Az EU regionális politikája

2007. október 2.

Az EU

Az integrációs folyamat célja – gazdasági prosperitás és társadalmi harmónia megteremtése

Létező valóság a mai Európában:

• a szociális kirekesztettség

• a munkanélküliség

• a strukturális válság

Mindez a tagállamok, a régiók és egyes társadalmi csoportok között és belül érzékelhető – ezért a megosztottság folyamatosan növekszik

A regionális egyenlőtlenségek korát éljük – ez ma sajnálatos realitás

Viszont az EU-s elképzelések szerint nem elfogadható, ezért szükséges a szorosabb integráció – az Egységes Európai Okmányban (1987.) megfogalmazódott a gazdasági és szociális kohézió erősítése iránti igény

Maastricht (1992.): deklarálták a regionális fejlettségbeli különbségek kezelésének szükségességét – azért, hogy a jövedelemviszonyok, az életszínvonalban tapasztalható szakadék csökkenjen

Kimondták, hogy szükség van ezért többek között az ún. transzeurópai hálózatok rendszerének kiépítésére, valamint megfogalmazták a négy szabadság elvét is – az esélyegyenlőség szellemében (?)

Az EU, mint térközösség hosszabb távon nem fenntartható, amennyiben a feltételek tartósan és markánsan eltérnek egymástól regionális szinteken

Nem lehet reális cél a teljes kiegyenlítődés – nincs értelme az egyenlősdinek, hiszen a kü-lönbségek részben az eltérő történelmi és geográfiai okok miatt alakultak ki

Kohézió: stratégiai cél – a szociális és regionális különbségek csökkentése érdekében

A regionális politika, mint eszköze ennek, ezért létezik 1975 óta hivatalosan deklarálva

Cél:

• az elmaradott régiók versenyképességének javítása

• a foglalkoztatás körülményeinek javítása

• a gazdasági potenciál növelése

Mivel az európai nagytér meglehetősen komplex és bonyolult szerkezetű, amelyet számos, eltérő adottságú, gazdagságú régió alkot, így szükséges a régióspecifikus eszközrendszer kialakítása, amely tekintettel van a

• helyi adottságokra

• a nemzeti (állam) keretekre egyaránt

A régiók versenyképességét jórészt meghatározza az a tény, hogy mekkorák a regionális különbségek, illetve melyek és milyen jellegűek az adott regionális problémák

Tényezők

1. Az infrastruktúra fejlettsége, valamint az emberi (humán)erőforrások – tudás, képességek – tőkevonzó képesség. Itt fontos szereppel bír a megfelelő színvonalon működő oktatás- és az egészségügy, mint a regionális alkalmazkodás, és versenyképesség alapja és meghatározója!!!! K+F tényező jelentősége. GDP/..% - 1%-kos csökkenése akár 10-15 éves lemaradást eredményezhet

2. A régiók tőkevonzó képessége – a szerkezeti megújulás alapja: ehhez a központi források mellett szükséges a külső működő tőke(beruházás): TNC-k, multik. Akik biztosítják:

• a fejlett technológiát

• a korszerű, piacképes terméket

• a modern marketinget

• az értékesítési hálózaétkiépítése

• a piacot

3. Földrajzi helyzet: elsősorban a cntrum – periféria modellt veszik alapul, amely ebben az esetben elsősorban a távolságra épül. Tehát kiemelkedő jelentősége van a szállítási, energia- és távközlési hálózatoknak – a beruházás egyik fontos szempontja, természetesen az adottságok figyelembe vétele mellett. Mindezek megléte lehetőséget adhat a regionális felzárkózás sikeréhez.

Regionális különbségek

Általában a makrogazdasági mutatókat alkalmazzák, hiszen ezekkel relatíve könnyű egyfajta regionális sorrendet kialakítani. Természetesen szükséges a mélyelemzés módszere is a valósághoz közelibb állapotok megismeréséhez: pl az GDP/fő esete

Megállapították, hogy regionális szinten például az EU-ban nagyobbak a különbségek, mint nemzetállamok között: ez már önmagában indokolja a regionális politika létét

Az sem mindegy, hogy az adott térségben milyen minőséget képvisel a humántőke. Képzettség, demográfiai viszonyok, a társadalmi mobilitás …..

Maga az infrastruktúra állapota (közlekedés, energia, szállítás, környezeti (szennyvíz, ivóvíz)

Ha ez gyengén fejlett, akkor hatással van a termelékenységre, illetve a foglalkoztatottságra

Állam és magántőke – mint ösztönzők ennek állapota alapján döntenek beruházásokról

Az infrastruktúra egyébként az ún. közjavak része!!!!!!!

2007. október 9.

A regionális prosperitás alapja: a magas termelékenységű gazdasági tevékenységek vonzása és fenntartása. Különleges jelentőséggel bír a tőkevonzás képessége

A regionális telephelyválasztás célja:

• piaci részesedés fenntartása vagy növelése

• országot (nemzetgazdasági teret) és nem régiót választanak a beruházók elsősorban

Tehát a nemzetállam és a régió megítélése, értékelése között szoros kapcsolta áll fenn

Mi alapján történik ez a folyamat?

• nagy méretű, fizetőképes hazai piac

• kedvező földrajzi helyzet

• fejlett infrastruktúra

A beruházás kockázatos tevékenység – fontos a tőkemegtérülés!

Probléma lehet:

• nyelvi nehézségek

• periférikus helyzet

• a munkaerő ára és képzettségi színvonala

• a politikai rendszer bizonytalansága

Az európai integráció és a regionális specializáció kérdése

Növeli vagy sem az integráció a területi munkamegosztásra épülő specializációt? Ehhez feltételként az EGK, EK, EU „biztosítja” keretként: az egységes piac modelljét, a négy szabadság elvét (áru, tőke, szolgáltatások és személyek szabad áramlása (?), az inter-dependencia elvét

Erőforrásellátottság } amennyiben ezek a tényezők növekednek, akkor erősödő regionális spe-

Piaci potenciál         } cializációról beszélhetünk

Napjainkban a tőkeellátottság helyett egyre inkább meghatározó tényezővé válik a képzettség színvonala – Bologna-folyamatot értékelni ebből az aspektusból is: a cél a képzettségi szintek közelítése, a beruházások térbeli kiterjesztésének lehetőségét megteremteni

A regionális elérhetőség kérdése

EK majd EU Bizottság: 1987-ben besorolták az európai régiókat három kategóriába:

1. központi

2. közbülső

3. periférikus csoportba. A távolságot a GDP-vel súlyozva számoltak. Ezt követően 1994-ben ismételten besorolták az EU, az EFTA és Kelet-Közép-Európa régióit. Összesen 194 fő gazdasági centrumot emeltek ki.

Mi a periféria: alapját az átlagos utazási idő adta meg. Összesen több, mint 100 NUTS 3 régiót alkottak meg.

Régió: hat rá a nemzetgazdasági, gazdaságpolitikai környezet. Tehát nem magában álló dolog, nem autochton, befelé forduló rendszer, mint az orosz rajonok. Vagyis eleve nem lehet önellátás a célja.

A közös regionális politika

Azért szükséges az Unió beavatkozása (sajátos jelenség) a regionális szinteken, mert az itt jelentkező társadalmi, gazdasági különbségeket mérsékelni kell

Jellemző: reaktív – tehát utólagos beavatkozásról van szó (ex post jellegű) és elsődleges célja sohasem az új különbségek kialakulásának megakadályozása, hanem a már meglévők mérséklése

Feladata:

• a régió kihasználatlan erőforrásainak dinamizálása

• beruházások vonzása (megfelelő gazdasági klíma ösztönzése)

• a termelés, a foglalkoztatottság és a jövedelmek növelése

Mi a területfejlesztés?  (hiszen a regionális politika jórészt ezt jelenti)

• a regionális fejlődés spontán folyamatait befolyásoló (állami, EU-s) beavatkozás

• területi struktúrák kialakítása, a célok és stratégiák megfogalmazása

• eszközök, intézmények összessége

A területfejlesztés feladata: a társadalmi funkciók gyakorlásához szükséges kedvező feltételek megteremtése (legyen méltányos és igazságos)

Gazdasági integráció: tulajdonképpen alkalmazkodási kényszer – lásd Magyarország és Kelet-Közép-Európa helyzetét 1990 után

Az EU-ban nem ágazatok (interindusztriális, hanem intraindusztriális jellegű!

Következménye: azok a régiók nyernek, amelyeknek gazdaságszerkezetük diverzifikált

Kiderült, hogy maga az integrációs folyamat is polarizálja a társadalmi-gazdasági nagyteret, mert eltérő a régiók gazdasági fejlettsége és gazdasági szerkezetük is

Tehát: amennyiben nem hatékony a kompenzációs politika – 1975-től hivatalosan is regionális politika -, az EU, azaz az integráció létezése és működése kiélezi a regionális különbségeket, erősítve a centrifugális tendenciákat

Egyértelmű, hogy a spontán piaci alkalmazkodás nem elégséges (a „láthatatlan kéz” újabb ku-darca), sőt – Kelet-Közép-Európa teljesítési politikájának eredményeként a tradicionális 1 : 2 arányú lemaradása 1 : 4 arányúra növekedett

Aktív regionális politikára van szüksége az EU-nak, mert:

1. strukturális gyengeség: - piaci rugalmatlanság

-         termelési szerkezet minősége

-         piacra jutás feltételei

2. termelési tényezők kihasználtsága: különös tekintettel a munkaerő mobilitására

3. erőforrás-allokáció. hová megy a tőke – a magánberuházó a fejlett régiókat preferálja a nyereség, a tőkemegtérülés gyorsasága miatt. A periférikus régióban magasak a társadalmi költségek!

Regionális politika: ha jól működik, csökkenthetők az állami közkiadások általa. Csökkenő munkanélküliség, csökkenő szociális kiadások és növekvő adóbevételek

Ha sikeres a regionális politika, megvalósul a „spill over”: az integráció mélyülése történik általa

A hatékonyság mellett fontosak a politikai szempontok is: a társadalom sajátos módon szerveződő közösség, amelyben létezik a szolidaritás, valamint a tolerancia

A területfejlesztés – regionális politika csakis hosszú távú lehet!!!!!!!

Főbb eszközök:

• tőke

• beruházás

• termeléstámogatás

• képzés

• állami vásárlások

Egyéb eszköz lehet:

1. kamatráta csökkentése

2. adóengedmények
3. energia, szállítási költségek csökkentése

4. kereskedelmi protekcionizmus (nem elfogadott az EU-ban)

Pénzügyi segélyek: minden vállalkozás kaphat

Adóengedmények: csak nyereséges vállalkozás részesülhet benne

EU-régió: gazdasági és kulturális szerepe – visszahatás!

Általában igaz, ha a regionális szint határozhatja meg a fejlesztés piroritásait (szubszidiaritás elve!), akkor a regionális politika is hatékonyabb