14. Művészeti Kultúráltató intézmények a felnőttképzés szolgálatában

Az emberiség különböző népeinek kulturális viselkedésében vannak olyan közös elemek,   amelyek nélkül a társadalommá szerveződés nem mehet végbe. A művészet szemiotikai rendszereket alkalmazva közvetít kulturális tartalmakat, verbális vagy nem verbális kommunikációs folyamatában fókuszos interakcióról beszélhetünk ,  amely, mint különös emberi érintkezés, különféle kontextusokban és helyszíneken, kronomretrikus időben vagy időgeográfiai keretekben valósul meg. A társadalom a fejlődése bizonyos fokán szükségszerűen szervesített olyan intézményeket, amelyek környezeti rendszereket esztétikai minőségben és megismerési módszerekkel mutatják be. Színjátszás, zene, képzőművészet, filmművészet irodalom kultúraközvetítő intézményeit emeljük ki.

Színház és az opera

A természeti népeknél, megfigyelték a kutatók az élet ünnepeihez tartozó életszínjátékokat, a közösség a színjátékot önmagának sajátítja ki.

Az életszínjáték funkciója az emberi alapszükségletek megoldása.

A drámának a gyökerei mind Európában, mind Ázsiában valláshoz, a kultikus szertartásokhoz nyúlnak vissza, amelyben már elválnak a nézők és aktorok , s dráma magasabb rendű funkciót valósít meg. i.e. VI. századtól az archaikus- mitizáló kardalköltészet ágra vált,irodalmi kardalköltészet epinikion, amely a görög törzsi versenyek győzteseit ünnepelte,enkómion (személynek szóló himnusz) változatokat ismerjük.

A tragikus kórusokban már megjelent a színész, aki  párbeszédet folytatott a karral (karvezető ).Kifejlődik a színházi kerek tánctér ,színházi öltöző ,színfal.

A középkori Európában a színjátszás valláshoz kötődése és vallást erősítő funkciója megmaradt. IX-X. században a vallási szertartásban megjelent gregorián ének, a  zene, s a XIII-XIV. században a passió misztériumjáték is. Színház világi változata mirákulum( mesés történet)

Kínában is ismerték az árny- és bábjátékot, a VII. században gyermek színésziskola is működött. XVI .századtól a drámát kiszorította az opera. XVI. században Japánban megszületett a színház. A bunraku embernél nagyobb bábokat mozgat zenére, s hősi történeteket jelenít meg, a kabuki játék bábok mozgását utánzó sajátos táncos zenés dráma.

Az angliai hivatásos színjátszás kezdete az 1554. év. Shakespeare színháza, a Globe 1599- ben épült fel. A színészet is hivatássá vált. Shakespeare-i színház alakú volt, színpadtechnika lehetővé tette szimultán idő és eltérő téri helyek együttes megjelenítését. Az opera története XVI. századig nyúlik vissza. Az első nyilvános operaházat Velencében nyitották meg 1637- ben. A magyar színjátszás kezdeteit vezessük vissza a XI. századig, amikor is a feudális társadalmi rend megszilárdult.

Az egyházi  szertartások kezdetektől dramatikus mozzanatokat tartalmaztak, passiójáték és misztériumjáték legalább a nagy egyházi központjainkban előfordult.

Károly Róbert korától a lovagi tornák ,udvari ünnepségekhez, lakomákhoz kötődhetett a szórakoztatási funkciót betöltő zene- tánc –ének.

Mátyás király udvarában már külföldi színjátszó társaságok vendégszerepeltek. Mátyás kedvelte az ünnepi felvonulást is. Mátyásnak és Beatrixnek külön- külön udvari zenekara volt.

1561- 1773 között 44 jezsuita rendi iskolában 4000 színházi jellegű esemény zajlott le, döntően latin nyelven.

Hitvitázó dráma párbeszédre épülő sajátos prédikátor- irodalomként jellemezhető.

A világi drámaírás is teret kapott 1569- ben keletkezett Bornemissza Péter Magyar Elektra című műve 1558 –ban.  Az első magyar színház 1774- ben nyílt meg a pesti Rondellában,Budán az első magyar előadást 1784- ben mutatták be.1793 -ban hangzott el itt az első magyar opera- előadás.

A színház a polgárosodó Magyarország társadalmi nyilvánosságának egyik fontos tere volt a XIX. század közepéig, amelyben a nemzeti nyelv fejlesztése és az irodalmi nyelv megformálása, a nemzeti öntudat és egység megformálását célozta. A zene további teret nyert 1875 -ben Zeneakadémia rakta le az alapjait, 1884 -ben a Magyar Nemzeti Színházból kivált az operatársulat ,bemutatóit az Operaházban tarthatta.

1948- tól a színházak is saját bőrükön érezhették a rendszerváltás kedvezőtlen hatásait.

A színházművészetben a nyolcvanas évek végéig megmaradt ideológiai indoktrináció szerinti szerző és darabválasztás,a színház továbbra is szocialista nevelő intézmény maradt.Színházi kultúrába új jelenségek:

- Musical- műfaj

- Alternatív színházak születtek

- Posztmodern színház

 A színházak száma 1990- től nőtt jelentősebben,színházművészet Budapest központú volt.

A színházak és a zenei intézmények őszi és tavaszi évadokra készítik el a játszási tervüket. A nyári szabadtéri színpadok /játékok népszerűek, egy-egy nagyváros turisztikai vonzóerejét növelik.

 A legnevesebb rendezvények Savaria Ünnepi Játékok, Gyulai Várszínház eseményeit ,Pécsváradi Várszínház.

A balett

A XVI .századtól a királyi udvarok tánccal, zenével ,kórusénekkel és áriával megjelenített balettoperái rakták le az önálló balettművészet alapjait. Medici Katalin királyné udvarában különösen kedvelték a balett műfajt. Az első balett- előadást 1581- ben Baltasarini Belgiojoso udvari táncmester rendezte meg. Az első színházi igényű bemutatóra 1804- ben Kolzsvárott került sor. A Magyar Nemzeti Színház megnyitása után a balett ismét udvari szórakoztató táncművészetté vált.1899- ben az Operaház a Szentpétervári Opera balettkarát 1903- ban Gyagilev Orosz Balett társulatát fogadta. Orosz Balett 1927- ben ismét Budapesten vendégszerepelt, s  döntő lökést adott a balett fejlődésnek.

1945 után a Magyar Állami Operaházban működött az egyetlen balett-társulat a Magyar Nemzeti Balett.

Zene

A reneszánsz korban hivatásos zenekarok működtek.1802 -ben Szentpéterváron alakult meg első filmharmóniai társulat. 1853 -ban Pesti Magyar Színház zenekarából megalakult a Budapesti Filmharmónia Társaság Erkel Ferenc vezetésével. XX. században számos zenekar született . 1845- től Postás Szimfonikus zenekarként Tevékenykedett 1997- ig, megváltoztatta a nevét ma MATÁV Szimfonikus Zenekar.1947 /1950-es rendszerváltás után több nagy zenekar és énekkar alakult meg. A zene terén is számtalan egyesület, fogalmazta meg külön érdekét. Szocializmus korszakában központi vezérlésű zenei élet hatékonyabb, eredményesebb volt, mint rendszerváltás után. A hangversenyeket adó együttesek önfenntartási gondjai előtérbe kerültek ,korábbi fenntartóik a támogatást lecsökkentették vagy megszüntették, s a zenekarok többsége vállalkozói tevékenységre szorult. Ez megnövelte a jegyárakat .

Képző és Iparművészet

Képző- és iparművészet intézményes gyökerei  az ókorig nyúlnak vissza,ekkor tudatossá vált a műtárgy gyűjtése.Németalföldön találkozunk festő céhekkel, mesterműhelyekkel. A hazai képzőművészeti kiállító helyek XIX. század második felében alakultak ki. A legnagyobb magyarországi képzőművészeti gyűjteményekkel az 1957- ben alapított Magyar Nemzeti Galéria rendelkezik. Az ezredforduló környékén a képző- és iparművészet terén is kisebb művészeti szövetségek, társulások, érdekcsoportok váltották fel a Képzőművészeti Alap, majd a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségét ,amelyek a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségében integrálódtak.

Elindult a magángyűjtők egymás közötti cseréje és a műtárgyak fekete vásárlása, magyar műtárgyak külföldre csempészése. Az első magán- kiállító- művészeti- kereskedelmi galéria hazánkban 1987- ben Dutka Sándor kezdeményezésére jött létre Művész Galéria néven, s megalakult a Magyar Műkereskedők egyesülete.

Film és színháza

A film XIX. század találmánya, de a XX. század tömegkommunikációjának és művészetének eszköze, a látvány és a hang összekapcsolásával, a két dimenzióban megjelenő, térben való mozgás virtuális valóságot teremtett.

A film története a mozgóképek első ,párizsi bemutatásával kezdődött 1895-ben. Az első magyar filmet Zitkovszky Béla operatőr-rendező A tánc címmel készítette 1901-ben az Uránia Tudományos Színház táncról szóló előadásaihoz, s az első mozgóképszínházunk, a Fortuna,1902-ben létesült a Városligetben.A mozi fogalom 1907-ben vált népszerűvé. 1929-től hangosfilmek készítésével kísérleteztek,1931-ben az első hangos filmhiradó is elkészült. Országos filmhivatalt hívott életre, amely a filmipar mindhárom szektorát irányította, s ekkor megszervezett Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat 1950-ben  három részre vált szét:Híradó és Dokumentumfilmgyár, Magyar Szinkron Filmgyár és Magyar Filmlaboratórium Vállalat maradt fenn 1957-ig. Az 58/1989. és a46/1990.számú MT rendeletek lehetővé tették, a videófilmek előállítása és forgalmazása, a filmszakmában a gyártás, forgalmazás és mozi üzemeltetés teljes területén állami kontroll nélkül vállalkozások indulhassanak. A hazai filmforgalmazást egyetlen vállalat vezényelte, a HUGAROFILM.1985-ben még kizárólag a MOKÉP által vásárolt filmeket vetítettek a hazai mozik. Az első magánbefektetésből készült filmet Tímár Péter készítette Magyarországon, a finanszírozó a MEGAFILM.A kilencvenes évek sokkját a videó készülékek rohamos elterjedése és olcsó, könnyen sokszorosítható,egyénileg is felvehető filmkínálata váltotta ki.1994 és 1995 között a városi mozik kétharmada, a vidékieknek pedig 90%-a szünt meg.

Multiplex

Az első multiplex 1963-ban Kansas Cityben építette meg.Amultiplex eleganciára, a szolgáltatások sokrétegűségére,kényelemre és minőségre törekszik. A multiplex amerikai filmeket forgalmaz.Az intézmény beilleszkedik egy nagyobb téri szerkezetbe, amely komplex szolgáltatási rendszereivel fogyasztásra ösztönöz.A pláza-tér tudatosan megformált lézengés és shoppingolás tere,azt a virtuális élményt kínálja, hogy annak használatában bármilyen szükségletet megoldhat a vásárló.

Filmtörvény

2004.évi II.törvény szélesen értelmezi a filmgyártásra, a filmterjesztésre,a fejlesztésre, a filmarchíválásra, képzésre és filmszakma kiadványainak előállítására, teljes rendszer infrastruktúrális fejlesztésére.A törvény Nemzeti Filmiroda létrehozását írta elő.A törvény megalkotóinak a célja a szakterület belső rendjének kialakítása mellett az, hogy támogatások és adókedvezmények segítségével a filmkészítés költségeit 20%-kal csökkentsék.