5. tétel

SZEMÉLYPERCEPCIÓ –A PONTOSSÁG KÉRDÉSE. BURKOLT SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK.

A szociális észlelés mindig bizonytalanabb, mint a tárgyi észlelés.  Tárgyi észlelésünk mindig objektív.  Az éntől és a másiktól függ az észlelés.  Megismerhető a másik ember? Nem. Viselkedésünk alapját a környezetből jövő ingerek jelentik, ezek sokasága, kiszámíthatósága nehezen határozható meg. Van olyan inger, ami újabb tulajdonságunkat hoz felszínre. Arra nincs is szükségünk, hogy teljes, mély, objektív ismeretünk legyen a másikról.

Statikus elven működő elméletek: minél több tulajdonságát ismerjük a személynek, annál jobban ismerjük. Ezek állandó elemekre épültek.

Hétköznapi észlelés során elegendőek a redukciós szempontok. Meghatározó a helyzet, a személyek egymáshoz való viszonya. Heider a személyek motivációinak ismeretét is előtérbe helyezte.

Sondi: Akit hasonlónak látunk valamely családtagunkhoz, az szimpatikus, akit kevésbé látunk hasonlónak, az nem szimpatikus.

Hétköznapi személyészlelés elvei:

1. konszenzus (megegyezés) elve: ha valaki viselkedése megegyezik a szerepviselkedésével, akkor róla nem tudunk meg semmit.
2. elütés elve: ha elüt a viselkedése a szerepétől, máris megtudunk róla valamit. Pl.: apáca sétál az utcán kezében egy pornóújsággal.
3. alternativitás elve: Van a személynek viselkedését tekintve választása? Ha van, akkor amit a viselkedésében megjelenít, az információhordozó számunkra. Ha nincs, akkor nem hordoz információt.
4. involváció (érintettség) elve: Ha a másik viselkedése érint minket is, akkor az a viselkedés, amit ránk gyakorol, meghatározza a róla alkotott véleményünket.

A mindennapi személyészlelés hibaforrásai:

• A személyi ok tulajdonítása –mindenáron: viselkedés hátterében személyi okot próbálok keresni (sikert önmagamnak, kudarcot másiknak könyvelem el)
• Beskatulyázás: vélt vagy valós hasonlóságra épül. A személyeket típusba sorolom. Akkor is veszélyes, ha pozitív.
• Projekció:= kivetítés. Egy személy a maga elvárásait, igényeit kivetíti egy másik személyre, s azt látja a másikban, amit látni szeretne. Lehet pozitív és negatív is. Pl.: a szerelem vak. Pygmalion –jelenség: rávetítek egy dolgot a gyerekre, a gyerek ennek az elvárásnak függvényében fog alakulni.

Ez a három összpontosul a bűnbakelméletben. A bűnbakállítás a személyi okság elvének kihangsúlyozását jelenti eleve, beleértve az önvédelmet is.

• Holdudvarhatás: van egy tulajdonság, ami a többire rányomja a bélyegét. A holdudvarhatások a benyomás-alakítási torzítások speciális esetei. Az észlelőknek azt a hajlamát jelentik, hogy feltételezzék, ha valaki valamilyen jó tulajdonsággal rendelkezik, az illető egyéb tulajdonságai is valószínűleg összhangban lesznek ezzel, vagyis jók.

Aktív folyamatról van szó, a megfigyelő tulajdonságai, másoktól hallott információk, környezeti tényezők, az egyén tapasztalatai fontos szerepet játszanak.

(órai jegyzet)

Személyekről alkotott kép konstrukciója

ASCH (1973): a személyekről szerzett benyomások elvileg kétféle módon összegződhetnek bennünk. Az összegzési formula értelmében azt várhatnánk, hogyha egy személyről kiderül, hogy a, b, c stb. tulajdonságokkal rendelkezik, akkor ezt lineáris rendben tároljuk, s megfigyeléseink puszta összegszerűségükben vannak jelen az illetőre vonatkozó tudásunkban. Ez nyilván nincs így –állítja Asch -, s az alaklélektani formulát ajánlja csereképpen. Ennek lényege, hogy egy személyre vonatkozóan centrális és periferikus jellemzőket őrzünk magunkban, s a jellemzők együttesen sajátos egészt, "Gestallt" –ot képeznek, melyből ha kiemelünk vagy megváltoztatunk egy centrálisnak tűnő vonást, akkor megváltozik az egész jelentése. A tulajdonságok megismerésének sorrendje is fontos.  Kísérlet: A célszemélyt az "intelligens, ügyes, szorgalmas, melegszívű, határozott, gyakorlatias, óvatos" jelzőkkel jellemeztük. Más kísérleti személyek ugyanezt a leírást olvasták, de a "melegszívű" jelzőt a "hideg" váltotta fel. A célszemélyt a "melegszívű" és a "hideg" tekintetében merőben másképp ítélték meg.

Implicit Személyiségelmélet

Miként jutunk el a különböző tulajdonságok észleléséhez? A személyeket aszerint ítéljük meg, hogy jutalmaznak vagy büntetnek bennünket, hasznunk vagy kárunk származik belőlük. A hallomás útján szerzett információkra is támaszkodunk. Minkét esetben feltételezhetjük, hogy másokról alkotott képünket a szocializáció során kialakult implicit személyiségelméletek befolyásolják, melyek a közmondások, közszájon forgó maximák tárházából származnak.

Csepeli György: Szociálpszichológia)

Burkolt személyiségelméletek

Az emberekről felhalmozott tudásunk eredményeképpen valamennyien rendelkezünk "burkolt személyiségelmélettel", amit úgy határozhatunk meg, mint felhalmozott hipotéziseink és elvárásaink összegét arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások.

GEORGE KELLEY burkolt elméleteket vizsgálta. Szerinte tapasztalatainkat úgy rendszerezzük, hogy megismerési "konstruktumokat" hozunk létre, amelyeken keresztül észleljük a világot. A konstruktumok nagyon személyesek. Kelley kifejlesztette a szerep –repertoár tesztet az emberek konstruktum –rendszerének feltárására és mérésére.

A burkolt személyiségelméletek a személyészlelést befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartoznak.

Személyészlelés és személytípusok

Ha típusokat jól látható etnikai vagy faji jellegzetességek határozzák meg, és az emberek között széles körben ismertek, sztereotípiáról beszélhetünk.

Mennyire tipikus egy adott ember?

Az emberekről alkotott ítéleteket befolyásoló személykategóriákat gyakran személy –prototípusoknak nevezzük. Az ezzel foglalkozó kutatás azt mutatja meg, hogy az emberekről való gondolkodásunkat a megítélt emberek prototipikussága is befolyásolja. A prototípus elgondolás egyik hibája, hogy kizárólag a racionális, megismerési oldalára összpontosít a személyészlelésnek.

Néha sokkal könnyebb ítéletet formálni olyasvalakiről, aki saját elvárásainktól eltér.

Pontosság

El kell dönteni, hogy az észlelt embernek milyen valódi tulajdonságai vannak. Más szavakkal mi is valakinek a valóban pontos?

• Gyakran elegendő, ha partnerünk pillanatnyi, rövid ideig tartó érzelmi reakcióit észleljük.
• Az emberek az egyes helyzetekben nem mindig viselkednek következetesen.
• Személyiségünk nem tartós, változatlan valami, hanem részben attól a helyzettől függ, amelyben egy adott ember van.
• Személyészlelésünk gyakran függ attól is, hogy az észlelt ember hasonlít – hozzánk, vagy különbözik tőlünk.
• Az észlelők különbözhetnek az értékelő skálák használatát illetően is.

A hangulat hatása a személyészlelési ítéletekre

A személyészlelés pontosságát az észlelő pillanatnyi állapota is befolyásolja. Egy jó hangulatban lévő személy sokkal inkább hajlik arra, hogy pozitív, kívánatos jellemzőket tulajdonítson társainak, mint egy olyan, aki rossz hangulatban van.

Mi történik akkor, ha az embernek tárgyi bizonyítékai vannak, amelyekre ítéleteit alapozhatja? Ebben az esetben is eltorzulnak ítéleteik attól függően, hogy milyen érzelmi állapotban vannak? Igen.

A sztereotipizálás mint a pontatlanság egyik forrása

Elképzeléseink egy csoport jellemzőiről önmagukban is torzítottak lehetnek. A csoportsztereotípia erejétől függően nehézséget okozhat a megjelenés, az arcberendezés stb., egyéni különbségeink észlelése a másik csoport tagjainál. A szemtanúk gyakran emlékeznek egy személy faji vagy etnikai csoport –hovatartozására, azonban nem emlékeznek egyéni jellemzőire.

Pontosság függ:

• Észlelő tulajdonságaitól
• Adott pillanatban fennálló hangulatától
• helyzettől