9. A művelődési otthoni rendszer, mint a  felnőttképzés terepe

Magyarországon a népművelés korabeli rendszeréhez tartozott a művelődési ház, a könyvtár és filmszínház, amelyet minden településen létre hoztak a szocialista kultúra értékeinek közvetítése céljából. A népművelés állami intézmények, társadalmi szervezetek iskolán kívüli tudatos és tervszerű kultúraterjesztő és személyiségformáló tevékenysége. A közművelődés az egész társadalom egyetemes művelődése , amely magába foglalja a népművelést. A magyarországi rendszerváltás óta (1989) a művelődési szakemberek körében a művelődési otthon-kérdés politikai-szakmai viták össztüzében áll. Az egyik szélsőséges nézet szerint a művelődési otthonok a sztálinista-rákosista kommunista kultúra megkövesedett maradványai. A másik állásponton a kulturális intézmények egyik lehetséges létezési módját értik, amely a felvilágosodás korától szervesen fejlődik, átalakul. A rendszerváltás időszakában a felnőttképzés és intézményeinek kutatása lelassult.

Négy rendszerváltás fejlődési periódust feltételezünk:

1 . Átmenet az agrártársadalomból az ipari társadalomba: A közművelődésnek művelődési otthoni intézményei a köztérben társadalmi vagy foglalkozási rétegenként, világnézeti csoportonként alakultak ki.(klubok,kaszinók).A magántér a XIX. Század közepére hazánkban is elkülönült a köztértől.

2 . Az intézményesült szervezetek korszaka(1920-1949) :A közművelődés aktorai főként a katolikus és református egyházak papsága, néptanítók, írók, szociográfusok,katonatisztek,szociológusok voltak,de fellelhető közöttük orvos, jogász, közgazdász,művész. A szervezetek rendszerint felvállaltak egy-egy fő művelődési funkciót.

A kultúrház és kultúrotthon elnevezést a magyar katolikus és református egyházak vezették be a két világháború között.

3 . A szocialista intézményrendszer és professzionalizmus korszaka (1949-1989):Az egyesületeket,alapítványokat,egyházi rendeket,olvasóköröket,kaszinókat megszüntetve mindezen szervezetek tevékenységi körét,funkcióit egyetlen intézmény tetőszervezete alá kényszerítette, amelyet szocialista művelődési otthonként működött. Az első művelődési otthont a Békés megyei Békésen alapítottak 1949.november 27-én.Losonczy Géza  Népművelési Minisztérium államtitkára adta át. Ez időtől kezdve a művelődési otthonok fő funkciói a szocialista tudat formálása, a munkásosztály kultúrájának gazdagítása, a dolgozók munkakultúrájának a fejlesztése és szórakozás. A művelődési otthonokat társadalmi vezetőség kormányozza.A 20 éves intézményrendszer funkciói tovább bővültek. 1980-tól lehetővé vált, hogy a lakónegyedben üresen álló lakóházakat,egyéb térhasználók kulturális célra használhassák.(pinceklubok,lakóházi közösségi klubok),amelyek már csak lazán kötődtek a művelődési otthonokhoz,programjaikat önállóan fogalmazták meg. Kistelepüléseken új intézmény az általános művelősési központ is gazdagította az intézményrendszert. Az 1976. évi törvény a közművelődésről (Pozsgai Imre művelődési miniszter nevéhez kötjük a törvényt).Sorra keletkeztek ebben az időszakban az ifjúsági házak,faluházak.

4 . Az 1989-től kezdődött rendszerváltás és új terméke:Az1997. évi CXL.törvény kimondja, hogy a főváros minden kerületében és a városokban kötelező művelődési otthon típusú intézmény működtetni.

A közművelődés ma sokszínű,  rendkívül tagolt, a művelődési otthonok-közösségiterek szervezetileg, tartalmilag, funkcionálisan, a fenntartás, a területi hatókör, az integráció foka, az alkalmazott technológiák szerint áttekinthetetlen, ám hasznos rendszert képeznek.

A művelődési otthon funkciói:

- közösségfejlesztő funkció

- helyi társadalmat éskistérségi társadalmat fejlesztő funkció

- a globális-lokális rendszereket összekötő funkció

- társadalmi nyilvánosságteremtő funkció

- a civil kurázsit kibontakoztató funkció

- politikai öntevékenység képességeit formáló funkció

- helyi,regionális és nemzeti értékeket őrző és alkotó,továbbadó funkció

- kisebbségi kultúrákat támogató funkció

- szociokultúrákat támogató funkció

- felnőttek általános képzésének funkciója

- szak-, tovább-és átképző felnőttképzési funkció

- személyiségi képességeket kibontakoztató képzőfunkció

-személyiség belső harmóniáját és egyensúlyát,a környezet és szervezet egyensúlyát biztosító funkció

-szolgáltató funkció

- ernyőszervezet funkció