7. A felnőttképzés rendszerének és funkcióinak változásai

Van , aki szerint a felnőttképzés a XIX. Század első évtizedeiben ölt határozottabb körvonalakat a társadalmi fejlődés dinamikájának megváltozásával termelékenység,  a lakossági szám növekedésével,  új szükségletek értékrendek, normák születésével hozzák összefüggésbe. Mások az emberiség történetének koraira is vonatkoztatják, felnőttképzés gyökereit a homo sapiens megjelenéséig eredeztetik .

A háttérben három fogalom definiálatlan vagy alig definiálható tartalmi ellentmondásai húzódnak meg. Durkó Mátyás a felnőttnevelés fogalmába illeszti részelemként a felnőttképzést, amelyhez képest is szűkebb fogalom a felnőttoktatás, felnőttneveléshez képest szélesebb fogalom a nevelés. Koltai Dénes a felnőttképzést és felnőttnevelést tágabban értelmezi, mint az oktatási rendszerek problémáit. Csoma Gyula Összeköti a felnőttoktatás- képzés fogalmakat, felnőttnevelési rendszerbe illeszti. Egyet értünk Zrinszky Lászlóval abban, hogy a felnőttképzés, a felnőttoktatás, a felnőttnevelés fogalomhasználatban a rész egész viszonyok kialakításában koncepcionális és hangsúlybeli különbségek vannak. A felnőttképzés iskolai és iskolán túli formális és nonformális, tudást és kompretenciát átadó rendszer, amelyben közösségi környezetben, felnőttek öntevékenységére alapozott, célirányos ismeretbővítési képességfejlesztő képzés folyik

A magyar felnőttképzés gyökerei a reformáció magyarországi térhódításáig nyúlnak vissza. Magyarország néhány dunántúli részében, a Felvidéken és az alföldi mezővárosokban, Partiumban és Erdély városaiban honosodott meg, vált dominánssá  a reformáció eszméje.A felvilágosodás kori felnőttképzésben új trendek valósultak meg, a magyar kultúra ügye, nemzeti függetlenség és polgári társadalmi átalakulás összefüggő elemei egy folyamatba rendeződtek. A szabadságharc bukása után lassan tért magához a magyar társadalom. A római katolikus egyház domináns szerepet kapott kulturális életben, 1855 -ös konkordátum szerint szervezeteket ,kiadókat ,folyóiratokat működtethetett, s az  oktatásügy kontrollja is az egyházhoz került. Nemzeti Színház 1861- ben a Budai Népszínház is megnyílt, Debrecenben állandó színház jött létre .1857- től újjászerveződött a Magyar Gazdasági Egysület, Mikó Imre vezetésével az Erdélyi Múzeum Egylet is megszületett.

1867. a felnőttképzés terén is változásokat hozott: kulturális fejlődés, benne felnőttképzés kiszélesedéséhez vezettek .Türr- Eötvös- Irányi felnőttképzési koncepció analfabetizmus felszámolására szervezett mozgalom .Szabadoktatás korszakára 1890-1919 Budapest Ipari és európai kulturális főváros lett, népművelés és felnőttképzés mozgalomként működött .

Az alábbi felnőttképző rendszerek ebben az időben: 

1 Az állam intézményes iskolán túli felnőttképzései

2. Társadalmi mozgalomként

a .,Nemzetiségi mozgalmak

b.,Munkásszervezetek

c.,Parasztmozgalmak szervezetei

d.,Egyházi felnőttképzési szervezetek

-1882- ben Felvidéki Magyar Közművelődési Egyletet, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletet 1885- ben , Dél- magyarországi Magyar Közművelődési Egyletet 1904- ben hoztak létre.

-Baross Gábor nevéhez kötjük a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság felállítását( 1891)

-A római katolikus egyház 1892- ben megszervezte a Budapesti Országos Központi Katolikus Kört

-A parasztmozgalmak ellensúlyozására Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1895- ben Varmegyei Gazdasági Egyesület megyei intézményeit építette ki.

A korszakban két nagy kongresszus foglalta össze a felnőttképzés tapasztalatait Magyarországi Néptanítók II. Egyetemes Gyűlése 1896- ban , s a Szabad Tanítás Országos Kongresszusa Pécsett ,1907. október 2-6 között. A kor politikai harcának középpontjában álatlános választójog megszerzése állt. A két világháború közötti periódusban állam jobboldali kormányzata felhasználta a Tanácsköztársaság tanulságait, módszertani példát adott a Horthy- korszak művelődéspolitikai irányítóinak.

Felismerte a kormányzat a politikai nevelés- képzés irányításnak előnyeit. Átszervezte az iskolán kívüli népművelést. Iskolánkívüli Népművelés Központot épített ki, amelynek vármegyei és városi alközpontjai voltak. A munkásmozgalomban kiépült a felnőttképzés. Civil társadalom formájában folyt népművelés- felnőttképzés :egyesületek, társas körök, kaszinók, szövetségek, népfőiskolák .A felnőttképzésben az egyház római katolikus egyház evangélikus és református egyházak is szerepet vállaltak. A szabadművelődés rövid három évében a felnőttképzés alábbi változataitval találkozhatunk :

1. Népi kollégiumi rendszerek
2.  Népfőiskolák
3.  Szabadművelődési tanfolyamok, kurzusok
4.  Szabadiskola
5.  Egyházi vallásos közösségek
6.  Polgári egyesülések, körök
7.  Dolgozók iskolái
8.  Érettségire és egyetemi- főiskolai felvételire előkészítő tanfolyamok(szakérettségis tanfolyam )
9.  Szakmai átképzések, továbbképzések
10.  Politikai képzések

A második világháború után a felnőttképzési rendszerek funkciói szükségleteket fejeztek ki:

- Iskolapótló funkció

- Társadalmi mobilitást segítő funkció

- Gazdasági- termelést segítő képző funkció

- Állampolgári nevelési- képzési funkció

- Önigazgatási képességeket fejlesztő képző

- Politikai- ideológiai képző funkció

- Vezetőképző funkció

- Új értelmiséget kiképző funkció

- Az értelmiség szakmai- ideológiai átképzését vállaló intézmények funkciója

A felnőttképzés rendszerei átalakulóban voltak, amikor a fordulat évét követően plurális, pártok ideológiáit követő sokszínű struktúra lassan elszürkült. A képzések egy jelentős részét megszüntették.  Durkó Mátyás vizsgálta a funkciók rendszerét is. Felfedzte az egyén és közösség másként értékelheti ugyanazt a felnőttképzési folyamatot,  szocializációs individualizációs funkciókat elválasztotta egymástól.

Szocializációs funkciók:

- Iskolapótló funkció

- Politikai nevelő funkció

- Gazdasági termelési hatékonyságot , a szakmai kultúrát terjesztő funkció

- Társadalmi mobilitást elősegítő képző funkció

- Kulturális funkció:

- Asszimilációs alfunkció

- Integrációs alfunkció

- Permanens személyiségfejlesztő alfunkció

Individualizációs funkciók:

- A környezet és szervezet egyensúlyát biztosító adaptációs és nevelési funkció

- A személyiség belső harmóniáját biztosító

- Kompenzációs alfunkció

- Pihentető alfunkció

- Pszichohigiéniai alfunkció

- A személyiség sajátos tulajdonságait , képességeit kibontakoztató képző funkció

2001. évben elfogadott, felnőttképzésről szóló CI. törvény és a 2003. évi CVI. törvény a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI .törvény módosításáról paragrafusaiban foglaltakkal, amelyek szabályozzák a

- Közoktatási intézmények felnőttképzési programjait

- Szakképző intézmények felnőtt korúaknak szervezett képzési rendszereit

- Felsőoktatási intézmények felnőttképzését

- a nonprofit szektor különféle szervezeti formáinak iskolán túli képzéseit

- a jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások iskolán túli felnőttképzését.

2003-ban az irányítás a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került át. A minisztérium munkáját két fontos országos szervezet segíti. Az Országos Felnőttképzési Tanács 21 tagja két évre kap megbízatást. Nemzeti Felnőttképzési  Intézet a másik. Az intézetben működik a Felnőttképzési Akkreditáló Testület, amely 12 tagú.

2001. november3-9. között tartották meg a Német Népfőiskolai Szövetség XI. Német Népfőiskolai Konferenciáját Hamburgban, amely a jövő felnőttképzésének főbb irányait jelölte meg. A felnőttképzés feladatairól kialakított koncepciót Doris Edenhal,a DVV elnöke és Edelgard Buhlman, a szövetségi Képzési és Kutatási Minisztérium vezetője ismertette:

1.  A felnőttképzési szervezetek tanuló szervezetek, amelyek mint rendszerek folytonosan alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz.

2.  A felnőttképzés területi hálózat, annak egymásba ágyazódó rendszerek részegész viszonya szerint megfogalmazódó struktúrája.

3.  A tanuló szervezetek lokális és regionális hálózata nem társadalmak fölött található, hanem a társadalmat téri keretbe foglaló territóriumban, s a tanuló régióban sajátos feladatokat oldanak meg.

4.  A kognitív tanulás érzékekkel tanulás összekötése, szándékolt tudásszerzés a formális, a nonformális és informális tudásközvetítők révén jellemzi a jövő felnőttoktatását.

A felnőttképzés intézményeinek a minőségi tudást kell nyújtani. Felnőttképzési feladat, hogy a kihívásokra adandó feleletekre mindenkinek egyenlő esélye legyen.