2007.03.02

                                   GLOBÁLIS

Hegeli filozófia egy egységes rendszer, mozgató rugója a szellem

Szellem elidegenedik önmagától és létrehozza a természetet.

Ember kidolgozza magát

a természetből a munka

által.

Ha az ember a természeti

törvényeket leírja, szellemi

szellemi törvény lesz.

Newton → alma → gravitáció       

Visszajut az ember az abszolút szellemhez.

Hegeli rendszer → eszkatológia → vallásos rendszer, → üdvözülés történet.

Mindent a szellem törvényei irányítanak. Ész csele → szellem törvényei irányítják a nagy személyiségeket.

XIX. sz. első harmada felé látszódott, hogy valami nem stimmel.

1971 Párizsi kommün …… mind azt mutatja, hogy a fejlődés nem egyenletes.

Elit ↔ tömeg pártjára állnak a nagy gondolkodók

                                                           ↓               ↓

                                                 Nietzsche     Marx

Marx = Hegeli rendszert a feje tetejéről a talpára kell állítani.

Történelem → előrehaladás a szabadságba. Munka egyre kevésbé eredményez szabadságot a kapitalizmusban. Ember elidegenedik a munkától.

Kapitalizmusban egyre nagyobb szerepet kap a munkamegosztás. Munka teherré válik, nem érzi, hogy fontos személy lenne. Elidegenedik a munkaeszközöktől → géprombolások.

Ember (3 műszakban dolgozik) kizsákmányolt lesz. Ezáltal a munka nemhogy a szabadság forrása nem lesz hanem csak vegetál.

Erre jön Marx nagy álma a kommunizmus, mert mindennek oka a termelési eszközök magántulajdona (ember is az)

-          megszűnne a munkanélküliség,

-          csökkenne a munkaidő.

(Marxizmus utópia)

Marx szerint a történelem úgy fejlődik, hogy ugrások vannak benne.

                                                                                  Termelési eszközök sokkal

                                                                                  gyorsabban fejlődnek, a

                                                                                  termelési viszonyok lassabban

                                                                                  változnak.

                                                                                  Ahol a kettő összerándul, az

                                                                                  lesz a forradalom.

Egyén  →  Közösség

  Termelőeszközök               ősközösségben

-          ez azt jelenti, hogy az egyén még nem szakadt el közösségtől.

-          közösség tulajdonában vannak a termelőeszközök. …?.... föld.

E -------- K                                                                 Rabszolga..?..

      T                                                   - egyén szabad, polgárjoggal rendelkezik,

                                                           - termelőeszközök → rabszolga, föld,

                                                           - K = polisz

E -------- K                                                                 Feudalizmusban

      T                                                   Megfordul

                                                           - egyén: jobbágy, földesúr

                                                           - termelőeszközök . föld

                                                           - közösség: feudális társadalom.

                                                           Ebben a társadalomban nincs kihullás sem,

                                                           jobbágy jobbágyként is hal meg.

E ------- K                                                                  Polgári társadalom

      T                                                   termelő eszköz tőke

                                                           Közösség …?.. (fogyasztók)

                                                           Ember – K kapcsolata megszűnik .

E ------- K                                                                  Kommunista társadalom

      T                                                   ugyanaz, mint az ősközösség.

                                                           Egyén öntudattal rendelkező individuum.

                                                           Közösség = szabadon választott.

                                                           T  = meghódított természet.

Nietzsche

Mind a lineáris fejlődést, mind a ciklikus fejlődést elfogadja.

Van neki: „Értekezés a történelem hasznáról és káráról”

                        „korszerűtlen értekezés” – esszé ebből

Történelem(?) különböző típusait különbözteti meg

1./ Antikvárius típus

            - mindent összegyűjt válogatás nélkül.

A baj, hogy ebből a perspektívából nem fogalmazódik meg semmiféle fő cél. Elveszik a tények tömegében, tárházában.

Múltba fordulást eredményezi. Történelmet átélni kell, hogy közösséget lehessen vele vállalni.

Pozitívizmus = XIX. sz.-i irányzat → elfordul a metafizikától és csak a tények, a megtapasztalható dolgok a lényeg.

Ez Nietzsche kritikája is.

2./ Monumentális

Hősi múltba lépett a kiemelkedő eredményekre emlékszik. Ebben van …?... erő. A körülmények közben változnak.

3./ Kritikai attitűd

Az ilyen kritikusan szemléli az előző kettőt. Szubjektív, a kritikai ember egyéni szempontjaiból fakad. A történelemben nem csak a megőrzés a fontos, hanem felejteni is meg kell tanulni. Ez lesz a történelem feletti ember → új eszme übermensch.

Ember nem cél, hanem híd.

Gyakorlatilag egy új megváltót jövendöl meg, akinek nincs szüksége transzcendenciára. „Isten meghalt”

Ez az übermensch lesz a cél.

XIX. sz. legmeghatározóbbjai.

Nietzsche, Freud, Einstein, Marx

Geschichte History Történet szó benne van Lichtenberg → szerző → némely regény elejére odaírják, hogy igaz történet „de néhány történelemkönyv végéről lehagyják, hogy regény.”

Nyugatosodás és a modernizáció

(2 fogalom más)

Nyugatosodás = kulturális értelemben vett eszmerendszer VIII-IX sz.-ból, de már Európában is vannak gyökerei. Visszalépve a görögökhöz filozófia, matematika.

Rómából → római jogot

Latin nyelv → tudományok alapnyelve. Nyugati nyelvek a latinnak köszönhetik létüket.

Vallás is sajátos nyugaton.

Vallási és világi tekintély különválasztása Isten és császár két külön tekintély.

Reformáció után csökkent a császárok tekintélye.

Iszlámban Császár az Isten.

Reformáció után délen katolikus

                              északon protestantizmus.

Másik sajátosság.

Jogrend, a civilizált lét alapja 

-          természetes jog

-          közjogi kérdések.

Társadalmi pluralizmus

 Nem vérrokonság alapján szerveződnek, hanem valamilyen eszme alapján jönnek létre különféle autonóm csoportok (kolostorok, céhek, greenpeace)

Osztály pluralizmus

Volt egy erős autonóm arisztokrácia

     -  ’’  - tekintélyes parasztság

                polgárság, aki tekintélyes kereskedőkből állt.

Arisztokrácia korlátozta az abszolutizmust.

Parasztság, ha kellett → felkelt.

Képviseleti testületek létrejötte

Társadalmi pluralizmus révén létrejönnek.

A demokrácia alappillérei

            - parlamentek, intézmények

Egyén beleszólhat a dolgok alakulásába.

Individualizmus (reneszánsszal érkezik nyugatra XIV-XV. sz.) Egyéni választásra helyeződik a hangsúly (Rómeó – Júlia forradalom).

Modernizáció: iparosodás, urbanizáció társadalmi mobilitás, komplex foglalkoztatási rendszer, (munkamegosztás) írni – olvasni tudás. Ez nyugaton megvan.

Nem kell feltétlenül nyugatosodni egy civilizációnak ahhoz, hogy modern legyen.

Reformizmus: visszatér az ősi kultúrához, modernizáció megy magától.