Globális európai és nemzeti kultúrák                                                              2007.02.16.

Globalizáció, a világ megváltozásával hogy változik az életünk.

Irodalom: Huntington: Civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása

Kultúra és civilizáció

Kultúra - művészet, vallás, politikai rendszer, nyelv, gazdaság, életmód.

Életmód - gasztronómia a kultúra része (szalonna, hagyma), tükrözi az adott nép érzésvilágát.

Kultúra: azaz emberiség vagy egy nemzet története során felhalmozott számára értékkel bíró tárgyi , tapasztalati és tudás javak összessége. Mint feltételrendszer működik, objektiválódott tartalom, lehetővé az emberi cselekedeteket, az emberré válás alakítását. Megőrző jellegű ugyanakkor lehetővé teszi az alakítást, mert az ember soha nincs megelégedve az adott feltételrendszerrel.

Civilizáció: kultúra szinonima.

-  köznapi értelemben technikai, gazdasái tényezőket foglalja magába. Térerő, autóút, - civilizált terület.

- civilizáción belüli egység a kultúra – nemzeti kultúrák,

- O. Spengler: Nyugat alkonya – a kultúra és civilizáció ugyanarra a dologra vonatkozik, csak a különbség abban van, hogy a kultúra egy társadalom virágzó állapota, a civilizáció a hanyatlása, diakróm-módszer (történetileg vizsgálja a kultúrákat, inka, egyiptomi művészeti alkotások, gazdaság, kiteljesítette önmagát, akkor belépett a civilizációs fázisba „tetőpont”, onnantól hanyatlás. Minden kultúrát elér az a végzett, hogy civilizációvá válik vagy elpusztul.

Pl: Hanyatlás: erkölcsök meglazulása, szórakoztatás válik fő céllá (Rómában nem születtek tragédiák, hedonista életmód, vallási élet változása – politeista vallás helyett kereszténység, Mithrász-kultusz, Izisz-kultusz) Eltűnnek civilizációk pl: inka.

-         Huntington: egyidejűleg vizsgálja a ma létező civilizációkat (9)

-         nyugati: Eu, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland: a 6-7 sz tájékán alakult ki, római birodalom nyomain, barbár népek kultúráján. Alapvető jellege egyetemesítő törekvése, saját civilizációját ráerőltetni a többiekre.

-         Ortodox: Oroszo. a központi állama, nyugattal szoros kapcsolatban, de mégis önálló. 1054-es egyházszakadáshoz, Római Birodalom kettészakadásához köthető. Filio que (fiútól is). Csak az atyától származik az egyház (nyugati szerint a fiútól is).

-         Latin-Amerika: nyugathoz kapcsolódik, gyarmati sorban létezett, de ma már önálló. Oka: eltérő társadalmi szerkezet, Dél-Amerikában nincs középosztály! Tekintély-elvűség (nyugaton nincs, politikai viszonyok – diktátor) Vallás, homogén katolicizmus, elenyésző protestánsok, helyi hagyományok, indiánok (keveredtek)

-         Iszlám: 622. Arab hódítás, török. Nem egységes, siita, szunnita. Különböző kultúrákra bomlik szét, arab, török, perzsa, maláj (legnépesebb). Népességrobbanás, számuk 22 sz-ra meghaladhatja a keresztényekét.

-         Hindu: vallás a fő alap. Legrégebbi, 6-7 ezer éves. India vezető gazd-i hatalom. Nagyon népes (minden 4. indiai).

-         Buddhista: Indiában alakult ki, kínaiak a saját képükre formálták. Tibet, Sri-Lanka, Mongólia, Thaiföld. Világvallás, világpolitikailag nem számottevő.

-         Kína: mostani Kína mennyire örököse a császári Kínának? Nyugati és belső területeken a hagyományos kulturális szokások működnek. A vallási viszonyok hivatalosan nem tükrözik.

-         Japán: 2-3 sz levált Kínáról, eltérő módon fejlődtek tovább. Nyelvben, írásmódbél eltérések.

-         Afrika: tekinthető-e civilizációnak? Északi rész iszlám. Nincs egységes arculata, amely önálló civilizáció létét tükrözi. Gyarmatosítók lerabolták. Elvesztették a nyelvüket (angol, francia) sőt kultúrájukat is. Nincs összefogó központi állam (Dél-Afrika?), amely terelhetné egy közös irányba. Folyamatosak a polgárháborúk, törzsi háborúk, nem teszik lehetővé a fejlődést. Szegénység következtében előálló népességrobbanás. Pl: gazdasági patt helyzet: kinek sikerül újragyarmatosítani Afrikát, megszerezni, mint piacot vagy ökológiai katasztrófa, kevés élőhely marad – népvándorlás, korlátozott helyeken ivóvíz, mezőgazdasági termelés.

Sok civilizációs modell, ezek alakítják tovább a világ rendjét.

Hidegháború időszaka: nyugat, Szovjetunió, többi ország. Identitás hovatartozás szerint kapitalista, kommunista. 90-es évekre Szovjetunió összeomlott. (Thomas Kuhn: Tudományos forradalmak. Tudomány mindig paradigma=törvényeknek, normáknak rendszere,  körében mozog.) Ezért jött létre a sok civilizációs modell. A világ a 21. sz-ban kulturális identitás mentén alakul, magukat a konfliktusokat is az identitásbéli különbségek okozzák majd. Világpolitika sokpólusúvá válik. Civilizáció közötti erőegyensúly módosul, nyugat befolyása hanyatlik, ázsiaiaké nő (USA eladósodott Kínának, neki köszönheti katonai-gazdsági erejüket), ill demográfiai robbanás is jellemzi ezt az egyensúly felborulást. A társadalmak egyre határozottabban állnak ki a saját kultúrájuk mellett (Mohamed karikatúra). Együttműködés azonos civilizációk alapján, kulturális rokonság (EU). Sikertelen egy eredeti civilizációját lecserélni kívánó állam létrejötte (Törökország – Musztafa Kemál Attatürk II. VH. Próbálnak eu-hoz csatlakozni, de nem fogadják be, egy részük visszatér az ősi hagyományokhoz, nyugatiként nem tudják magukat elfogadtatni.). Fennáll a veszély, hogy a nyugat konfliktusba bonyolódik más nációkkal. (Afganisztán, Irak – USA demokráciát akar, idegen modell átplántálása, még nem alkalmas rá adott ország, meg kell érnie. Orosz – kőolajvezeték elzárása) Mindig fennáll a helyi háború elterjedésének esete. (Dél-Szláv háború, bosnyák-iszlám (Irán), szerb-ortodox (Orosz), horvát-nyugati (Anglia) civilizáció.) Nyugat életben maradásának feltétele, hogy belássa, nem egyetemes.

Elméletek:

1. Egyetlen világ elmélet – Fukuyama: meghirdette a történelem végét. A Szovjetunió felbomlásával mindenhol kialakul az egy pólusú demokrácia, soha nem lesz háború, csak gazd-i verseny lesz, ez fogja rendezni a viszonyokat.(Biztonságpolitikai szakembert nem vettek fel egy amerikai egyetemre.) Soha nem volt ennyi népirtás, mint ekkor, neokommunista, neofasiszta eszmék újjáéledtek.
2. Két világ elmélet – kulturális alapon lesz a megosztottság, nyugat-kelet (15%-85%) mentén történik majd. Keleti civilizációk nem egységesek, illetve nyugat nem a központ. Bipoláris világkép meghatározó Bush beszédeiben (közel-keleti térség) Észak-dél ellentét propagálása, északi államok gazdagabbak, déliek szegényebbek (gazdag-szegény konfliktus még nincs).
3. Kb. 184 állam modellje, minden állam szuverén, önálló kül- és belpolitikával rendelkezik, nincsenek határokkal kapcsolatos ellentétek, jó viszonyt ápol egymással, kölcsönös baráti segítségnyújtás, kulturális kapcsolatok. 1993-ban 164 határokkal kapcsolatos konfliktus volt, 30 fegyveres a SZU-ban.
4. Teljes káosz elmélet. Fegyveres, bűnöző csoportok átveszik a hatalmat, anarchikus, jog alapján már nem szabályozott államok uralkodnak. Terrorizmus.