10. A felnőttoktatást támogató intézmények: könyvtár, levéltár, múzeum

Könyvtár, levéltár, múzeum

A nemzetté válás és a polgárosodás folyamatában rendkívül nagy szerepet játszottak a közintézmények, amelyek a magyar kultúra feltérképezését, az értékek összegyűjtését elvégezték, végül közkinccsé tették a XVIII. és XIX .század fordulója körül. A könyvtár, színház ,levéltár és múzeum nélkülözhetetlen szervezetek voltak a magyar nemzet önazonosságának meghatározásában, a magyar kultúra megőrzésében és fejlesztésében. A magyar kultúra kutatói közül Németh János Istvánt emeljük ki a gyűjtőtagoló kultúrák működését, szerkezetét fedte fel.

Az elmélet szerint a népcsoportok az általános kultúra valóságát teremtik meg, egy nép kulturális entitása az előbbire építve, azt tagolva, a sajátosan magyar értékeket gyűjtve és fejlődve, gyúrja a két forrásból származó elemeket egyetlen magyar kultúrává. Ez a kultúra rétegkultúrákra tagolódik.

Levéltáraink

Az ókori népek ismerték a levéltár intézményét, amely vagy az uralkodó vénytárát őrző és gazdasági eredményeket összegző hivatala volt ( Hammurabbi), vagy egy egyházi intézmény szent iratainak, kor tudományos teljesítményeinek a feljegyzéseit, történeti leírásokat gyűjtő intézmény. A Római Birodalom fennállása idején szenátus, a császár rendelkezett irattárral. A magyarországi levéltárak is képződtek Géza fejedelem- Szent László korában. Géza Szentmártonhegyen bencés kolostort alapított, amely számos 11. századi oklevelet őrzött meg. Szent Isttván Pécsváradon apátságot hozott létre 1015- ben. I. András Tihanyban tette ugyanezt 1055- ben, I. László Somogyvár területén bencés kolostor építését támogatta 1091- ben .Királyaink levelezése is indokolta a levéltárszerű gyűjtemény kialakítását. Szent István királyi udvarában elsősorban latin, de olykor görög nyelvű oklevelek születtek.  Helytelen a magyar írásbeliség kezdetét III. Béla (1172-1196) korához,1181.évéhez kötni. Elrendelte a király a birtokügyekben az írásba foglalást, s kialakult a királyi kancellária. A királyi kancellária levéltára a mohácsi csatavesztésig őrzött iratai javarészt nem maradtak ránk, elvesztek, Habsburg- Ház bécsi családi és uralkodói levéltára gyűjtötte a magyar vonatkozású okleveleket, dokumentumokat. III. Károly uralkodása idején, 1723- ban az országgyűlés elfogdta 45. tc.- et Universale Archivum Regni megszervezéséről, (rendek levéltára) vármegyékben is elkezdődött megyei dokumentumok rendszerezettebb gyűjtése.

Az Archivum Regni 1756- ban valósult meg. Magyar Tudományos Akadémia 1867- ben kezdeményezte a magyar Országos Levéltár felállítását. Budapest  Főváros Levéltári Hivatala is Buda és Pest egyesülésének évében kezdte el a működését. 1922- től az Országos Levéltár a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került,  Országos Magyar Gyűjteményegyetem elnevezéssel múzemumkat, könyvtárakat, levéltárt integráló szervezetet hoztak létre. 1934- ben Magyar Nemzeti Múzeum múzeumi levéltárát átadták a Magyar Országos Levéltérnak. 1947- ben alkotott a Parlament levéltéri törvényt, megtörtént a levéltárak államosítása, az egyházi levéltárak magánlevéltárakként maradtak fenn egyházi felügyelet alatt. A Fővárosi Levéltár megszűnt, szerepét átvette az I. sz. Állami Területi Levéltár.1955- től levéltárakat Levéltárak Országos Központja és a Levéltárak Országos Igazgatósága igazgatta szakmailag.

A levéltér mai funkciói,rendszere

A levéltárakat feladatkörük és illetékességük szerint elkülöníthetjük közlevéltárakra és magánlevéltárakra .Közlevéltár feladatai levéltár kizárólagos joga  átvenni és megőrizni az illetékességi körbe tartozó nem selejtezhető köziratokat. A magániratokat megvásárolhatja, ajándékként átveheti vagy letétként megőrzésre megkaphatja, amennyiben azok maradandó értéket képviselnek. Feladatai közé tartozik a levéltári anyag rendszerezése, nyilvántartása, szakszerű és biztonságos megőrzése.

Valamennyi őrzött levéltári anyagról hiteles fénymásolat készül, melyeket Magyar Országos Levéltér biztonsági filmtárában helyeztek el. A levéltár közvetlen partnere a könyvtár, múzeum és a művelődési otthon.

A közlevéltárak rendszere

A magyar Országos Levéltár egyetlen, központi általános levéltár. Az általános közlevéltár másik rendszere fővárosi megyei levéltárak hálózata, amely 21 intézményt foglal magába.

A települési önkormányzat levéltára csak megyei székhelyet érint, így megkettőződik Győrben ,Székesfehérváron és Tatabányán a levéltári intézmény, egyrészt megyei, másrészt városi gyűjtőkörű intézményeket találunk. Egyetlen köztestületi levéltárunk a Magyar Tudományos  Akadémiai Levéltára.

Magánlevéltárak

Nyilvános magánlevéltárak Független Kisgazda és Polgári Párt Tudománypolitikai Intézet Kisgazda Levéltára mellett Nyitott Társadalom Levéltára ,a Politikai Intézet Levéltára és a Szakszervezetek Központi Levéltára gyűjt iratanyagot. Az  egyházi levéltárak csoportja népesebb,négy történelmi egyház rendelkezik levéltárral. Római Katolikus Egyház Prímási és Főkáptalani Levéltár( érseki levéltárakat,káptalani,püspökségi rendi levéltárakat gondoz) A református egyház tulajdonában van a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára. Evangélikus Egyház központi levéltára Evangélikus Egyház Levéltár, Békéscsabán, Nyíregyházán,Sopronban működtethet intézményeket. A kisegyházi levéltárakat Budapesten leljük meg, Babtista levéltér, Budai Szerb Ortodox Egyházmegyei Levéltár. A zsidó felekezet intézménye,a Magyar Zsidó Levéltár is a fővárosban kapott helyet.

Könyvtáraink

Könyvtáraink az időben. A könyvtártörténetben Asszurbanipál( i. e. 668- 626) korában létező anyagtáblákból álló gyűjteményt tekintik a legrégebbi  könyvtári célú gyűjteménynek.A hellenizmus korában Ptolemaiosz Szótér alapította Alexandriában Muzain-t (könyvtár) Az  alexandriai nagykönyvár ókori világ tudományos központja maradt a Római Birodalom korszakában. Rómában i.e. II. században volt magánkönyvtár. Az első nyilvános könyvtárat Asinius Pollió hozta létre Rómában.

 Magyarországon  könyvtári változatok :

- Kolostori könyvárak Cluny,Pannonhalma,

- 1080-1095 között Pannonhalmán 80 könyv volt

- Fejedelmi könyvtárak: Hunyadi Mátyás, Lorenzo Medici

- Egyetemi könyvtárak 1257 Sorbonne, 1345 Oxford, 1366 Prága, 1367 Pécs, 1635 Nagyszombat

- Protestáns kollégiumi könyvátrak 1531 Sárospatak, 1551 Debrecen

A könyvtárak intézményesülését megelőzték a kávéházak, kaszinók, olvasó egyesületek. Több könyvkereskedő Budán és Pesten kölcsönkönyvtárat nyitott a XVIII .század utolsó évtizedében, a művelődés informálódás iránt megnőtt a városi lakosság igénye.

1802- ben Széchenyi Ferenc a nemzetnek ajánlotta 2000 kéziratot, 15000 nyomtatott könyvet,5000 térképet megalapozta a nemzeti, ma is létező Országos Széchenyi Könyvtárat. 1818- ban soproni idegen nyelvű gyűjteményével is gazdagította a nemzeti könyvtárat . 1946- ban kapott végleges helyet. A reformkorban kétszáznál több kaszinó és négyszáznál több olvasókör működött Magyarországon. 1848/49-es  szabadságharc bukása után a közkönyvtárak, nem tölthették be funkcióikat, de hamar talpra állt a nyomdászat és könyvkereskedelem. 1895-ben megalakult az Országos Múzeum és Könyvtárbizottság, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelete és Tanácsa. A népkönyvtárak ügyét Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium VIII./ a Ügyosztálya irányította. A Földművelésügyi Minisztérium kiépítette a saját gazdasági népkönyvtári hálózatát, amely1227 intézményt foglalt magába. A könyvárak fejlesztésére, működtetésére 1952- ben,1956- ban, 1976- ban a Minisztertanács törvényerejű rendeletekkel vezetett be szabályozást.

17/1976. MT rendelet szerint Országos Széchenyi Könyvtár nemzeti könyvtárként,a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára, mint nemzeti könyvtári feladatokat is ellátó könyvtári szervezetként funkcionált.

1990 után a kormányzatok látószögéből kikerült a könyvtár intézményrendszere, kivéve a tudományos felsőoktatási ,szakkönyvtárakat. A közkönyvtári fenntartás nem kötelező önkormányzati feladattá vált, számos település önkormányzata a közkönyvtárak megszüntetésével járt.

Könyvtár

Gyűjti és őrzi a közösségek, nemzeti és emberiség kulturális örökségéhez tartozó, kézzel, nyomatottan vagy elektronikusan megírt maradandó értékeket: tudásrendszereket, információkat.

A fenntartója lehet állam, önkormányzat, nonprofit szervezet, vállakozás ,természetes személy.

A magyar könyvtári hálózat

Települési könyvtárak( községi, városi, fővárosi )könyvtári alapfunkcikókat ellátó intézmények. A megyei könyvtárak a 19 megyében és megyei jogú városokban találhatók.

Általános és középiskolákban 4554 iskolai könyvtárat regisztráltunk. A szakminiszter hatáskörében jött létre a Könyvári Intézet, amely az országos szakmai szolgáltatásokat biztosítja az egyes intézményeknek, hálózatoknak, kutatási- fejlesztési munkát végez, tervezi a könyvári fejlesztéseket.

Múzeumaink

Muszeion görög szó jelentése múzsáknak szentelt liget.

A múzeum közvetlen elődjeit a középkori kolostorokban és az egyetemeken találjuk meg, nem csak kódexeket, korabeli kéziratokat őrizték meg, hanem gyűjtötték és használták az arab tudósok által készített ókori dokumentumok fordításait is. Észak- Itália polgárosodó városaiban (Firenze) ipar, kereskedelem és a banktőke robbanásszerűen fejlődött. A városállamok legnagyobbika Firenze volt ,Medici -család két múzeumalapítónak tekinthető Cosimo Medici szenvedéllyel gyűjtötte a római és görög kultúra értékeit.Ismertebb Lorenzo Medici akinek képzőművészeti gyűjteménye volt. A londoni British Museum1759-ben fogadta polgárait. Szentpéterváron 1779-től II. Katalin Ermitage-a,1824-ben Londonban National Gallery, Münchenben Gliptothek ,New York Metropolitan Múzeummal találkozunk.

1777-ben Nagyszebenben Samuel Bruckenthal könyvtárat,levéltárat, múzeumot állított fel.A Magyar Nemzeti Múzeum- ot Pollack Mihály tervezte, alapkövét 1837-ben tették le és1847-ben adták át.1894/1906-ban a Szépművészeti Múzeum-ot,1881 Országos Magyar Iparművészeti Múzeum-ot,1887-ben a Fővárosi Múzeum-ot, 1890-ben a Postamúzeum-ot.A debreceni déri Múzeum 1923-ban letették az alapkövet és1929-ben készült el.1950. megalakult a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja Tanácsa.Az országos múzeum gyűjtőkörrel rendelkezik.Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum egy-egy szakterületen rendelkezik országos gyűjtőkörrel.(Magyar Földrajzi Múzeum, Postamúzeum)A 19 megyei múzeumunkat egy-egy megye önkormányzata tartja fenn.A regionális múzeum egy-egy önkormányzat által működtetett kisebb intézmény,néhány szaktudomány terén végez munkát.Temetikus múzeum egy-egy muzeológiai szakágat ölel fel.

Közérdekű muzeális kiállítóhely gyűjtött anyaggal nem rendelkezik.(emlékház, emlékpark, kastély, galéria)A szabadtéri múzeumok :-Régészeti szabadtéri múzeum,-néprajzi szabadtéri múzeum.Múzeumpedagógia az iskolai tudásanyagot figyelembe véve adja le az anyagot.A múzeumi animáció közvetít az egyének és közösségek között lezajló kommunikációban.