Szóbeli vizsga lesz, az iskolai fénymásolóban az alábbi könyvekből lehet majd anyagot találni:

• Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása; Európa Kiadó, 2002.

• T. S. Eliot: A kultúra meghatározása; Szent István Társulat, 2004.
• Spengler: A nyugat alkonya; Európa Kiadó, 1995.
• Nyíri Kristóf: A globális társadalom, helyi kultúra – tanulmány; MTA kiadása, 2000.
• Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó; Bp., 1990.
• Németh László: A magyar élet antinómiái; TTFK és kortárs., 2002.

1-2-3-4.         konzultáció

Kultúra:

„Az emberiség, vagy egy nemzet története során felhalmozott, számára értékkel bíró tárgyi, tapasztalati, és szellemi javak összessége.”

Összetevői: gazdaság, vallás, politika, művészet. Fontos még a nyelv, az életmód is.

A kultúra és a civilizáció ugyanaz-e?

Egyfelől szinonimái egymásnak, másfelől viszont a kultúra a civilizációnak egy kisebb része. Így is meg lehet különböztetni.

Spengler megkülönböztetése:

Szerinte a kultúra még folyamatosan fejlődik és virágzik. A civilizáció már egy tetőzés, egy lezárt állapot. Ez a csúcs, ami egyben a hanyatlás kezdete is.

Különböző kultúrák:

Sumér, hettita, kánaánita

Krétai, görög-római, egyiptomi

Azték, maja, inka

A kultúrák születnek, majd meghalnak. Nincs örök civilizáció.

Huntington-modell:

Nyugati (Ny-E, É-Am., Ausztrália), ortodox (K-E, görög), latin-amerikai (hiányzik náluk  a középosztály), hindu (India és környéke), buddhista (India, Távol-Kelet), kínai (kommunista Kína), japán, iszlám (Közel-Kelet), afrikai (az eredeti afrikai civilizáció elpusztult a gyarmatosítások miatt, csak maradványok vannak).

Globalizáció:

A gazdasági, kulturális összefonódást, a nemzetek feletti egységet jelenti. Igazából nehéz meghatározni.

A nyugati civilizáció Európára és Észak-Amerikára terjed ki. Közös és meghatározó benne a kereszténység. De a népek és nyelvek mutatnak eltérést (szláv, latin, indoeurópai, finnugor). Ez lehet genetikai, éghajlati okok miatt.

A középkortól az újkorig a keresztény vallás megteremtett egyfajta egységet = univerzális népközösséget. Ez létezett a középkori Európában az egyháznak köszönhetően. A reformáció kialakulásával azonban megszűnt.

A gazdasági különbségek is fontosak, és már a középkorban is megvoltak. A népi kultúrában is nagy a különbség. A társadalmi berendezkedést a polgárosodás jellemzi. A polgárság kialakulása összefügg a reformációval. Értékké válik a munka. Kelet-Európába később érkezett.

Az amerikai kultúra nagyon más, mint az európai. Sok bevándorló miatt van ez, és a XX. sz-i irodalmon is jól látszik.

Gyarmatosítás:

A nyugati civilizáció termékeinek (ideológia, technika) exportálása. Ráerőltetés más kultúrákra. Mindig a nyugat dominanciáját jelentette, ez máig tartja magát, de Huntington szerint ebben lesz a bukása is.

Történelem:

Az emberi magatartásformák változásaiból áll. Ez fejlődés, folyamatos átrendeződés.

Fejlődésnél Hegelt említhetjük. Világszellemben gondolkodott.

Az ő rendszere:

                                   eszme              természet

                                      abszolút eszme (szellem)

Mindent átfogó szellem jön létre. Az eszme cseleket alkalmaz, mert elhiteti, hogy az emberek saját céljaikat valósítják meg, pedig nem így van teljesen.

Vaclav Havel:

„Egyetlen globális civilizációban élünk, és ez eltakarja a vallási, történelmi hagyományokból származó különbségeket.”

Ami közös, azt nevezhetjük általános kultúrának. Ez termeli ki azt, hogy úgy osztjuk fel a világot, mint: civilizált és primitív kultúrák.

Ilyen közösnek tekinthető a Davosi kultúra. Itt gyűlnek össze azok az emberek, akiknek kezében a Föld jelentékeny darabja van. Ők irányítják a világgazdaságot.

Közösek az emberi értékek is, az emberi jogok is.

Közös a tömegkultúra. Egyetemesnek tűnik, és ott az Internet is. A tömegkultúrát főleg a divat diktálja, a divat pedig tulajdonképpen egy hóbort. A nyugati kultúra nem egyenlő a tömegkultúrával. Megszabja sajátos jellegét.

Értékszempontok szerint a szórakoztatás alacsonyabb rendű, mint például a nevelés. A világmegértés fontos a kultúra szempontjából a XX. sz-tól.

A kultúrára tömeges igény jelent meg, de ez az esztétikai színvonal csökkenését jelenti.  A tömegkultúra lényegében az önélvezet elérésére alakulhatott ki.

A nyelv problémája:

Létezik-e egyetemes nyelv, világnyelv?

Ma ezt a funkciót az angolnyelv tölti be. Ugyanakkor a mandarin nyelvet sokkal többen beszélik anyanyelvi szinten. A mandarin a kínai nyelvjárás leggyakoribb formája. Az angolnyelv ismerete csökkenőben van, a spanyol és portugál növekvőben.

I. Civilizációs modellek:

A világtörténelem és a világpolitika sokpólusú. Az európai hatalmak sem egységesen lépnek fel. Önálló pólusként jelentek meg a világpolitika színpadán a nagy országok.

A modernizáció nem egyenlő a nyugatisággal.

II. A civilizációk közötti erőegyensúly módosul:

A nyugat befolyása hanyatlik, a távol-keleti nő. Politikai, gazdasági, katonai szempontból egyaránt.

A demográfiai robbanások néhol befolyásolják az erőegyensúlyt. Destabilizációhoz vezet mindez, tehát nyugtalanságot szül, főleg az iszlámnál.

III. Új civilizációkon alapuló világrend:

Az együttműködés mindenféle téren kulturális rokonság alapján szerveződik.

IV. A nyugat konfliktusokba keveredik saját egyetemesítő törekvései miatt:

Ez főleg az iszlámmal és Kínával szemben érződik. A nyugat befolyása csökken. A helyi háború könnyen kiszélesedhet.

V. A nyugat életben maradása attól függ, hogy változtasson, tehát ne akarjon egyetemesíteni, mindenható szerepet játszani. Főleg az USÁnak kellene változtatnia.

A hidegháború idején a felosztás:

1)      Szabad világ: USA és a nyugat-európai blokk.

2)      Kommunista világ

3)      Fejlődő országok

Később a második blokk megszűnt. Az ideológiai megkülönböztetés helyett a kulturális identitás lesz a meghatározó. Ugyanakkor az ellenségkép-gyártás nem szűnik meg.

A hidegháború után:

1)      Egyetlen világmodell: Fukuyama nevéhez kötődik, aki szerint a hidegháború végével megszűnik a történelem, csak gazdasági verseny lesz.

2)      Kétvilág-elmélet:

a)      kelet-nyugat ellentéte, de kulturális alapon jelenik meg

b)      észak-dél ellentéte, gazdasági alapon jelenik meg

3)      KB. 184 állam modellje: Az államok szuverének, rendelkeznek az önrendelkezés képességével.

4)      Teljes káosz elmélete: Erősödik a szervezett bűnözés, a terrorizmus hatalmas méreteket ölt. A kormányok tekintélye csökken.

Modernizáció, nyugatosodás hatásai a nem nyugati civilizációkra:

Modernizáció:

-         társadalmi mobilitás a jegye

-         gazdaság előtérbe kerül

-         komplex foglalkoztatási rendszer

-         iparosodás

-         urbanizáció

Függ az egész attól milyen gazdaságról van szó, de tulajdonképpen a társadalom szerkezetét is befolyásolja.

Wittfogel: A mezőgazdaságra épülő kultúrákban szükségszerű a tekintélyelvű, centralizált rendszer kialakulása.

Mi jellemzi még a nyugatot?

1)      klasszikus örökség:

Görög-római kultúra (filozófia, matematika, latin nyelv, római jog)

Kereszténység (világi, egyházi tekintély szétválasztása megtörtént nyugaton, de az iszlámban ez nem így van)

2)      jogrend:

A római jog jellemzője, hogy civilizált társadalom csak jogi alapokkal jön létre. ennek köszönhető az alkotmányosság kialakulása, az emberi jogok, tulajdonjogok védelme. Minden önkényes uralkodással ellenkezik.

3)      társadalmi pluralizmus:

Nem vérrokonsági az autonóm közösség. Foglalkozás, eszme mentén szerveződik inkább: szerzetes rendek, céhek, egyesületek, társaságok, manufaktúrák.

Osztálypluralizmus:

A társadalom úgy rétegzett, hogy ennek funkciója, eredményes hatása volt. Az arisztokrácia kordában tartotta még az abszolutista uralkodókat is.

A parasztság nem volt nyugaton olyan kiszolgáltatott, minta keleti részeken.

A polgárság tehetősnek számított, bár kevesen voltak.

4)      a közigazgatás, képviseleti testületek:

A társadalmi pluralizmus következtében kialakultak a testületi rendek, melyek megalapozták a demokráciát. Helyi autonómia szerepe…

5)      individualizmus:

A reneszánsz korban jött elő. Antik gyökerek jellemzik, ún. „Rómeó és Júlia forradalom”. A szabad választás joga. Egyéniség kultuszba csaphat át. A jogegyenlőségnek alapot szolgál.

A többi civilizáció viszonya a nyugattal:

1)      Teljes elutasítás:

Kína és Japán, egy időben elvetették a nyugatosodást. A XIX. sz. közepétől váltak nyitottá. A szellemiség megmaradt, a technika a nyugatot követi. Ma már az elutasítás nem működik, mert a különböző államok nagyon függnek egymástól. Kivéve a primitív törzseket vagy a szélsőséges, nyugatellenes fundamentalistákat.

2)      Teljes elfogadás:

Ezt nevezik kemalizmusnak, vagy heródianizmusnak. Az előbbi Musztafa Kemál Atatürkhöz fűződik, aki török volt, és megszűntette, ami az iszlámra alapozott, ami a hagyományos kultúrára vonatkozik. Úgy gondolta, képtelenség modernizálódni nyugatosodás nélkül.

3)      Modernizáció nyugatosodás nélkül:

  A

nyugatosodás

                               C

                                                                       A: nyugatosodás modernizáció nélkül, pl.:

                                                                            Egyiptom

                                                                       B: modernizáció nyugatosodás nélkül, pl.:

                                               D                         picit Kína és Japán

                                                                       C: nyugati államok

D: elér a nyugatosodás egy szintet és visszatér az addig látens hagyományokhoz, pl.: Törökország

                                                      B

modernizáció

Tehát az egyetemesítés nyugatról nem feltétlenül pozitív vonzatú.

Végeredményben a modernizáció nem gyengíti, hanem erősíti a hagyományokat.

Történelem alakulása:

Geschichte:

            Jelenthet:          történetet, sztorit

                                   a világ, emberiség történetét

                                   történelmet, mint tantárgyat, tudományt

                                   művészet-, gazdaság-, társadalom-, és földtörténete

Tehát a történetírást mindig áthatotta a politika.

Hegel: Ő volt az első, aki felépített egy olyan filozófiát, amelyben a fejlődés gondolata nagy szerepet töltött be.

                                                           szellem

                                   természet                                 társadalom

A történelem mindig visszatér önmagába. A munka révén az ember kidolgozza magát a természetből. A kultúrában az első lépcsőfok a művészet. Ennél magasabb szint a vallás, ennél pedig a filozófia.

Az művészetben fontos az érzéki ábrázolás. Ennek végpontja az abszolút szellem megvalósulása, ahol teljes megnyugvás állapota van.

Ennek nagy hatása volt, szinte minden gondolkodó viszonyított hozzá valahogy.

A történelem folyamatát társadalmi csoportok közötti ellentétekre vezetik vissza: Marx, Ortega, Nitzsche, Chamberlaine.

Tömeg (Marx)             elit (Nitzsche)

Melyik csoport ideológiáját képviselik.

Schopenhauer: Hegel nagy ellenfele volt. Ő azt mondta, hogy a világ nem annyira racionális, mint hisszük. Fontos az akarat, ami nem értelem nélküli, de öntörvényű. Tehát a világ, az élet csak szenvedés. A történelemben nincs fejlődés.

Ebben az időszakban az apokaliptikus elképzelések nagyon felerősödtek.

Kirkegard: Az egzisztencialistákat előzi meg gondolataival. Az emberi szabadságban az ember nem szabadul fel, hanem felelőssége miatt fogoly. Az ember mindig meg akar felelni, és ez számára teher. A döntések formálják az embert. Nincs jó döntés, csak rossz.

Pozitivisták:

A tényekre szorítkoznak, a természettudomány módszereivel dolgoznak. Nincs helye általánosításnak. A történelem számukra csak leíró jellegű tudomány.

Marx:

Hisz a történelmi fejlődésben, csak ő materialista szemléletben magyarázza. Szerinte spirál alakú a fejlődés, mert mindig vannak visszaesések, de ettől még mindig előre fejlődik.

Marxnál a társadalom, s főleg a proletariátus a történelem nagy mozgatója, kiindulója.

Az emberi szabadság megvalósulása a kommunizmusban rejlik. Az ember legfontosabb tevékenységében, a munkában valósul ez meg. Azonban a szabadság korlátozva van. A termelőeszközök magántulajdonba vétele is akadályozza a szabadságot. Ezért kell ettől megszabadulni.

Voltak, akik az ipar fejlődésében látták a történelem fejlődését is. Termelés és fogyasztás módjáról is beszél:

közvetlen fogyasztás                            termelési fogyasztás

A társadalmi szükségletek mindig újratermelődnek, de mindig magasabb szinten.

„A lét határozza meg a tudatot.” Kisebb rendszerek határozzák meg az egyén, a társadalom működését.

A termelésben viszonyrendszerek vannak: tulajdonviszony, csereviszony, stb.

Ez mind befolyásolja a történelem alakulását. A politikai felépítmények függnek egymástól, a gazdasági alaptól.

Marx összhang-törvénye:

A termelési viszonyok, illetve termelő erők adják a történelem menetét. E kettő találkozás adja a történelem nagy eseményeit.

<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: cente