Magyarország és a régiók

Az Európai Unió regionális támogatásait nagy régiók kapják. A támogatások fogadásához több megye (főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egységet kellett kialakítani, amelyek hosszabb távon stabil egységként a rá szervezett információrendszer zavartalan működését is biztosítja. Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki.

Magyarországon az alábbi tervezési-statisztikai régiók jöttek létre:

• Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
• Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye
• Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
  Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
• Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
• Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

Ez a hét területi-statisztikai régió az Európai Unió ötfokozatú területbeosztásának második szintje (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS 2).

A régiók mind megfelelnek az uniós előírásoknak, méretükben nagyjából egyezőek (egyedül a közép-magyarországi régió tekinthető lakosságszáma alapján a többinél lényegesen nagyobbnak).

A legelmaradottabbnak az észak-alföldi régió számít, itt az egy főre jutó GDP 2004-ben az Unió átlagának csupán 41,9 százalékát érte el. Az észak-magyarországi régió az uniós átlag 42,5 százalékát, a Dél-Dunántúl 45,6 százalékát, a Dél-Alföld 44,2 százalékát tette ki. A közép-magyarországi régióban az egy főre eső GDP a 2004-es adatok szerint a közösségi átlag 101,6 százalékát érte el.

A Nyugat-Dunántúli Régió

A Nyugat-Dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-Dunántúli Régióval, míg déli irányban a Dél-Dunántúli Régióval szomszédos. A régió 11 183 km2-es területével az ország területének a 12 %-át foglalja el. A régióban él a magyar lakosság 9,9 százaléka, 1.004.000 fő.

A nyugat-dunántúli régió az ország legdinamikusabban fejlődő térségei közé tartozik. Ennek ellenére nem tekinthető egységesen fejlettnek. Zala és Vas megye aprófalvas térségei a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek és a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkenése miatt hátrányos helyzetűek. A térség fejlesztésének fő irányait az Európai Unióval határos földrajzi helyzet, a viszonylag jó megközelíthetőség, a népesség magas iskolázottsága és jelentős részben a határmenti térségekbe koncentrálódó külföldi befektetések határozzák meg. Győr-Moson-Sopron megyét helyzete és kedvező infrastrukturális adottságai már eddig is a legvonzóbb területté tették a külföldi tőke számára. A befektetők további érdeklődése várható a már megtelepült ipari tevékenységek területén és más határmenti megyékben is.

További információk a régió honlapján: www.westpa.hu

A Közép-Dunántúli Régió

A Fejér-, Komárom-Esztergom- és Veszprém megye alkotta Közép-Dunántúli Régió területileg az ország második legkisebb régiója, (11.117 km2), lakossága 1,114 millió fő. Iparosodásának köszönhetően mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben - Budapestet nem számítva - az első-második helyet foglalja el Magyarország hét régiója között. A régióhoz tartozik a Balaton szinte teljes északi partvonala, európai hírű üdülőhelyekkel, a tóra néző szőlőhegyekkel és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal. Szintén a régióban található a Budapesttől alig 40 kilométerre eső Velencei-tó is. A három nagy múltú, hajdani királyi város, Székesfehérvár, Veszprém és Esztergom, a magyar államiság bölcsői, s egyben vonzó turisztikai célpontok.

A régiót nagyfontosságú vasútvonalak, közutak és autópályák (M1, M6, M7) szelik át. A térséget északról és keletről a Duna, Európa egyik legfontosabb vízi útja határolja. A szerencsés adottságoknak köszönhetően egyformán fejlett az ipar, a mező-gazdaság és az idegenforgalom.

Közép-Dunántúl dinamikus fejlődése ellenére nem egységesen fejlett régió. A régiót kedvezőtlen infrastrukturális ellátottság és a mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségek radikális csökkenése jellemzi. A térség fejlesztésének főbb irányait a Budapesttel való kapcsolat, a magas urbanizációs szint, a viszonylag jó megközelíthetőség, a népesség magasabb iskolázottsága és termelési tapasztalata, a számottevő külföldi befektetés, valamint a térségi vállalkozási hajlandóság, s egyben a

helyi piacok nagyobb fogadóképessége határozza meg.

További információk a régió honlapján: www.kdrfu.hu

A Dél-Dunántúli Régió

Az ország lakosságának 9,8 százalékánal (989.400 fő) otthont adó Dél-Dunántúli Régió, 14.169 km2 terül el. A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sőt gazdaságuk fejlődése által is. A Dél-Dunántúl fejlődését elsősorban a belső adottságokra építő fejlesztési programok indíthatják el. A munkaerő kedvező képzettségi színvonala, a nemzetközi interregionális együttműködésekben való közreműködés, a régiót alkotó megyék együttműködési készsége jelenti a fejlesztések alapját.

További információk a régió honlapján: www.deldunantul.com

Közép-Magyarországi Régió

A régió Budapestet, illetve a fővárost körülölelő Pest megyét foglalja magában. Területét tekintve a hét tervezési-statisztikai régió közül a legkisebb, ám csaknem hárommillió lakosával - akiknek mintegy kétharmada budapesti - a legnépesebb is. A 185 településéből 28 városi rangú. A régióban 16 kistérségi társulás alakult, melyek szerepe elsősorban a területfejlesztés szempontjából jelentős.

A régió az ország sugaras szerkezetű út- és vasút-hálózata révén egyben a legfőbb hazai közlekedési csomópont is. A térség az átlagosnál sűrűbb úthálózattal rendelkezik, melynek kiépítettségének színvonala is magasabb az országosan jellemzőnél. A közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. Budapest Európa keleti és déli térségei számára, fekvésénél és korábban felhalmozott tapasztalatainál fogva, jelentős-határokon túlnyúló- pénzügyi és üzleti szolgáltatási funkciókat tölthet be.

Budapesten e funkció kiépítése az egész ország érdeke, miközben erőfeszítéseket kell tenni e szolgáltatások ésszerű decentralizálására, az ország más régióközpontjaiban való kifejlesztésére is.

További információk a régió honlapján: www.kozpontiregio.hu

Az Észak-Magyarországi Régió

Az észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén helyezkedik el,

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét öleli föl, központja: Miskolc. A régió északon Szlovákiával, keleten pedig Ukrajnával határos. A régió területe 13 429 km2, amely az ország területének 14,4%-át teszi ki. Terület és népesség tekintetében a régió a negyedik helyen áll Magyarországon. Észak-Magyarország földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld. Ásvány- és nyersanyag vagyona közül építőanyagban való gazdagsága, valamint jelentős lignittelepei emelhetők ki. A régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát a gyógyvíz-, hévíz- és ásványvízforrások bővítik.

Az észak-magyarországi régió feltehetően középtávon is a magyar regionális politika egyik első számú célterülete marad. A korábbi beavatkozások hatásainak mérlegelése, a térség belső adottságai, valamint a térséggel szembeni országos elvárások lehetőségei mentén kell megfogalmazni a régió felzárkóztatási programját. A régió természeti erőforrásainak jelentős része (barnaszén, vasérc) leértékelődött, mások (réz, nemesfém) kiaknázása a nemzetközi gazdasági lehetőségektől függ. A régió piac- és versenyképes természeti erőforrásai részben az építőanyag-iparhoz, részben pedig az erdőgazdasághoz, valamint a turizmushoz kapcsolódnak.

További információk a régió honlapján: www.norda.hu

Az Észak-Alföldi Régió

Az Észak-alföldi régió területe Magyarország területének 19,1 százaléka (17.729 km2), népessége az ország népességének 15 százaléka (1.547.003 lakos). Az Észak-alföldi régió három országgal: Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos. A kedvező földrajzi elhelyezkedés logisztikai szempontból kedvező pozíciót teremt a régió számára.

Az észak-alföldi régió a természetföldrajzi adottságok alapján viszonylag egységes, ugyanakkor a történelmi-gazdasági-társadalmi fejlődés során sajátos térségek jöttek létre a régión belül. A régió gazdasági-társadalmi szerkezetének modernizálása, szerkezeti átalakítása nem képzelhető el teljesen önerőből, a jövőben is szükséges a tudatos, felzárkóztató jellegű és célú központi beavatkozás.

További információk a régió honlapján: www.eszakalfold.hu

A Dél-Alföldi régió

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotta Dél-Alföldi Régió két országgal, Szerbiával és Romániával határos, területét tekintve legnagyobb (18339 km2), ugyanakkor a legkisebb népsűrűséggel (75 fő/km2) rendelkező magyar régió. Az ország lakosságának 13,5 százaléka, 1, 367 millió fő él a régióban.

A Dél-Alföldön a korlátozott kitermelési lehetőséggel rendelkező szénhidrogének kivételével más ipari nyersanyag nincs. Nem alakultak ki jelentősebb ipari centrumoka régió alapvetően mezőgazdasági jellegű. A 80-as évek második felére az "Alföld

iparosítása" abbamaradt és inkább csak a kis- és középvállalatok fejlődtek. A régió a fejlett, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási centrumainak és a kutatás-fejlesztés bázisainak adottságaira épít, valamint kiaknázza a régió mind Magyarországon, mind Európában elfoglalt sajátos földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket a gazdasági és társadalmi kapcsolatok területén.