Kapott anyag
2007.05.31. 14:29
(ennek nem volt sok köze SzZs mondandójához XD )
Szóbeli vizsga lesz, az iskolai fénymásolóban az alábbi könyvekből lehet majd anyagot találni:
- Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása; Európa Kiadó, 2002.
- T. S. Eliot: A kultúra meghatározása; Szent István Társulat, 2004.
- Spengler: A nyugat alkonya; Európa Kiadó, 1995.
- Nyíri Kristóf: A globális társadalom, helyi kultúra – tanulmány; MTA kiadása, 2000.
- Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó; Bp., 1990.
- Németh László: A magyar élet antinómiái; TTFK és kortárs., 2002.
1-2-3-4. konzultáció
Kultúra:
„Az emberiség, vagy egy nemzet története során felhalmozott, számára értékkel bíró tárgyi, tapasztalati, és szellemi javak összessége.”
Összetevői: gazdaság, vallás, politika, művészet. Fontos még a nyelv, az életmód is.
A kultúra és a civilizáció ugyanaz-e?
Egyfelől szinonimái egymásnak, másfelől viszont a kultúra a civilizációnak egy kisebb része. Így is meg lehet különböztetni.
Spengler megkülönböztetése:
Szerinte a kultúra még folyamatosan fejlődik és virágzik. A civilizáció már egy tetőzés, egy lezárt állapot. Ez a csúcs, ami egyben a hanyatlás kezdete is.
Különböző kultúrák:
Sumér, hettita, kánaánita
Krétai, görög-római, egyiptomi
Azték, maja, inka
A kultúrák születnek, majd meghalnak. Nincs örök civilizáció.
Huntington-modell:
Nyugati (Ny-E, É-Am., Ausztrália), ortodox (K-E, görög), latin-amerikai (hiányzik náluk a középosztály), hindu (India és környéke), buddhista (India, Távol-Kelet), kínai (kommunista Kína), japán, iszlám (Közel-Kelet), afrikai (az eredeti afrikai civilizáció elpusztult a gyarmatosítások miatt, csak maradványok vannak).
Globalizáció:
A gazdasági, kulturális összefonódást, a nemzetek feletti egységet jelenti. Igazából nehéz meghatározni.
A nyugati civilizáció Európára és Észak-Amerikára terjed ki. Közös és meghatározó benne a kereszténység. De a népek és nyelvek mutatnak eltérést (szláv, latin, indoeurópai, finnugor). Ez lehet genetikai, éghajlati okok miatt.
A középkortól az újkorig a keresztény vallás megteremtett egyfajta egységet = univerzális népközösséget. Ez létezett a középkori Európában az egyháznak köszönhetően. A reformáció kialakulásával azonban megszűnt.
A gazdasági különbségek is fontosak, és már a középkorban is megvoltak. A népi kultúrában is nagy a különbség. A társadalmi berendezkedést a polgárosodás jellemzi. A polgárság kialakulása összefügg a reformációval. Értékké válik a munka. Kelet-Európába később érkezett.
Az amerikai kultúra nagyon más, mint az európai. Sok bevándorló miatt van ez, és a XX. sz-i irodalmon is jól látszik.
Gyarmatosítás:
A nyugati civilizáció termékeinek (ideológia, technika) exportálása. Ráerőltetés más kultúrákra. Mindig a nyugat dominanciáját jelentette, ez máig tartja magát, de Huntington szerint ebben lesz a bukása is.
Történelem:
Az emberi magatartásformák változásaiból áll. Ez fejlődés, folyamatos átrendeződés.
Fejlődésnél Hegelt említhetjük. Világszellemben gondolkodott.
Az ő rendszere:
eszme természet
abszolút eszme (szellem)
Mindent átfogó szellem jön létre. Az eszme cseleket alkalmaz, mert elhiteti, hogy az emberek saját céljaikat valósítják meg, pedig nem így van teljesen.
Vaclav Havel:
„Egyetlen globális civilizációban élünk, és ez eltakarja a vallási, történelmi hagyományokból származó különbségeket.”
Ami közös, azt nevezhetjük általános kultúrának. Ez termeli ki azt, hogy úgy osztjuk fel a világot, mint: civilizált és primitív kultúrák.
Ilyen közösnek tekinthető a Davosi kultúra. Itt gyűlnek össze azok az emberek, akiknek kezében a Föld jelentékeny darabja van. Ők irányítják a világgazdaságot.
Közösek az emberi értékek is, az emberi jogok is.
Közös a tömegkultúra. Egyetemesnek tűnik, és ott az Internet is. A tömegkultúrát főleg a divat diktálja, a divat pedig tulajdonképpen egy hóbort. A nyugati kultúra nem egyenlő a tömegkultúrával. Megszabja sajátos jellegét.
Értékszempontok szerint a szórakoztatás alacsonyabb rendű, mint például a nevelés. A világmegértés fontos a kultúra szempontjából a XX. sz-tól.
A kultúrára tömeges igény jelent meg, de ez az esztétikai színvonal csökkenését jelenti. A tömegkultúra lényegében az önélvezet elérésére alakulhatott ki.
A nyelv problémája:
Létezik-e egyetemes nyelv, világnyelv?
Ma ezt a funkciót az angolnyelv tölti be. Ugyanakkor a mandarin nyelvet sokkal többen beszélik anyanyelvi szinten. A mandarin a kínai nyelvjárás leggyakoribb formája. Az angolnyelv ismerete csökkenőben van, a spanyol és portugál növekvőben.
I. Civilizációs modellek:
A világtörténelem és a világpolitika sokpólusú. Az európai hatalmak sem egységesen lépnek fel. Önálló pólusként jelentek meg a világpolitika színpadán a nagy országok.
A modernizáció nem egyenlő a nyugatisággal.
II. A civilizációk közötti erőegyensúly módosul:
A nyugat befolyása hanyatlik, a távol-keleti nő. Politikai, gazdasági, katonai szempontból egyaránt.
A demográfiai robbanások néhol befolyásolják az erőegyensúlyt. Destabilizációhoz vezet mindez, tehát nyugtalanságot szül, főleg az iszlámnál.
III. Új civilizációkon alapuló világrend:
Az együttműködés mindenféle téren kulturális rokonság alapján szerveződik.
IV. A nyugat konfliktusokba keveredik saját egyetemesítő törekvései miatt:
Ez főleg az iszlámmal és Kínával szemben érződik. A nyugat befolyása csökken. A helyi háború könnyen kiszélesedhet.
V. A nyugat életben maradása attól függ, hogy változtasson, tehát ne akarjon egyetemesíteni, mindenható szerepet játszani. Főleg az USÁnak kellene változtatnia.
A hidegháború idején a felosztás:
1) Szabad világ: USA és a nyugat-európai blokk.
2) Kommunista világ
3) Fejlődő országok
Később a második blokk megszűnt. Az ideológiai megkülönböztetés helyett a kulturális identitás lesz a meghatározó. Ugyanakkor az ellenségkép-gyártás nem szűnik meg.
A hidegháború után:
1) Egyetlen világmodell: Fukuyama nevéhez kötődik, aki szerint a hidegháború végével megszűnik a történelem, csak gazdasági verseny lesz.
2) Kétvilág-elmélet:
a) kelet-nyugat ellentéte, de kulturális alapon jelenik meg
b) észak-dél ellentéte, gazdasági alapon jelenik meg
3) KB. 184 állam modellje: Az államok szuverének, rendelkeznek az önrendelkezés képességével.
4) Teljes káosz elmélete: Erősödik a szervezett bűnözés, a terrorizmus hatalmas méreteket ölt. A kormányok tekintélye csökken.
Modernizáció, nyugatosodás hatásai a nem nyugati civilizációkra:
Modernizáció:
- társadalmi mobilitás a jegye
- gazdaság előtérbe kerül
- komplex foglalkoztatási rendszer
- iparosodás
- urbanizáció
Függ az egész attól milyen gazdaságról van szó, de tulajdonképpen a társadalom szerkezetét is befolyásolja.
Wittfogel: A mezőgazdaságra épülő kultúrákban szükségszerű a tekintélyelvű, centralizált rendszer kialakulása.
Mi jellemzi még a nyugatot?
1) klasszikus örökség:
Görög-római kultúra (filozófia, matematika, latin nyelv, római jog)
Kereszténység (világi, egyházi tekintély szétválasztása megtörtént nyugaton, de az iszlámban ez nem így van)
2) jogrend:
A római jog jellemzője, hogy civilizált társadalom csak jogi alapokkal jön létre. ennek köszönhető az alkotmányosság kialakulása, az emberi jogok, tulajdonjogok védelme. Minden önkényes uralkodással ellenkezik.
3) társadalmi pluralizmus:
Nem vérrokonsági az autonóm közösség. Foglalkozás, eszme mentén szerveződik inkább: szerzetes rendek, céhek, egyesületek, társaságok, manufaktúrák.
Osztálypluralizmus:
A társadalom úgy rétegzett, hogy ennek funkciója, eredményes hatása volt. Az arisztokrácia kordában tartotta még az abszolutista uralkodókat is.
A parasztság nem volt nyugaton olyan kiszolgáltatott, minta keleti részeken.
A polgárság tehetősnek számított, bár kevesen voltak.
4) a közigazgatás, képviseleti testületek:
A társadalmi pluralizmus következtében kialakultak a testületi rendek, melyek megalapozták a demokráciát. Helyi autonómia szerepe…
5) individualizmus:
A reneszánsz korban jött elő. Antik gyökerek jellemzik, ún. „Rómeó és Júlia forradalom”. A szabad választás joga. Egyéniség kultuszba csaphat át. A jogegyenlőségnek alapot szolgál.
A többi civilizáció viszonya a nyugattal:
1) Teljes elutasítás:
Kína és Japán, egy időben elvetették a nyugatosodást. A XIX. sz. közepétől váltak nyitottá. A szellemiség megmaradt, a technika a nyugatot követi. Ma már az elutasítás nem működik, mert a különböző államok nagyon függnek egymástól. Kivéve a primitív törzseket vagy a szélsőséges, nyugatellenes fundamentalistákat.
2) Teljes elfogadás:
Ezt nevezik kemalizmusnak, vagy heródianizmusnak. Az előbbi Musztafa Kemál Atatürkhöz fűződik, aki török volt, és megszűntette, ami az iszlámra alapozott, ami a hagyományos kultúrára vonatkozik. Úgy gondolta, képtelenség modernizálódni nyugatosodás nélkül.
3) Modernizáció nyugatosodás nélkül:
A
C
A: nyugatosodás modernizáció nélkül, pl.:
Egyiptom
B: modernizáció nyugatosodás nélkül, pl.:
D picit Kína és Japán
C: nyugati államok
D: elér a nyugatosodás egy szintet és visszatér az addig látens hagyományokhoz, pl.: Törökország
B
Tehát az egyetemesítés nyugatról nem feltétlenül pozitív vonzatú.
Végeredményben a modernizáció nem gyengíti, hanem erősíti a hagyományokat.
Történelem alakulása:
Geschichte:
Jelenthet: történetet, sztorit
a világ, emberiség történetét
történelmet, mint tantárgyat, tudományt
művészet-, gazdaság-, társadalom-, és földtörténete
Tehát a történetírást mindig áthatotta a politika.
Hegel: Ő volt az első, aki felépített egy olyan filozófiát, amelyben a fejlődés gondolata nagy szerepet töltött be.
szellem
természet társadalom
A történelem mindig visszatér önmagába. A munka révén az ember kidolgozza magát a természetből. A kultúrában az első lépcsőfok a művészet. Ennél magasabb szint a vallás, ennél pedig a filozófia.
Az művészetben fontos az érzéki ábrázolás. Ennek végpontja az abszolút szellem megvalósulása, ahol teljes megnyugvás állapota van.
Ennek nagy hatása volt, szinte minden gondolkodó viszonyított hozzá valahogy.
A történelem folyamatát társadalmi csoportok közötti ellentétekre vezetik vissza: Marx, Ortega, Nitzsche, Chamberlaine.
Tömeg (Marx) elit (Nitzsche)
Melyik csoport ideológiáját képviselik.
Schopenhauer: Hegel nagy ellenfele volt. Ő azt mondta, hogy a világ nem annyira racionális, mint hisszük. Fontos az akarat, ami nem értelem nélküli, de öntörvényű. Tehát a világ, az élet csak szenvedés. A történelemben nincs fejlődés.
Ebben az időszakban az apokaliptikus elképzelések nagyon felerősödtek.
Kirkegard: Az egzisztencialistákat előzi meg gondolataival. Az emberi szabadságban az ember nem szabadul fel, hanem felelőssége miatt fogoly. Az ember mindig meg akar felelni, és ez számára teher. A döntések formálják az embert. Nincs jó döntés, csak rossz.
Pozitivisták:
A tényekre szorítkoznak, a természettudomány módszereivel dolgoznak. Nincs helye általánosításnak. A történelem számukra csak leíró jellegű tudomány.
Marx:
Hisz a történelmi fejlődésben, csak ő materialista szemléletben magyarázza. Szerinte spirál alakú a fejlődés, mert mindig vannak visszaesések, de ettől még mindig előre fejlődik.
Marxnál a társadalom, s főleg a proletariátus a történelem nagy mozgatója, kiindulója.
Az emberi szabadság megvalósulása a kommunizmusban rejlik. Az ember legfontosabb tevékenységében, a munkában valósul ez meg. Azonban a szabadság korlátozva van. A termelőeszközök magántulajdonba vétele is akadályozza a szabadságot. Ezért kell ettől megszabadulni.
Voltak, akik az ipar fejlődésében látták a történelem fejlődését is. Termelés és fogyasztás módjáról is beszél:
közvetlen fogyasztás termelési fogyasztás
A társadalmi szükségletek mindig újratermelődnek, de mindig magasabb szinten.
„A lét határozza meg a tudatot.” Kisebb rendszerek határozzák meg az egyén, a társadalom működését.
A termelésben viszonyrendszerek vannak: tulajdonviszony, csereviszony, stb.
Ez mind befolyásolja a történelem alakulását. A politikai felépítmények függnek egymástól, a gazdasági alaptól.
Marx összhang-törvénye:
A termelési viszonyok, illetve termelő erők adják a történelem menetét. E kettő találkozás adja a történelem nagy eseményeit.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-ALIGN: cente |
| |