6. Andragógia könyv

XX. század második felében oktatási rendszer ipari rendszerré vált. A fejlődő országok az alap középfokú oktatásban a fejlett országok a közép felsőfokban és a felsőfokú oktatásban is tömegessé tették a tanulást .

Törvények kötelezik az állampolgárokat a műveltség egy adott szintjének elsajátítására. Fejlesztő szerepet töltenek be az egyetemek ismerte fel Bolognai Egyetem 1988-ban, s  rögzítette a Bolognai Egyetem Magna Chartájában az európai felsőoktatási térség kialakításának igényét.1998. május 25- i Sorbonne Nyilatkozatban találkozunk az állásponttal egyetemek Európa kulturális dimenziójában központi szerepet, kapnak Bolognai Nyilatkozatban az EU országainak és az Európai Felsőoktatási Térség ügyéhez csatlakozott államok, összegezték állásfoglalásuk lényegét:

1. Áttekinthető és összehasonlítható képzés

2. Undergraduate 3 éves lezárt tanulmányi ciklus és arra épülő graduate fok

3. Undergraduat fokozat képesítést ad

 4. Graduate képzés egyetemi vagy doktori fokozattal zárul.

5. Egységes kreditrendszer

6. Egyenlő esélyeket kell teremteni a mobilitás terén

A dokumentumot 29 ország írta alá Magyarország is.

1. Prágában 2001. május 19.   

A Prágai Nyilatkozatból plénum a felsőoktatás egészét  közjó- nak tekintette. Európai Felsőoktatási Térség vonzóvá tételét is célul tűzte, megvalósítását 2010- re határozta meg, egész életen át tartó tanulás.

2. Berlinben 2003.szeptember19.

Kétciklusú képzés rendszerét 2005- ben bevezetik a felsőfokú intézményekben.

Európa Tanács 2000. évi lisszaboni és 2002. évi barcelonai ülésein résztvevők értékelték a világ  gazdasági- társadalmi folyamatait.

3. Bergenben  2005.májzs 19-20.

A bergeni konferencián Európai Felsőoktatási Térséghez kívánt csatlakozni Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna 45 ország oktatási minisztere fogadta el a kommünikét.A mai andragógia szak tudomány népművelés Iskolapótló funkcióval felnőtt analfabéták oktatásával szakmai termelési kultúra fejlesztésének igényével indított iskolán túli képzéseket

Angliában 1920- tól , USA -ban 1933- tól ,Finnországban 1949- től már felsőfokú népművelő képzés is folyt. A felnőttképzés német szakkifejezés, ma is így nevezik a népfőiskolák tevékenységét. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1956 őszén a Pedagógiai Intézet keretében Durkó Mátyás által indított népművelő képzéssel

1961- ben ELTE-n Novák József Maróti Andor szombathelyi tanárképző főiskolán 1962 -ben Horváth Margit és Szalay László szervezték meg a népművelés felsőfokú diplomát adó szakképzéseit. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1975- ben Koltai Dénes irányításával megszületett új tanszéki csoport,felnőttképzést helyezte a tanulmányai fókuszába.A tanszéki csoportból előbb 1992 -ben tanszék ,majd 5 tanszékkel 1998-ban intézet lett ,2005- től pedig önálló egyetemi kar .

2001 decemberében a Felsőoktatás Fejlesztési Programban 5 stratégiai célt tűzött ki a Parlament. A magyar felsőoktatás modernizácóját, az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás- fejlesztés koncepciójában

- Esélyegyenlőség megteremtése felsőoktatásban

- Európai Felsőoktatási Térséghez illeszkedés

- alkalmazkodás a tudás alapú társadalom és versenyképesség gazdasági követelményeihez

- a regionális szerepkör bővítése

- Gazdálkodási reform

A felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési kar andragógia szakból induló képzéseinek közös jegye hogy a felnőttképzés tudományában gyökereznek.

A szakirányú képzések együtt alkotnak az alapszakkal immanens egységet.

A művelődésszervező szakirány kurzusai ötödik és a hatodik szemeszterben jelennek meg.675 kontkat órában 50 kreditet szerezhet a hallgató, 12 kollokvium és 7 gyakorlati jegy jelz.

Az andragógia alapszak és az abba integrált művelődésszervező szakirány és kulturális mediátor között a képzés céljaiban,  tartalmainak gazdagságában a kurzusok tartalmában mérhetünk pozitív különbségeket 120 kreditet és 1200 kontakt órát magába foglaló képzésben sincs már szigorlat,de szakirány is hiányzik.