Globalizáció, a világ megváltozásával hogy változik az életünk, A gazdasági, kulturális összefonódást, a nemzetek feletti egységet jelenti. Igazából nehéz meghatározni.

Kultúra - művészet, vallás, politikai rendszer, nyelv, gazdaság, életmód.

 „Az emberiség, vagy egy nemzet története során felhalmozott, számára értékkel bíró tárgyi, tapasztalati, és szellemi javak összessége.”

Összetevői: gazdaság, vallás, politika, művészet. Fontos még a nyelv, az életmód is.

A kultúra és a civilizáció ugyanaz-e?

Egyfelől szinonimái egymásnak, másfelől viszont a kultúra a civilizációnak egy kisebb része. Így is meg lehet különböztetni

Életmód - gasztronómia a kultúra része (szalonna, hagyma), tükrözi az adott nép érzésvilágát.

Kultúra: azaz emberiség vagy egy nemzet története során felhalmozott számára értékkel bíró tárgyi , tapasztalati és tudás javak összessége. Mint feltételrendszer működik, objektiválódott tartalom, lehetővé az emberi cselekedeteket, az emberré válás alakítását. Megőrző jellegű ugyanakkor lehetővé teszi az alakítást, mert az ember soha nincs megelégedve az adott feltételrendszerrel.

Civilizáció: kultúra szinonima.

-  köznapi értelemben technikai, gazdasái tényezőket foglalja magába. Térerő, autóút, - civilizált terület.- civilizáción belüli egység a kultúra – nemzeti kultúrák,

- O. Spengler: Nyugat alkonya – a kultúra és civilizáció ugyanarra a dologra vonatkozik, csak a különbség abban van, hogy a kultúra egy társadalom virágzó állapota, a civilizáció a hanyatlása, diakróm-módszer (történetileg vizsgálja a kultúrákat, inka, egyiptomi művészeti alkotások, gazdaság, kiteljesítette önmagát, akkor belépett a civilizációs fázisba „tetőpont”, onnantól hanyatlás. Minden kultúrát elér az a végzett, hogy civilizációvá válik vagy elpusztul.

Pl: Hanyatlás: erkölcsök meglazulása, szórakoztatás válik fő céllá (Rómában nem születtek tragédiák, hedonista életmód, vallási élet változása – politeista vallás helyett kereszténység, Mithrász-kultusz, Izisz-kultusz) Eltűnnek civilizációk pl: inka.

-         Huntington: egyidejűleg vizsgálja a ma létező civilizációkat (9)

-         nyugati: Eu, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland: a 6-7 sz tájékán alakult ki, római birodalom nyomain, barbár népek kultúráján. Alapvető jellege egyetemesítő törekvése, saját civilizációját ráerőltetni a többiekre.

-         Ortodox: Oroszo. a központi állama, nyugattal szoros kapcsolatban, de mégis önálló. 1054-es egyházszakadáshoz, Római Birodalom kettészakadásához köthető. Filio que (fiútól is). Csak az atyától származik az egyház (nyugati szerint a fiútól is).

-         Latin-Amerika: nyugathoz kapcsolódik, gyarmati sorban létezett, de ma már önálló. Oka: eltérő társadalmi szerkezet, Dél-Amerikában nincs középosztály! Tekintély-elvűség (nyugaton nincs, politikai viszonyok – diktátor) Vallás, homogén katolicizmus, elenyésző protestánsok, helyi hagyományok, indiánok (keveredtek)

-         Iszlám: 622. Arab hódítás, török. Nem egységes, siita, szunnita. Különböző kultúrákra bomlik szét, arab, török, perzsa, maláj (legnépesebb). Népességrobbanás, számuk 22 sz-ra meghaladhatja a keresztényekét.

-         Hindu: vallás a fő alap. Legrégebbi, 6-7 ezer éves. India vezető gazd-i hatalom. Nagyon népes (minden 4. indiai).

-         Buddhista: Indiában alakult ki, kínaiak a saját képükre formálták. Tibet, Sri-Lanka, Mongólia, Thaiföld. Világvallás, világpolitikailag nem számottevő.

-         Kína: mostani Kína mennyire örököse a császári Kínának? Nyugati és belső területeken a hagyományos kulturális szokások működnek. A vallási viszonyok hivatalosan nem tükrözik.

-         Japán: 2-3 sz levált Kínáról, eltérő módon fejlődtek tovább. Nyelvben, írásmódbél eltérések.

-         Afrika: tekinthető-e civilizációnak? Északi rész iszlám. Nincs egységes arculata, amely önálló civilizáció létét tükrözi. Gyarmatosítók lerabolták. Elvesztették a nyelvüket (angol, francia) sőt kultúrájukat is. Nincs összefogó központi állam (Dél-Afrika?), amely terelhetné egy közös irányba. Folyamatosak a polgárháborúk, törzsi háborúk, nem teszik lehetővé a fejlődést. Szegénység következtében előálló népességrobbanás. Pl: gazdasági patt helyzet: kinek sikerül újragyarmatosítani Afrikát, megszerezni, mint piacot vagy ökológiai katasztrófa, kevés élőhely marad – népvándorlás, korlátozott helyeken ivóvíz, mezőgazdasági termelés.

Sok civilizációs modell, ezek alakítják tovább a világ rendjét.

Hidegháború időszaka: nyugat, Szovjetunió, többi ország. Identitás hovatartozás szerint kapitalista, kommunista. 90-es évekre Szovjetunió összeomlott. Ezért jött létre a sok civilizációs modell. A világ a 21. sz-ban kulturális identitás mentén alakul, magukat a konfliktusokat is az identitásbéli különbségek okozzák majd. Világpolitika sokpólusúvá válik. Civilizáció közötti erőegyensúly módosul, nyugat befolyása hanyatlik, ázsiaiaké nő (USA eladósodott Kínának, neki köszönheti katonai-gazdsági erejüket), ill demográfiai robbanás is jellemzi ezt az egyensúly felborulást. A társadalmak egyre határozottabban állnak ki a saját kultúrájuk mellett (Mohamed karikatúra). Együttműködés azonos civilizációk alapján, kulturális rokonság (EU). Sikertelen egy eredeti civilizációját lecserélni kívánó állam létrejötte (Törökország – Musztafa Kemál Attatürk II. VH. Próbálnak eu-hoz csatlakozni, de nem fogadják be, egy részük visszatér az ősi hagyományokhoz, nyugatiként nem tudják magukat elfogadtatni.). Fennáll a veszély, hogy a nyugat konfliktusba bonyolódik más nációkkal. (Afganisztán, Irak – USA demokráciát akar, idegen modell átplántálása, még nem alkalmas rá adott ország, meg kell érnie. Orosz – kőolajvezeték elzárása) Mindig fennáll a helyi háború elterjedésének esete. (Dél-Szláv háború, bosnyák-iszlám (Irán), szerb-ortodox (Orosz), horvát-nyugati (Anglia) civilizáció.) Nyugat életben maradásának feltétele, hogy belássa, nem egyetemes.

Elméletek:

1. Egyetlen világ elmélet – Fukuyama: meghirdette a történelem végét. A Szovjetunió felbomlásával mindenhol kialakul az egy pólusú demokrácia, soha nem lesz háború, csak gazd-i verseny lesz, ez fogja rendezni a viszonyokat.(Biztonságpolitikai szakembert nem vettek fel egy amerikai egyetemre.) Soha nem volt ennyi népirtás, mint ekkor, neokommunista, neofasiszta eszmék újjáéledtek.
2. Két világ elmélet – kulturális alapon lesz a megosztottság, nyugat-kelet (15%-85%) mentén történik majd. Keleti civilizációk nem egységesek, illetve nyugat nem a központ. Kb. 184 állam modellje, minden állam szuverén, önálló kül- és belpolitikával rendelkezik, nincsenek határokkal kapcsolatos ellentétek, jó viszonyt ápol egymással, kölcsönös baráti segítségnyújtás, kulturális kapcsolatok. Teljes káosz elmélet. Fegyveres, bűnöző csoportok átveszik a hatalmat, anarchikus, jog alapján már nem szabályozott államok uralkodnak. Terrorizmus.

Nyugatosodás és a modernizáció(2 fogalom más)

Modernizáció:társadalmi mobilitás a jegye,gazdaság előtérbe kerül

komplex foglalkoztatási rendszer,iparosodás,urbanizáció

Függ az egész attól milyen gazdaságról van szó, de tulajdonképpen a társadalom szerkezetét is befolyásolja.

Nyugatosodás = kulturális értelemben vett eszmerendszer VIII-IX sz.-ból, de már Európában is vannak gyökerei. Visszalépve a görögökhöz filozófia, matematika.

Rómából → római jogot

Latin nyelv → tudományok alapnyelve. Nyugati nyelvek a latinnak köszönhetik létüket.

Vallás is sajátos nyugaton.

Vallási és világi tekintély különválasztása Isten és császár két külön tekintély.

Reformáció után csökkent a császárok tekintélye.

Iszlámban Császár az Isten. Reformáció után délen katolikus.északon protestantizmus.

Másik sajátosság. Jogrend, a civilizált lét alapja :természetes jog,közjogi kérdések.

Társadalmi pluralizmus

 Nem vérrokonság alapján szerveződnek, hanem valamilyen eszme alapján jönnek létre különféle autonóm csoportok (kolostorok, céhek, greenpeace)

Osztály pluralizmus

Volt egy erős autonóm arisztokrácia

     -  ’’  - tekintélyes parasztság

                polgárság, aki tekintélyes kereskedőkből állt.

Arisztokrácia korlátozta az abszolutizmust.Parasztság, ha kellett → felkelt.

Képviseleti testületek létrejötte

Társadalmi pluralizmus révén létrejönnek.

A demokrácia alappillérei

            - parlamentek, intézmények

Egyén beleszólhat a dolgok alakulásába.

Individualizmus (reneszánsszal érkezik nyugatra XIV-XV. sz.) Egyéni választásra helyeződik a hangsúly (Rómeó – Júlia forradalom).

Kemalizmus1960-as évek óta tudás alapú társadalom kifejezés ezek szinonimák a korra.

Tudás lesz a versenyelőny egyik legfontosabb forrása. Információs kommunikációs struktúrák fejlődése hívja életre.

Helyi munkaerő  kivonul a globális munkaerő piacra. A globális munkaerőpiac igényli azt, hogy a helyi munkaerő megállja helyét a világban. Kutatásfejlesztés ezért lesz fontos.

A jól képzett munkaerő minél olcsóbb, annál vonzóbb.

Versenyképes munkaerő = legalább 2 nyelvű az azt jelenti, hogy írásban, szóban tudjon legalább 1 nyelvet és az anyanyelvet. Nemzeti nyelv használata elengedhetetlen. Pl. roma gyerek háromszor járja az ötödiket, de az anyja elhívja magával a postára, mert az anyja még annyit sem tud.

Információ önmagában még nem tudás. Tudás = az összefüggéseiben felfogott információ. Tudás által teremtett gazdagság lép fel a tudáshiányos szegénységgel. Nem a diplomák száma számít, se nem a lexikális tudás.

Információs társadalom:

A tudás folyamatosan bővített újratermelésének társadalma, amelyben a különböző civilizációs termékek szerepe azt támasztja alá, hogy az információt minél gyorsabb és nagyobb rétegben tudjuk előállítani, feldolgozni.

A tudásalapú társadalom és a tanulásalapú társadalom egymást feltételezi. Az ember munka melletti tanulásra kényszerül, ha „létezni” akar.

Memorizált, írásban rögzített hivatalnoki tudás.

Elméleti tudás, vagy tudományos tudás, ábrák, képletek. Közvetett hatással bírnak a gazdaságokra. Tudás korábban a papoké volt.

Hatalom fő forrása is a tudás. Technika, infrastruktúra lesz a döntő.

Információs társadalom a tudás folyamatosan bővített újratermelésének a társadalma.

Technológiai termékei a minél gyorsabb és nagyobb mennyiségű információ feldolgozását és előállítását célozzák. (160 GB-os Winchi nem ritka)

Tudás alapú társadalom = tanulásalapú társadalom is. Life long learming LLL. Népszerű lesz a távoktatás a munka melletti tanulás.

Ismereteket az Internet által is lehet szerezni. Internet = politikai, gazdasági, kulturális, gazdasági közeg. Vegyes színvonalú. Internet alapítja meg a Gutenberg galaxist.

Virtuális könyvtárak. Az egyén is része lehet a globális kultúrának.  AZ egyén lehet önmaga kiadója.

Kommunikációban történő változásra jó példa az e-mail.

A fizikai távolság nem akadálya a kapcsolatok fenntartásának.

Az ismeretség előbbi,  mint a személyes találkozás WWW, Chat…

Virtuális aktivitás nem feltétlenül áros. Ha megfelelő kritikával alkalmazza az Internetet.

Megváltozik a nemzedékek közötti viszony. Azaz eltűnik az életkor választó vonala, mert mindenki ugyanabban a közegben mozog.

Játék, szórakozás, munka egybefolyik. Ezek a technikák mindhármat betölthetik. Munka közben szólhat a zene.

Globalizáció és az információs társadalom összefüggései.

Kapitalista gazdaság globális, de a nyersanyagtól, munkaerőtől, helyi viszonyoktól függ, ma már (posztindusztriális társadalom) nincs így. A helyi szállítás olcsóbbá vált, ami hozzáadódik az a tudás. Ez pedig a számítógépen akadálytalanul mozog.

Nemzeti piac fogalma kiüresedik. Részben a nemzeti munkaerőpiac fogalma is. Globális piacot akar teremteni. Munkaerők lakóhelyet, munkát cserél Amerikában, nálunk ez néha kényszer.

Globalizáció az információs társadalom létrejöttével teljesedik ki, de mégis van némi ellentét.

Globalizáció alapvetően kirekesztő, antidemokratikus. Több a vesztese mint a nyertese. Veszélyes, mert megnő a Multik hatalma. Termelés világméretű integrációját akarják megvalósítani. Minden megvehető.

Ebben a formában akadály a nemzetállam különböző nyelvek miatt, különböző adók miatt, különböző törvények miatt.

 Globalizációban a nemzetállam el is veszti érdekérvényesítő erejét. Demokrácia, környezetvédelem,    baj van.

Globális vállalat az egyetlen, amely mentes a nacionalizmustól → (ez nem teljesen így van) kevésbé elnyomó. Kialakít egy fogyasztói közösséget, attól vannak olyan feladatok, amelyet a nemzetállam tudja ellátni. Nemzetállam = terület és kulturális egység.

Globális vállalattól nem várható el, hogy munkanélküli segélyt fizessen. Lojalitása az „egyenlege” felé van meg. Helyi piac mindig van. Ezért a nemzetállam feladata lesz, a globalizáció által megbontott egyensúly kiegyenlítése. Ökológiai, pszichológiai egyensúlyt.

Társadalmi egyenlőtlenség egyáltalán nem csökken. Társadalmi mobilitás, ingázás …. kihívások a családnak, de a város, település szempontjából is. Mobilitás → gyökértelenség.

Identitása válságba kerül.

Globális munkaerőpiac:

A munkaerő világpiaci ára lefelé tart. A globalizáció miatt van ez is. Ugyanazért a tudásért kevesebbet kérnek, pl.: Kínában, mint az USA-ban.

A kutatásfejlesztés technológiája sem mozog egyszerűen. Hosszú távú befektetés a tudás, viszont versenyelőny lesz.

A termelés során is sok információt kell megtanulni, amit könyvből nem lehet.

Fogyasztói társadalom ezt nem tudja megoldani. Uniformizálni akar, tömegízlést akar. Ez vezet a fogyasztói elidegenedéshez.

Regionalitás:Az állam kénytelen megfelelni a globalizációnak, intézményes elvárásoknak, de lefelé is veszít, mert megnő a régiók szerepe, a munkahelyteremtés is regionális probléma lesz. Milyen szerep jut így a nemzetállamnak? A közszolgálati dolgok miatt szükség lesz rá: egészségügy, oktatás, stb.A kisebb egységekben hálózatiság alakul ki.

A társadalomban létrejöhetnek kommunikációs és érdekközösségek, melyek az információcserével alakulnak ki. 

Marcuse: Egydimenziós ember Ember fogyasztói automatává válik.

Valódi érintkezés lehetetlenné válik.Kommunikációs tartalom elsekélyesedése (szappanoperák, időjárás..)Nemzetközi munkamegosztás → hatékony.

Elosztás területében viszont nem. Az egyenlőtlenség pont az elosztásból fakad.

Pénzpiacnak nincs határa, a befektetők jóindulatától függenek az államok → azért, mert kérdés, hogy mennyit forgat vissza, mennyit von ki. Gazdaság lefölözött hasznát máshová forgatják át.

Marschall MacLuhan = ……?.....

- úgy képzelte el, hogy a média közelséget hoz a kapcsolatban, világbékére törekvő képet fest le. De ez nem történik meg.

Bolygónkra      - globalizáció

- szétforgácsolódás hat.

Gazdag – szegény törésvonal annyira mélyül, hogy létre jönnek világvárosok és peremvidékek. Nagyvárosokban is centrum és nyomornegyed.

Globalizációs munkaerőpiac:munkaerőpiaci  ár lefelé nivellálódik,

demográfiai robbanás, egyes területeken azonos tudással olcsóbb a  munkaerő.

Kutatásfejlesztés élvonalbeli kultúrája nem mobilis, mert a tudás hosszútávon szerezhető meg. Tudás mozog a világban, de lassabban, mint a nyersanyag.

Multik oda mennek, ahol az állam fejleszt és fenntartja  a tudást. Ahol fejlesztések vannak, ott lesznek a zsíros állások.

Nemzeti gazdaság pedig ott fog működni, ahol egymást erősítő készség működését segítik. Nemzetállam funkciója megváltozik. 80-as években jó volt az oktatás, de rossz a gazdaság, ezért tudták leszorítani a béreket. A felsőoktatás összehangolása szükséges az alapoktatással.

Az elemi szintű írni olvasni tudást a helyi iskolákban sajátították el, a magasabb szintű pedig az egyetem, de ott latinul.

XVI. sz.-ban a nemzeti nyelv szerepe felerősödött, könyvnyomtatás kezdte terjeszteni az egységes nyelvhasználatot pl. bibliafordítás. Hivatalnok apparátus ezt igényelte. Nem lehetett több dialógusban kommunikálni egymással.

Az ipari társadalmak korábban a …?... és a kompetenciák bővítésével az iskolarendszer is teljesebbé vált. Igényelte az egységes nyelvű oktatást. Ezt az egyetem garantálta. A kulturális egyöntetűség fenntartásáért.

Horizontálisan mobilis nemzeti munkaerő = minden állampolgár ugyanannak az elvont kultúrának a tagja legyen a  piramis csúcsán. Ez lefelé szétterjed.

Újkori nemzeteknél kommunikációs és érdekközösségként is felfogható ez az egység. Több csatornán keresztül intenzív információcsere történik. Érdekközösség olyan csoport, amely tagjai számos eltérő érdekkel bírnak, de saját célok érvényesítésére megéri fenntartani ezt a csoportot.

A folyamatok nem csak túltermelődnek az egyes államokon, hanem létrejönnek a regionalitás, területi kormányzatok. Bizonyos feladatok alsóbb szinten merülnek fel. Területi szinten.

Munkahelyteremtés i s helyi feladat. Infrastruktúra kiépítése. Olyanokat kell képezni, amelyek amelyek vonzzák a tőkét.Helyi államiság. Hálózat államiság.

Megszervezi önmagát, autonóm egységként működik.

Regionális, globális összeköttetésekkel rendelkezik.

Nem feltétlenül marad ez a nemzetállam területén?