Tanulási és tanítási stratégiák

Tanuláselméletek:

-          Asszociációs elméletek

-          Konnexionista elmélet (Pavlov féle inger-válasz reakciós)

-          Problémamegoldás

Ezekre alapulnak a tanulási stratégiák, amik már tudatos választás alapján működnek.

Az andragógus feladata, hogy megismertesse ezeket a stratégiákat az emberekkel, és segítse őket a választásban.

I. Tanulási stratégiák

Falusi Iván rendszere:

1. Célközpontú stratégiák

-         információ bemutatás segítségével

-         kézség fejlesztés

-         fogalomtanítás

-         gondolkodásfejlesztés (probléma megoldás, felfedeztetés)

2. Szabályozáselméleti stratégiák

(fontos az önálló tanulás és a tanítás aránya)

-         programozott tanulás

-         nyitott tanulás

-         adaptív tanulás

-         mesterfokú tanulás

(erős tanári felügyelet, homogén csoport létrehozása a célja, hogy megvalósuljon a közös tanulás és megtalálják a közös módszereket. Ennek fázisai: tudásszint felmérés -> felzárkóztatás -> tanulás/tanítás)

Nagy Sándor rendszere:

-         induktív stratégia

-         deduktív stratégia

-         interorierációs stratégia

(olyan tanulási környezet teremtése, ahol az adott ismeret belsővé válik – interorierizálódik. Vagyis kellőképpen motivál, valamint meggyőz, hogy ez fontos a tanuló számára. Ahogy belsővé válik, el is hiszi. Ide tartoznak egyes szociális tanulási formák, ill. pl a szokások kialakulása)

-         asszociációs stratégia (egyik legősibb stratégia)

-         algoritmusos stratégia

(a tanulás lényege, hogy algoritmusokat építsünk ki -> folyamatokat úgy lehet megtanulni, hogy elmondjuk a fázisait)

-         kondícionális stratégiák (konnexionista elméletre épít)

Kozéki Béla – Noah Entwistle rendszere:

Tanulási motivációt mérő kérdőívet alkottak meg. A tanulási stratégiák technikákból épülnek fel. A kérdőívük azt méri, hogy az emberek melyik technikákat részesítik előnyben.

3 alaptípust különböztettek meg:

1. Mélyreható stratégia

-         dolgok megértése a cél, ill. az összefüggések megragadása

-         fontos az ok-okozati összefüggés

-         új ismereteket a régihez kapcsol

2. Szervezett tanulási stratégia

-         rendszeresség jellemzi, ill. logikus gondolkodás

-         jó munkaszervezés

3. Mechanikus tanulási stratégia

-         aprólékos, törekszik a részletek megjegyzésére

-         nehezen képes az összefüggések megértésére

-         célja a minél több ismeret megszerzése, minél pontosabban

Az ezek közti választás függ attól, hogy mit és milyen céllal tanulunk!

II. Tanulási stílusok:

Többféleképpen csoportosíthatóak, főként személyiségfüggő, hogy végül melyik a megfelelő.

1. Érzékszervek preferenciája szerint:

-         auditív

-         vizuális

-         kinesztikus (tevékenységből)

2. Társas környezet fontossága szerint:

-         magányos tanuló

-         csoportban tanuló

3. Reakciómód szerint (adott információra hogyan reagál):

-         impulzív (azonnal feldolgozza az információt, és reagál)

-         reflektív (több idő kell, inkább reflektál = visszafelé néz)

4. Érzelmi hozzáállás szerint:

-         motivált

-         kitartó

III. Tanítási stratégiák:

-         módszerek

-         tanulás feltételeit számba vesszük

-         célok és követelmények figyelembe vétele

-         út megtervezése (= tanítási stratégia)

Csoma Gyula rendszere:

1. Közlő tanítás

-         tanítás = információ közlés

-         tanulás = információ befogadás

-         tartalma körülhatárolt

-         a tanár algoritmizál, és a tanulástól azt várja, hogy a tanuló ezeket az algoritmusokat adja majd vissza

-         módszerei: magyarázat, előadás, kérdés-felelet (irányított – Szókratész), szemléltetés

2. Problémamegoldó tanítás

-         tanuló aktív, keresi a választ. A saját tanulási stratégiáit választja.

-         A tanár kérdez, a tanuló felel, de talán nem azt, nem úgy, ahogy a tanár várja. Kibővítheti azt, eltérhet a tanár elképzelésétől.

-         Hátránya: tévutak, sok idő vesz igénybe, nem biztos hogy a fogalmak tudatosulnak

-         Más típusú pedagógust igényel ez a tanítási forma, aki menet közben tudatosít, szakértő, empatikus

-         Módszerei: vita, szimuláció, helyzetgyakorlatok, projektek készítése, modellezés

Az andragógus személyisége:

-         ők is pedagógusok (módszereik, stratégiáik onnan származnak)

-         kezdetben feladatuk a második esély megteremtése volt a felnőttek számára

-         lassan kezdett kialakulni, hogy másfajta embert, másfajta típusú pedagógust igényel a feladat

-         emberbaráti, filantróp gondolatok vezérelték őket

Az andragógia profeszionalizálódott és diverzifikálódott (népművelő, oktatás szervező, személyügyis, animátor, HR-es, stb.).

A felnőtt oktatás háromféle felfogása

Hauch szerint:

1. Idealisztikus felfogás

-         feladja tanári szerepét, társa a tanulónak

-         irányítja a folyamatot, de elsősorban ösztönzi

-         pl. népfőiskola

2. Legalisztikus felfogás

-     iskolán kívüli nevelést jelenti csak (tanfolyamok, művelődési formák)

3. Realisztikus felfogás

-         ötvözi az előző kettőt

-         a felnőttoktató egy kalauz, aki együtt járja az utat a tanulóval – de azért irányít inkább

Alheit szerint az emberekben az önálló tanulás képességét kell fejlesztenie a felnőttoktatónak.

A felnőtt oktató kompetenciái:

-         munkafolyamatok tervezése, szervezése

-         megismerje a hallgató képességeit, motivációit

-         együtt tanulást ösztönözze

-         szakértelem

-         szociális képességek

Az andragógus típusai:

1. Előadó típus

-         dominál a szakértelem

2. Szakértő típus

-         fontos a hallgató tapasztalata, nem csak a tanító saját szakértelme

3. Csoportvezető típus

-         nem közlő, hanem inkább problémamegoldó módszerek híve

-         csoportban működteti a hallgatókat

-         fontos a csoport általi fejlődés

4. Animátor típus

-         a szimuláció eszközével él

5. Tutor típus

-         a tanulási folyamat egy pontján segítséget nyújt

-         nincs jelen végig, csupán abban a folyamatban, ahol hiányzik a tanár segítsége

6. Mentor típus

-         hasonló a tutor típushoz

-         azonban nem csak akkor lép be, ha hiányzik, hanem végig jelen van

7. Tréner típus