatban többnyire nem haladja meg a 3-5-7 évet. A környezet jövőorientált elemzéséhez alkalmas módszer a SWOT-elemzés. A SWOT a gyenge pontok, erősségek, lehetőségek és veszélyek angol nevének
(Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats) kezdőbetűiből kialakított betűszó a stratégiai elemzés minden jelentős tényezőjét tartalmazza. Belső erősségek és gyenge pontok (Strenghts, Weaknesses)
- Tőke - Pénzügyek (saját tőke, hitel, mérleg, eredménykimutatás
pénzáramlás /cash-flow/)
- Szervezet (felépítés és kapcsolatok)
- Rendszerek (formális, informális, automatizálási
lehetőségek)
- Termék(ek) (minőség; élettartam, költség)
- Munkaerő (képesség, gyakorlat, munkakedv)
- Kommunikáció (számítógépes, telekommunikáció)
- Termelés (jelleg, mérték, minőség)
- Megbízhatóság (hírnév, előélet, a vevők véleménye)
- Tudás (szaktudás, piacismeret, verseny)

Külső lehetőségek és veszélyek (Opportunities, Threats)
- Piac (növekedés, hanyaglás, mozgás, divat)
- Technológia (termékfejlesztés, csere, gyártástechnológia)
- Gazdaság (export, import, valutaárfolyamok)
- Társadalom (értékesítési, munkaerőfelvételi,
szakszervezeti tapasztalatok)
- Törvényhozás (fogyasztóvédelem, termékmegbízhatóság)

4.3. A vállalkozás arculatának megtervezése

4.3.1. Az ötlettől a kivitelezésig
A PR a céget személyes közelségbe akarja hozni a környezet minden elemével:
- intézményekkel,
- más cégekkel,
- sajtóval és egyéb médiákkal,
- vevőkkel,
- jelenlegi és jövőbeni munkatársakkal.

A kapcsolatszervezés legfontosabb eszközei:
- a sajtókapcsolatok,
- termékpropaganda,
- vállalati kommunikáció,
- tanácsadás.

A Public Relations (közönségkapcsolatok) az eladásösztönzés közvetett formája. Burkoltan ösztönöz olyan tájékoztató tevékenységgel, amelyet annak érdekében végez, hogy a cég és környezete között a megértés és a bizalom légköre alakuljon ki.

E feladatok ellátásához használhatók az alábbi módszerek:
- arculatteremtés,
- tájékoztatás különféle kiadványokkal,
- kiállításokon, vásárokon való részvétel.

A befolyásolás legfontosabb feladatai a következők
- figyelemfelkeltés,
- tájékoztatás,
- magatartás pozitív befolyásolása,
- meggyőzés,
- cselekvésre ösztönzés,
- emlékeztetés,
- a vállalkozás jó hírnevének megalapozása.

A piacbefolyásolás több elemből áll. Ezek a következők:
- reklám,
- public relations (közönségkapcsolatok), PR,
- eladásösztönzés (sales promotion),
- személyes eladás.

Információt szerzünk a közönség véleményéről, céljairól és elvárásairól. Ezeket az információkat kiértékelve felvázoljuk az egyes célcsoportok rólunk alkotott képét, majd ezt összevetjük az általunk optimálisnak, elérendőnek tartott képpel. A vállalkozás tevékenységét úgy alakítjuk, hogy hatására a közönség véleménye (a cég imázsa) az általunk elképzelt irányba módosuljon. Tájékoztatjuk a közönséget arról, hogy mit teszünk, azaz velük is tudatosítjuk az eddig leírt folyamatot. Végül visszacsatolásként ismét információkat gyűjtünk környezetünkből. Ezután ismét az első fázishoz érkezünk, de új, módosult tartalommal.

4.3.2. Arculatteremtés:   Ha azt akarjuk, hogy a vállalkozásunk piacképes legyen és hosszú távon eredményesen fennmaradjon, akkor a vállalkozás megindításával egyidejűleg gondoskodni kell az arculattervezésről, arculatteremtésről is. Az arculatteremtés azt jelenti, hogy hitelt érdemlően és meggyőzően szükséges tájékoztatni a partnereinket - leendő ügyfeleinket önmagunkról. Mindez önmagába foglalja a vállalkozás:
- jellegét,
- munkastílusát,
- belső és külső magatartását,
- emblémáját,
- színharmóniáját,
- levélpapírjait és borítékait,
- szóróanyagait,
- kiadványait,
- névkártyáit,
- tárgyalótereit és azok berendezéseit,
- és a munkavállalók öltözékét.

A tervezés iparművész bevonásával, vagy belső, illetve külső pályázat meghirdetésével valósítható meg.
A tervezés során ügyelni kell arra, hogy mások is foglalkoznak arculattervezéssel, vannak védett megoldások. A kivitelezés - a téma jellegétől függően - sokféle módon (sokszorosítás, nyomda, ajándéktárgyak készítése, stb.) valósítható meg, figyelembe véve a rendelkezésre álló gyártó kapacitások sokrétűségét és az árajánlatokat. Az arculatteremtés során lényeges a tárgyalóterek, irodák egységes berendezése, amelyet megkönnyít a rendelkezésre álló hazai és import irodabútorok széles választéka. Célszerű itt is figyelmet fordítani a színdinamikára, s nem elhanyagolható az ergonómiai szempontok figyelembevétele is. A munkavállalók öltözete is illeszkedhet a vállalati arculathoz, hisz a formaruha színhatásban és kivitelben is sokféle lehet.

4.3.3. Kiadványok szerkesztése, előállítása

A PR folyamatban használt kiadványok megtervezésénél legfontosabb a mondanivaló (üzenet) megfogalmazása. Az üzenet kialakításakor ki kell találni, hogy a kommunikáció során a célcsoportnak "ki", "mit" és "hogyan" mondjon. E hármas kérdés a tartalom és a forma egységére hívja el a figyelmet. Az üzenet lényege általában egy, a vevő számára előnyös ajánlat, amivel ő azonosulni tud. Ha a hármas kérdésre megszületik a válasz, a következő lépés a kiadvány megtervezése, amelynek az alábbi szakaszai vannak:- a tematika elkészítése,
- a tematika elbírálása, szerzői megállapodás,
- a kézirat fogalmazványának elkészítése,
- a kézirat tisztázása és leadása.

Második lépés a kiadványok kivitelezése, vagyis a nyomdai megjelenítés.
Nézzük meg először a tervezés szakaszait.

A kiadványok megtervezése: A tematika a mű vázlatát - a kiadvány jól tagolt tartalomjegyzék tervezete alapján - tartalmazza, áttekinthető formában foglalja össze mindazokat a kérdéseket, amelyekkel majd a mű foglalkozik. A tematika alapján történik a döntés a kiadvány megjelentetéséről. A döntés két részből áll:
- szakmailag elfogadható-e?
- gazdasági szempontok figyelembevételével célszerű-e megíratni?

Kedvező döntés után következik a szerzői megállapodás, vagyis a tervezésre való megbízás. A kézirat felépítésénél a következőkre kell ügyelni:
- a kézirat tagolt és áttekinthető legyen,
- a kézirat legyen eredeti,
- a szöveg, az ábrák, az ábraaláírások, a táblázatok, a fotók és fotóaláírások összhangban legyenek,
- tartsuk be a helyesírási szabályokat. A következő lépés a kézirat tisztázása, vagyis nyomdakész legépelése. Itt figyelembe kell venni mindazokat a szempontokat, amelyek a végleges kivitelre vonatkoznak (szöveg és ábra tördelése, kiemelés, színezés stb.). A gépelés után nagyon fontos a legépelt kézirat ellenőrzése, kiegészítése, kijavítása. Az ellenőrzés után a kézirat nyomdába adható. Szokásos lépés még a kéziratok szakértővel történő lektoráltatása. A lektor a kéziratot elsősorban szakmai és tematikai szempontból ellenőrzi, majd javaslatot tesz az elfogadásra, vagy a javításra, illetve átdolgozásra.

A kiadványok előállítása

A kiadványok előállítása legtöbbször nyomdai úton történik, amely - a számítástechnika és nyomdatechnika napról napra történő fejlesztése következtében - nagyon széleskörű szolgáltatásokat jelent. A mai viszonyok között a nyomdai szolgáltatással foglalkozó vállalkozások között éles konkurenciaharc alakult ki, ezért több helyről kell ajánlatot kérni, figyelembe véve a szolgáltatás minőségét, a határidőt és az árat. Az előállítás folyamatában nagyon lényeges az ellenőrzés. A kiszedett szövegről, ábráról, táblázatról nyomás előtt levonatok készülnek, amelyeken a hibák korrigálhatók. A korrigált levonat az ún. korrektúra. Az ellenőrzés után elkészülhet a megrendelt darabszámú kiadvány.

4.3.4. Megjelenés kiállításokon és vásárokon

A piacbefolyásolás egyik lehetséges megoldása a kiállításokon és vásárokon való részvétel. A kiállítások és a vásárok sajátos értékesítési helyszínek, amelyeket a szak-irodalom komplex marketing platformként emleget. Sikerük azonban a szakmailag tökéletes előkészítésükön múlik, ezért célszerű megismerkedni e rendezvények alkalmazásának technikai fogásaival.
A szakirodalom az alábbiak szerint rögzíti a vásár fogalmát. "A vásár időben behatárolt, általában rendszeresen megismétlődő rendezvény, amelyen nagyszámú kiállító egy vagy több gazdasági ág lényeges ajánlatát állítja ki, és túlnyomóan minták alapján azokat döntően ipari viszonteladóknak, felhasználóknak vagy nagyvásárlóknak árusítja." A kereskedelmi tevékenységben azonban az információk ugyanolyan fontosak, mint maguk a termékek: - Az ilyen rendezvények az árubőségben való tájékozódáshoz, az eladó és a vevő közötti személyes kapcsolat kialakításához nyújtanak jó lehetőséget.
- A vásárokon, kiállításokon a lehetséges üzleti partnerek találkozhatnak, közvetlenül beszélhetnek, tárgyalhatnak egymással, s ezek lényeges előfeltételei a kölcsönös üzleti bizalom kialakításának. A kiállítás és a vásár elnevezés tartalmilag lényegében nem különbözik egymástól. Funkcióik is együttesen összegezhetők, és az egyik kifejezés alkalmazásakor nyugodtan lehet szinonimaként alkalmazni a másikat is. A vásárokat általában a szakosítás és a célcsoportok alapján különböztetik meg. A vásárokon való részvétel célja különbözik a kiállítók és a látogatók szemszögéből.

A kiállító céljai:
- piackutatás,
- termékpolitika kialakítása,
- árpolitika megtervezése,
- kommunikáció.

A látogatók célja:
- piaci tájékozódás,
- informálódás a legújabb fejlesztésekről,
- kooperációs partnerek keresése,
- személyes kapcsolatok ápolása.

Sokféle marketing célt lehet tehát elérni egy ilyen rendezvényen való részvétel során. Az is bebizonyosodott már, hogy semmilyen más eszközzel nem érhető el ilyen rövid idő alatt ennyi potenciális szakember, ami természetesen a gépek, berendezések eladásánál vagy a nagybani forgalmazásnál rendkívül fontos értékesítési szempont. A velük való tárgyaláson, a reakcióik alapján ugyanis igen sok információ leszűrhető a termék várható piaci fogadtatásáról, piaci sikeréről, pozíciójáról.
A vásárok, kiállítások marketing lehetőségei és költségei is igen nagyok. Ezért igényel nagyon gondos előkészületeket a részvétel.

Előkészület a vásáron való megjelenésre: A részvételi elhatározással együtt a vállalatnak döntenie kell, hogy a kiválasztott vásárokon milyen formában jelenik meg. A döntés általában a rendelkezésre álló költségvetés, a megjelenés várható költségei és eredményei determinálják. Ezek a tényezők határozzák meg, hogy a vállalat - önálló vállalati vagy
- tervezett kollektív (ágazati, nemzeti vagy regionális) részvételen belüli standdal vesz-e részt a vásáron. A döntést követően el kell készíteni a részvételi koncepciót. A részvételi koncepció a vásári és kiállítási célok megvalósításának látogatócentrikus "forgatókönyve", amely magában foglalja az elvégzendő feladatok idő- és ütemtervét, a felelősök és a határidők megjelölésével. A részvételi koncepció alapján lehet jelentkezni a rendezvényre. A világos célok és a tervezett költségkeret ismeretében már könnyen meg lehet határozni a részvétel formáját, az igényelt terület nagyságát és azokat az egyéb információkat, amelyeket a vásárszervező a jelentkezési lapon megkér. Ezek többnyire a kiállítandó termékre, az azokkal kapcsolatos igényekre (méret, szállítás, energia), illetve magára a standra vonatkoznak. Ugyancsak a jelentkezéskor kell tisztázni a részvételi feltételeket is, amelyek szakmai, műszaki és pénzügyi elemeket egyaránt tartalmaznak. Ezeket többnyire szerződéses formában is rögzíti a vásárrendező.

Megjelenés a vásáron: A vásárszervező a kiállítási területen többnyire különböző minőségű helyszíneket is ajánl, attól függően, hogy azok mennyire forgalmas területen helyezkednek el.  A vállalatok a kiállítási standok tekintetében választás előtt állnak. Határozniuk kell, hogy
- saját maguk tervezik és építik fel ezeket,
- külső standépítő vállalkozásokat bíznak meg, illetve
- a vásártársaságok standépítő szervezetei által ajánlott "full service" standokat veszik igénybe. A stand típusa, formája, nagysága, építészeti kialakítása igen fontos és jelentős, de a prioritások között első helyen mégis a standszemélyzet tagjainak személyes felkészültsége, kvalifikációja áll. Nélkülük a látogató a stand elhagyásakor nem rendelkezhet a kívánt és szükséges információkkal, tájékozottsággal. Mindez azt is aláhúzza, hogy a vállalatnak a vásáron követendő kommunikációs politikáját alaposan át kell gondolnia, elő kell készítenie. Végső soron ugyanis itt a termék mellett az emberről van szó, arról az emberről, aki ennek a terméknek hasznát, előnyeit közvetíti. A vállalatnak ezért a személyzet kijelölésénél igen nagy körültekintéssel kell eljárnia. Nem állítható a standra olyan személyzet, aki nem ismeri a részvétel célját, tájékozatlan a termékeket illetően, nem tudja, hogy különböző szakmai, üzleti kérdésekben kik a jelenlevők közül az illetékesek, a sajtó munkatársainak kérdéseit elhárítja vagy tehernek tekinti! A kiállítandó termékek megválasztásánál ugyancsak a vállalat piaci céljait kell szem előtt tartani. Ha a rendezvényen a cég a forgalom növelésére törekszik, vagy új vevőket akar toborozni, akkor a nekik szánt kínálatot kell bemutatni. Ha az innovációs eredményekkel akarunk büszkélkedni, akkor nyilván a legújabb fejlesztési eredmények hangsúlyozására, az új termékek bemutatására kell helyezni a hangsúlyt. A rendezvények jellegének megfelelően a külön akciókra a vásárterületen, a standon és a területen kívül egyaránt sor kerülhet. A kiállítási standon szervezett akciók a látogatók aktivitását, a kiállított termékkel, szolgáltatással, azaz az ajánlattal való személyes kapcsolatának megteremtését szolgálják. Ilyen szerepe lehet például egy gép, műszer működtetésének vagy egy fogyasztási cikk kipróbálásának, megkóstoltatásának. A nagy kiállítási területet igénybevevő kiállítóknál a "show" jellegű akciók nagyon elterjedtek. A divatbemutatók, kozmetikai bemutatók, szórakoztató műsorok szervezésére számos relációban speciális - úgynevezett élőmédia - ügynökségek is működnek.

4.Definíciók kulcsszavak

vállalati startégia =a hosszútávú célok , és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása makrokönyezet = a vállalkozás gazdasági, politikai, társadalmi és technológiai feltételrendszere

piackutatás =a piac nagyságát, szereplőit, azok magatartását, a versenyhelyzetet feltáró információk módszeres vizsgálata vállalati filozófia =a fő cél, a vállalakozás alapgondolata, stratégiai húzóerő

üzleti terv = a vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze, és az elképzelések megvalósításási lehetőségeit elemzi.

piacszegmentálás = a piac különböző csoportokra vagy vevőkre bontása

pozicionálás = a vállalkozás imázsának, értékének tervezése a versenytársakhoz viszonyítva

public relations = az eladásösztönzés közvetett formája, közönségkapcsolat ápolása

arculattervezés = a vállalat értékeinek, magatartásának, vizuális megjelenésének és kommunikációs stílusának tudatos kialakítása