10. tétel

AZ EMBERI AGRESSZIÓ

Az agresszió emberek közötti viszony, melynek keretében az egyik cselekvése a másik testi, lelki, anyagi kárára irányul. A kár valamely érték elvétele, vagy elérésének teljes vagy részleges meghiúsítása nyomán előálló hiányállapot. Bármekkora is a kár, ha előidézésében véletlen körülmények játszanak közre, agresszióról nem beszélhetünk. A gonosztett öncélú agresszió.pl: kötekedés, veszekedés, áskálódás, rágalmazás, kárörvendés, gúnyolódás. Az öncélú agresszió csoportos vagy tömeges megnyilvánulási formája a vandalizmus, a sátánizmus, a pogrom, a lincselés, a lázadás, ami során minden elpusztul a társadalomban, ami értéknek számít. Az instrumentális agresszió esetében a kár által képviselt negatív mozzanat eltűnik, elszigetelődik, vagy pozitív színben tűnik fel. A bűnözés az instrumentális agresszió speciális formája.

Az agresszió destruktív viselkedés, mely az elvételre, a pusztításra, a megsemmisítésre épül.

(Csepeli)

• Morális agresszió: -proszociális: romboló, normák ellen vétő. Családon belüli bántalmazás is ide sorolható, még ha annak érdekében is történt, hogy a gyerek normakövető legyen.

                                 -antiszociális

• Viselkedés jellege szerint: -eszközjellegű: a cél elérése érdekében használom az agresszív viselkedést.

                                                 -céljellegű: a fájdalom miatt csinálom

• Támadó jellegű: kifelé irányuló
• Védekező agresszió: pl. az állatvilágban a hímek területvédelme

Agresszió elméletei

1. pszichoanalitikusok: Freud az első szakaszában: az Erosz, az életösztön elemeként kezelte, olyan reaktív ösztönként, amelyik a fennálló frusztráló helyzetben jelenik meg. Ez védekező agresszió és kifelé irányuló ebben az esetben.      Freud a második szakaszban: az agressziót a halálösztön kifelé irányuló válfajaként írta le. Itt is ösztön jellegű. Feltételezett egy befelé irányuló agressziót, amely célja az önmegsemmisítés, olyan erő, ami időnként elönti az embert.
2. modern pszichoanalitikusok szerint: Az agresszió reaktív ösztön. Létrejöttében nagy szerepe van a szocializációnak.
3. hazai pszichoanalitikusok közül HERMANN IMRE: (a megkapaszkodás ösztöne is az ő nevéhez fűzhető)       Elkülöníti azokat a formákat, amik a kiváltó helyzetek lehetnek pl. az egyén helyzetét veszélyeztető személyek.. Specifikus, sajátos formák amik kiváltják: -megparancsolt testvéri szeretet. Provokált érzelmek mindig a gyűlölet forrásaként jelennek meg.                                  –megkapaszkodás megvonása: a megkapaszkodás elsődleges ösztön. A gyerek részéről a szolás funkcióján keresztül történik. A túl korai elválasztás az anyával, önmagával és másokkal szembeni agresszió forrása lehet.              

Felnőtteknél: lerövidült a tevékenységre fordított idő, ennek révén az arra fordított energia.

-gazdasági problémák növelik az agresszió megjelenését, éhségérzet is az agressziót növeli. (nő az ingerlékenység, nő annak az örömnek a megszerzése, ami a másik bosszantása révén jön létre)

-pszichopatológiai eltolódások: káros és kóros mechanizmusokat indítanak el.

-tömeg skizofrenizálása

-azon intézmények, amelyek az agressziót szolgálják

-igazságosság ideáljának megvédése

4.  etológusok : több területen találkozik az ember és a főemlősök agressziójának forrása pl.: vezető dominancia ereje lazul. Állatvilágban: az agressziót reaktív ösztönként írták le, ami a faj megőrzését szolgálja, meghatározott kiváltó ingerek aktiválnak.

      Humán és állati agresszió különbsége: Állatvilágban ha megadja magát a másik, leáll az agresszió. A tehetetlenség mindig kegyelmet vált ki. Embernél: a tehetetlenség nem vezet az agresszió leállásához.

      LORENZ: a haragot okként jelöli meg. Az agresszió közvetlen oka.

5.   tanuláselméleti megközelítés:   DOLLARD, MILLER: frusztráció-agresszió hipotézis: a cél elérése akadályozott valamilyen okból egy meghatározott cselekvésben, ekkor frusztrált helyzet alakul ki. Ezt agresszívan fogja megoldani. Megjelenhet a harag, ha nincs lehetőség nyílt agresszióra.

      SEARS:  a frusztráció-harag hipotézisre épül elmélete. Tanulás és érés következtében a gyerek már 7 hónapos korában frusztrálható. A cél elérését akadályozzuk. Pl. odébb tesszük mindig a játékát, mielőtt elérné. Ilyenkor sírhat, sikíthat…stb. A környezet reagál rá, pl. megvigasztalja a szülő. Ebből azt tanulja a gyerek, hogy ha nem ér el valamit, sírnia kell. 1,5 éves korra megtanulja, hogy agresszív viselkedésével büntetheti környezetét. A tárgyi korábban jelenik meg, mint a személyi agresszió.

   Kísérlet: gyerekeket fél óra játék révén tesztelték. 3 csoport volt. 1. csoport: nem megoldható feladatot kaptak (frusztrált helyzet). 2. csoport: egy játékkal játszhattak. 3. csoport: semmi beavatkozás nem volt. Megfigyelték, hogy több agressziót mutattak azok a gyerekek, akik frusztráltak, ill. a 2. csoport. Az agresszió forrása lehet a gyerekeknél még: elvárások és megerősítések.

Fiúk és lányok agresszív viselkedése más vonalon halad 14 éves korukig.   Kultúrafüggő, hogy az agressziót hogyan erősítsék meg. Nálunk a fiútól elvárják, hogy védje meg barátnőjét, családját. Lányoknál nincs ott ez az elvárás. A kisgyerekkori agresszió előfordulása fiúknál előre jelezheti a felnőttkori agressziót.  Lányoknál ez nem előrejósolható.    

Agresszivitás alatt a szervezet agresszív viselkedésre való képességét értjük, ösztönös és örökletes.