11.tétel

A CSOPORT SZEREPE AZ EGYÉN ÉLETÉBEN. CSOPORTLÉLEKTANI IRÁNYZATOK. CSOPORTJELENSÉGEK. A CSOPORT FEJLŐDÉSÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPMECHANIZMUSAI-ÉRTÉK ÉS NORMAKÉPZŐDÉS A CSOPORTBAN

COOLEY:

• Elsődleges (primer) kiscsoportok: intim, szemtől szembe való kapcsolatteremtés jellemzi
• Másodlagos (szekunder) kiscsoportok: a célirányultság, a szervezettség jegyében jönnek létre. Ezek nélkülözik az intimitást, az élményközelség, a személyesség jegyeit. Ilyenek a társadalmi szervezetek vagy munkahelyi csoportok.

SIMMEL:

·        Társaság színteréül szolgáló kiscsoportok

·        Történeti-társadalmi képződményként jelentkező társadalmi nagycsoportok

Csoportkutatás

1930: a csoportlélektani törzsanyag három irányzata különült el:

1.      üzemlélektani irányzat: megjelent az egyedi munkás, amelyik a maga egyéni emberi szükségleteivel, ha azokra megfelelően odafigyelnek, a munkahelyi teljesítményt befolyásolni tudja. ELTON MAYÓhoz kapcsolódik ez (1933). (órai jegyzet)

Kísérlet: Milyen összefüggés van a munkaterem megvilágításának erőssége és a munkateljesítmény között? A kísérleti munkacsoport teljesítménye nőtt a nagyobb megvilágítás hatására. Ekkor fokozatosan csökkenteni kezdték a megvilágítást, s a teljesítmény meredeken nőtt. Mayóra hárult a feladat, hogy ezt az ellentmondást megmagyarázza. Az interjúk során kiderült, hogy az ösztönző tényező egy addig figyelembe nem vett társadalmi jellegű hatás. A kísérletben részt vevő munkások úgy érezték, hogy az üzemben dolgozó névtelen ezrek tömegéből kiemelkednek, a kísérleti csoportba kerülve velük személyesen foglalkoznak, önbecsülésük nőtt. Az emberi kapcsolatok (human relations) irányzata az egyénnel, mint az adott munkamegosztási szisztéma láncszemével foglalkozik, abból nem kiszakítani akarja, hanem csak komfortosabbá kívánja tenni helyzetét. A munkahelyeket humanizálni kell. (Csepeli) H.McIlvaine PARSONS újraértékelte Mayó vizsgálatait, s módszertani hibákat fedezett fel. Ezek a módszertani hibák nem változtatnak az eredményen.

2. szociometriai megközelítés: Jacob MORENO (1953) nevéhez fűződik. Moreno Erdélyből indult el, Bécsben színházat hozott létre, 1925-ben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt, találkozott a pragmatikus áramlattal. 1932-ben Hudson Leánynevelő intézet vezetői megkeresték, hogy mit lehetne tenni az elszaporodott szökések ellen? Módszere: lányoknak rokon-ellenszenvi választásokra építve válaszolnia kellett, hogy ki kivel akar egy szobába kerülni. Ezzel beletekintett a csoportok rejtett hálózatába. Átszervezte, hogy ki kivel lakjon. Csökkent a szökések száma. Fellazította az intézet zárt, merev rendszerét, a kapcsolatokat személyesebbé tette. Ez egy-szempontú szociometria. Legtöbbször a több-szempontút használjuk.

Szociometria: : a rokonszenvi választások feltárása csoportban s ezek alapján a rokonszenvi hálózat felvázolásának módszere. Kimunkálója Jacob Levy Moreno, akinek kapcsolódó vizsgálatai 1932-ben indultak el. A ~ elterjedését annak köszönhette, hogy elsőként tette lehetővé a kapcsolatok formalizálását és mennyiségi mutatókkal történő kifejezését a jelenségeknek abban a tartományában, amelyben az egyéninek és a társasnak a kölcsönhatása bonthatatlan együvétartozásuk szintjén figyelhető meg. 1945 után Mérei Ferenc továbbfejlesztette Moreno módszerét, és kialakította a több-szempontú ~t, amely nemcsak az egyén helyét mutatja meg a társas mezőben, hanem magát a közösséget is jellemzi, s lehetővé teszi az ember-csoportnak mint szociálpszich.-i egységnek a meghatározását. A ~ ennek a célnak akkor felel meg, ha sokoldalúan tudja jellemezni a társas alakzatot, ped.-i és szervezési támpontokat tud nyújtani a konfliktusok megelőzéséhez és a közösség erejének fejlesztéséhez.

Kérdések: rokonszenvi pl:Ki a legjobb barátod?

Közösségi funkcióra vonatkozó pl: Ki tudná az osztálykirándulást a                legjobban megszervezni?

Egyéni tulajdonságokra,képességekre vonatkozó pl: Ki az, aki kiemelkedő valamiben?

Népszerűségre vonatkozó pl: Kik azok, akiket legjobban szeretnek a tanárok?

Szerkezeti mutatók:

A. Kohéziós mutatók

-kölcsönösségi index: azt fejezi ki a szociometriai vizsgálatban, hogy a társas mezőben lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Minél nagyobb ez mutató, annál kevesebb a társas mezőben a magányosok száma. A mutató átlagértéke ( Mérei Ferenc szerint) 85–90. Ha ennél alacsonyabb a mutató, akkor a magányosok száma nagyobb, a csoport kevésbé mozgósítható, és valószínűleg kevésbé nyújt biztonságot tagjainak. Kölcsönösségi táblázat: Ez alapján rajzolom meg a szociogramot. Minden szociometriai feldolgozás kiinduló anyaga. Ábécérendben vagy bármilyen más, a szociogram tól független sorrendben tüntetik fel a csoport tagjait mind a függőleges, mind pedig a vízszintes tengelyen. A sorok és az oszlopok kereszteződésében kapott négyzetek a kapcsolódási mezők. Minden mezőről a csoport két tagjának kapcsolódása olvasható le. A ~on a feltüntetett adatok jellegük szerint különbözőek. Sok helyütt mind a pozitív, mind a negatív válaszokat felveszik a táblára. Abban valamennyi irányzat egyetért, hogy a kölcsönösségeket a rokonszenvi választások alapján határozzuk meg, a ~ ugyanis hitelesebb adatokat tartalmaz, ha anyaga homogén, nem tartalmazza a negatív választásokat és a funkcióra vonatkozó adatokat.

-Sűrűségi mutató: megmutatja, hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut

-kohéziós index

-Viszonzott kapcsolatok mutatója: azt fejezi ki, hogy a deklarált kapcsolatoknak hány százaléka kölcsönös. Az adatokat a kölcsönösségi táblázatösszesítő oszlopaiból merítjük. MéreiFerenc szerint a ~nak átlagövezete 40 és 50 százalék között van. Ennél alacsonyabb szám a kapcsolódások bizonytalanságára, magasabb szám a kapcsolatok fokozott szilárdságára utal.

B. Társas helyzetek arányítása:

A szociogramon minden személyt, csoporttagot (számozott) karika jelöl. Két vagy több személy között kialakult, megnyilvánult kapcsolatot vonal ábrázol.

- férfi pár egyszeres választás 

- női pár egyszeres választás 

- szoros férfi pár, kétszeres választás, feltehetően barátság 

- különnemű szoros pár, háromszoros kölcsönös választás, valószínűleg intim kapcsolódás 
  
- háromszög: három személy kölcsönös kapcsolata; zárt csoportosulás

- zárt négyzet: négy személy hat kölcsönös kapcsolata, sűrű csoportosulás 

csillag: egy személynek több kölcsönös kapcsolata van. de azok között, akikhez ő kötődik, nincs kapcsolat; a csillag középpontját nevezzük “sztárhelyzetnek”

C. Szerkezeti típusok:

-halmazszerkezet

-laza szerkezet

-egy központtal rendelkező széles peremű szerkezet

-tömbszerkezet

-tömb központú szerkezet

Csoportlégköri mutatók

Tagolódási dimenzió mutatók

(internet)

1. csoportdinamikai iskola: Kurt LEWIN (1972) nevéhez fűződik. Az egyén és a csoport viszonyát, dinamikus összefüggését vizsgálta. Az egyén létének tere a többi egyén, az egyén a csoportjától függ. De függősége nem egyirányú, ő is hat a csoportra. Ezek az elméleti felismerések alapozták meg a csoportdinamika gyakorlati sikereit.  Alapgondolat: a csoport más minőség, mint a részek összessége. 1960-ban válságperiódus: önkritikai hullám, kétely fogalmazódott meg, a kiutat a gyakorlatra való orientáltság jellemezte, megjelentek a terápiák.

Csoportlélektan módszerei:

• tereptanulmányok: Kutató beépül a vizsgált folyamatba, de megtartja kutatói attitűdjét. Ha ugyanazon a csoporthatások érik, a kutatói attitűd nem tud teljesen objektív maradni.
• Leíró, feltáró vizsgálatok: A kutató kutatói szerepben van. Cél: csoport működésének megismerése. Tehát ott él velük, de nyilvánvaló, hogy kutatói szerepben van jelen.
• Kísérletek:

Független változó: amelyikkel a kutató manipulál, a kísérleti személy tudatától független.

Függő változó: mérni lehet ok-okozati összefüggésként.

Az egyén és a csoport viszonya

MORTON: A legtágabb értelemben csoportról beszélünk, ha a csoportot alkotó egyének közt tartós társadalmi interakció figyelhető meg, ami feltételezi a kommunikációt, a személypercepciót, interperszonális kapcsolatokat és ennek révén kialakuló attitűdöket, érzelmeket, státusokat, szerepeket. (órai jegyzet)

MILLS: egy bizonyos célból összejött két vagy több személyből állnak, s kapcsolatukat jelentősnek tartják.

CATELL: a csoport a tagok szükségletkielégítő eszköze. (Csepeli)

Az egyén és a csoport viszonyában elsőként a családot jelölhetjük meg. A családban tapasztalja meg a gyerek a társas kompetenciáját, a társadalmi kommunikáció és interakció általános mintáit, illetve a család alakítja a gyerek éntudatát. A család komplex csoportmintát is közvetít. A család révén alakul ki a gyerek társadalmi identitása, a különböző társadalmi nagycsoporthoz való tartozás élménye és tudata. Család nyitottsága: 1.autokriter vagy demokratikus 2.egyénszempontú vagy társadalom-szempontú.

Gond csak ott van, amelyek csonkacsaládok (itt nem beszélhetünk teljesen komplex csoportélményről és csoporthatásról) vagy nincs jelen a család a gyerek életében.

A gyerek számára nincs alternatíva, beleszületett a családba. Interiorizált tekintélyjellemző. A kortárscsoportba való beépülés folyamata határozza meg azt az érési folyamatot, amely a csoportosulás egyes szintjeit határozza meg. A kortárscsoport új szocializációs szempontokat vet fel. PIAGET: felnőtt korban is kimutatható hatást közvetít a család a gyerek számára.

A család engedelmességet és kikényszerített fegyelmezettséget vár el. A kortárscsoportban a kapcsolatok köthetőek és oldhatóak. A gyerek átélheti a partnerválasztás, illetve a nem-választás élményét. A kortárscsoport az, ahol a gyerek egyenlőségen alapuló viszonyokra számíthat. (órai jegyzet)

Csoporttagság motivációi

• Érintkezés sűrűsége, a térbeli közelség csoportképző tényező. De sem a térbeli közelség, sem az érintkezés gyakorisága nem garantálja önmagában a csoport kialakulását, különösen akkor nem, ha a leendő tagok ellenszenvvel viseltetnek egymás iránt, társadalmi-lélektani értelemben kívülállók, attitűdjeik, értékeik, nézeteik több különbséget mutatnak, mint hasonlóságot. (Csepeli)
• Affiliációs ösztön: velünk született, tartozni valakihez szükségletét jeleníti meg számunkra. (órai jegyzet)
• A csoportcélok, s annak elfogadása: A csoportcélok elfogadása akkor következik be, ha ezek a célok a tagok társadalmilag meghatározott szükségleteiben gyökereznek. (Csepeli)
• Funkcionális következmények, amelyek a társadalmi munkamegosztásból fakadnak.
• OLSON: csoportok akkor jönnek létre, ha a potenciális tagoknak közös érdekeik vannak, amelyeket csak közösen tudnak realizálni. THIBAULT, KELLEY: csoporttaggá válás motivációs alapja: személyek a csoporttagságból húzni vélt előnyöket nagyobbnak tartják, mint hátrányukat. (órai jegyzet)

Tagsági csoportok:

Elkülönítünk formális és informális csoportokat. Sok kutató szerint a merev szétválasztásuk ma már nem tartható.

Formális csoport:

• jog határozza meg,
• a részvételben nem a személyesség a domináló,
• valamilyen társadalmi funkció kielégítése végett jön létre
• meghatározott munkamegosztáson alapuló hierarchikus hálózattal rendelkezik
• tagjaik akaratától függetlenek
• objektív léttel rendelkeznek
• csoporttevékenységnek megfelelően a csoportokban a társadalmi munkamegosztásnak megfelelően alakulnak ki a pozíciók és a szerepek

Informális csoport:

• saját választás alapján kerülnek be az egyének a csoportba
• vállalják a csoport-hovatartozást
• kortárscsoport logikáját követik
• létfontosságuk az individuum tekintetében meghatározó
• fontos, hogy kikkel tartja az egyén az informális csoportokban a kapcsolatot.

Ez a két csoport a tagsági csoportot jelentette az egyén számára. Az egyéni tudat leképezését is jelenti a csoporttagság, ezért pozitívan értékeli azokat a csoportokat, amikbe tartozik, önmagára vonatkoztatott pozitívumai rávetülnek az adott csoportra.

Vonatkoztatási csoportok:

Viszonyítás eredményeként állnak elő. A maga helyzetét viszonylagosságában mérlegeli az egyén. KELLEY alapján:

v     normatív vonatkoztatási csoport: -közvetlen hatása van az egyénre

                                                               -egyén jutalmazhatja, büntetheti

-hat egyénre, hogy kövesse a csoport normáit és a megszabott értékeket

v     összehasonlítási:  -közvetett hatása van

                                    -csak egy mérce, viszonyítási pont, amelyet az egyén attitűdjei ki-                   

alakításakor vesz figyelembe

-csak elővételezi a másik csoport érdekeit

Csoporthatások:

o       társas hatás: interakciós kölcsönhatás révén jön létre, motivációs feszültséget a csoport struktúrálni képes

o       tömeghatás: nagy számú jelenlévők interakciója struktúrálatlanságot visz a helyzetbe → nő a motivációs feszültség →regressziós folyamat indul meg a csoportban → kialakulnak a tömeghatások

o       álcsoport-hatások: tagok közt valódi interakció nincs, egyszerű statisztikai képződményként jönnek létre

Tevékenységben megmutatkozó mechanikus sokszorozódás meghatározza a tevékenység sikerét, de ezt nem lehet egyértelműen minden csoportnál így értelmezni. Erő megsokszorosodás érvényesül, ha a feladat additív (kollektív erőkifejtés meghatározó, tagok tevékenysége összeadódik) vagy diszjunktív (csoport teljesítményét a legjobban teljesítő emberhez mérik, növeli a csoport hatékonyságát). Konjuktív feladat: csoport teljesítményét a legkisebb teljesítményű taghoz való viszonyítás határozza meg.

Csoporthatás szempontjából a létszám meghatározó. 20-25 fő felett felbomlik a csoport vagy tömeggé verődik vagy kiscsoportok jönnek létre. 7 fő az optimális………

Csoport láthatósága

-láthatóságból fakadó effektusok

sok szervezet a láthatóság fokozására törekszik. Ez mint asszimilációs hatásként jelenik meg, ezt szolgálják a formális csoportban megjelenő egyenruhák. (Egyén eltűnik, csak a csoport látszik) Megkülönböztető jelzést is szolgálhat.

-láthatóság kerülésére törekvés

Ezek elhárításban dolgozó személyek. Annyi törekszenek, hogy mindenki tudja, mi mögé rejtik a láthatóságot.

-láthatóságból fakadó jegyek titkolása

Ezek a stigmatizált csoportok.

Egyéni képességek hatással vannak arra, hogy az egyén milyen pozícióba kerül. Szociabilitás, érzelmi tulajdonságai, intelligencia

Pl. magas intelligenciájúak népszerűbbek, magas szociabilitásúak segítik a csoporttagok együttműködését

Csoportalakulás:

Kívánatosabb csoportszerveződési elv, hogy heterogén legyen a csoport összetétele minden szempontból, hisz majd a működés révén válnak homogén csoporttá. Homogén csoport működésénél extremizálódás tényét magába hordja. Szegregálódáshoz járulhat.

Mikor határozottabb az egyén?

WEIT: az emberek csoportban óvatosabbak

CÉLER: csoportban a kísérleti személyek nagyobb kockázatot vállalnak

-férfiak csoportban kockázatvállalóbbak, mint a nők. Meghatározó, hogy az egyén részéről milyen az involválódás kérdése (mennyire érintett). Ha erős, akkor óvatosabb az egyén, ha gyenge, akkor merészebb.

Hétköznapjainkban:

-csoportban megoszlik a csoportban vállalt felelősség

ha bajba jut egy személy, és körülötte sokan vannak, akik tudnának segíteni, akkor kevesen fognak segíteni pl. moziba füst volt. Mikor kevesen voltak, kimentek. Mikor sokan voltak, mindenki köhécselt és várta, hogy majd valaki úgyis szól, ha baj van.

Csoportfolyamatok:

Csoporthatásokat a csoportfolyamatok struktúrálják.

      Elsődleges struktúráló tényező az interakciós hálózat, mely metszéspontjaiban alakulnak ki a státusok. Vélsz: csoportban a szerepeknek két alaptípusa van: 1. csoport működését aktívan elmozdító szerepek, 2.passzív, végrehajtó szerepek (akik tanácsadásra szorulnak)

Egy csoport életében a szerepstruktúra általában állandó. A betöltői viszont változhatnak.

      Kommunikációs hálózat: jelzi a csoport kiegyensúlyozottságát, bomlását. A külső szemlélőnek tájékozódást ad a csoport nívójáról..

Abszolút típus: mindenki mindenkivel kommunikál

Kör: mindenki csak a szomszéddal kommunikál

Lánc: csak a két szélső nem kommunikál

Y vagy X alakzat: centralizált kommunikáció, diktatórikus lehet az információ áramlás.

      Funkcionális szereprendszer a csoport célhoz való hozzájutása alapján:

-konstruktív szerep: elősegíti a csoport tevékenységét

-destruktív szerep: "gátolja" a csoport tevékenységét

      Csoportérték, normateremtő folyamatai meghatározzák a csoport hatékonyságát, összetartozását, egységét.

Csoportok vezetése: levini:

1 Autokratikus vezetés: parancsoló, nem tárgyilagos bírálat és dicséret, sok bírálat, a vezető én-hangsúlyú. Hatása: A végzett munka, a teljesítmény mennyiségileg a legtöbb, de minőségben nagy a szórás. Sok ellenségeskedés, agresszió, bűnbakkeresés.

2. Lasses-faire: ráhagyós vezetés, megengedő, önirányításra serkentő, irányítás és normák hiánya. Hatása: kevesebb és rosszabb munka, teljesítmény, spontán tevékenység, harc a vezető szerepért, agresszív törekvések.

3.Demokratikus vezető: irányítás szükség szerint, tanácsadói jelleggel. Hatása: mennyiségileg mérsékelt, de egyenletes, a minőség magas színvonalú. Kreatív megoldások, magas munkamotiváció.

Csoport vezetése lehet: tradicionális, karizmatikus, legális

Csoport fejlődése:

Idői dimenziók meghatározók.

Szakaszai a klasszikus felosztás szerint: 1. alakulás, 2. viharzás, 3.norma, értékteremtő szakasz, 4. működés

 vagy máshogy

1. függés, 2. párba-állás, 3. harc a csoporttagok között és menekülés a csoportból

Ezek ciklikusak.