2OO7.O9.22

I.                    J O G

Közjog → alkotmányjog → általános jogi alapismeretek

2OO1/1O1 törvény a felnőttképzésről

Jog fogalma:

„Egy társadalmi(?) jelenség, amely elsősorban szabályozást lát el”  a kisebb nagyobb közösségek szabályozása, kényszerítő eszközöket alkalmaz. A kényszerítő eszközökkel csak állami körülmények között valósítható meg. Már az ókorban is → főbb jellemzője, hogy kizárólag szankcionális eszközöket alkalmazott (biblia, sumer törvények) arról szól, mit nem lehet megtenni. Az antik Rómában már fejlett volt a kereskedelem, itt már a büntetőjog mellett szükség volt a gazdaság – kereskedelmi jog – a polgárjog. A rómaiak úgy  modellezték a jogrendszert hogy →

                                   közjog            mindkettőben létezett

                                                           büntetőjogi

                                   magánjog      szabályok

a rabszolgáknak nem voltak jogaik, csak a szabad embereknek. A római jogra épül minden európai jogrendszer.

Két különböző ág indul el

            Kontinentális (EU) jogértelmezés

            Precedens(?) jogrendszer : angol területeken főleg.

Ott is lerakták a római jog alapjait, de ők másként oldották meg. Ami

már egyszer jogi vita tárgyát képezte és megoldás született, akkor ezt

továbbra a következő eseteknél is használják. Kikeresek a precedens

megelőző jogvitát, ahol megoldás született amit az adott esetnél

alkalmaznak.

Kontinentális → miénk is, de olasz, német, franci, Benelux államok. Előre megalkotott jogszabályt készítenek és a mindennapi életben történt eseményt elemzik a jogszabály alapján.

Funkciói:

Normatív → a társadalmi szabályokat, társadalmi szabályrendszert

Politikai → állami szerepvállalás, a békét tartsa fenn. Nem engedi meg az állam, hogy valaki önhatalmúlag szolgáltassa az igazságot. Az állam fenntartja magának a jogot, hogy ítélkezzen. Közvádas ügyek.

De nem csak a jog szabályoz az életünkben, az erkölcs, a vallás, az etika. A jogot az választja el tőle, hogy a jogalkalmazók jogot szolgáltatnak → jogszolgáltatás.

Az uniós elveknek meg kell felelniük a magyar jogszolgáltatásnak, (kb. évente 1OO törvény születik), ez túl sok, sok a hibalehetőség (van is), sok a túlszabályozás. Sok a logikai lyuk. A magyar a német jogrendszerrel rokon.

2 bíróság van az EU-ban

            Hága → államok közötti

            Strassburg → ha valaki a saját országának…?..

Jogrendszernek van alanya

                                               Tárgya

- Alanyai :   (1) állam

                                                           (2) természetes személy

                        magánszemély         (3) jogi személy

Jogi norma: a jogrendszer azon legkisebb egysége, a mi tartalmi elemet hordoz magában.

3 ilyen             1., hipotézis

                        2., diszpozíció

                        3., szankció

ha ez a 3 megvan akkor jogi norma

absztrakt logikai gondolatmenetet alkalmaz, ezért kontinentális.

1., hipotézis: feltevés, tényállás.

2., diszpozíció

3., szankció

Választott bíróságok : nem az állam jelöli ki (főleg gazdasági(?) ügyek).

Jogtételek : nem érik el a jogi normák …?... ilyen az alkotmányjog.

A jogalkotó mindig az általános tényállást ismeri el. Vannak olyan jogi normák amelyek csak a → Vélelem (ha a magzat élve születik ….?....)

Fikció: teljesen a valósággal ellentétes jogi norma típus, fogadd el.

Jogi norma fajták:

• Anyagi jogi normák: polgári, büntető
• Eljárásjogi normák:
• Szervezetjogi normák: igazságügyi szervezetekről szóló

Szabályozási módja szerint csoportosítva

• Regulatív

• Tiltó
• Kötelező erő szerinti (…?......  és diszpozitív)

↑                       ↑

kötelező        megengedő

Nem csak az írott törvények

Jogrendszer tagozódása

          ↓                  ↓

    közjog        magánjog

Jogrendszer → a Magyar Köztársaság összes jogszabálya, jogágakba rendezzük (pl. családjog)

Közjog →

• közigazgatási jog
• büntető eljárásjog,
• alkotmányjog,
• pénzügyi jog.

Magánjog →

• polgári jog
• családjog,
• munkajog,
• földjog,
• gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogok.

Nemzetközi jogi rendszerben helyezkedünk el. Nemzetközi jog → két állam közötti viták.

• Nemzetközi magánjog: az ember és az állam, vagy a gazdasági szervezet között.

JOGFORRÁSOK: a keletkezési forma amiből a jog keletkezik

2 típus                        ↓                                             ↓         

                                        szokás                                     jogalkotás

magatartás, szokás amit                ezen keresztül alakul ki a jogalkotás

a bírói gyakorlat  …?....                   és azon keresztül melyik szerv

                                                           hozta létre lehet

                                                                ↓                 ↓

                                                           belső         külső

                                                                              alaki megjelenés jogforrás,

                                                                              nem konkrét törvény ilyen

                                                                              a bíróságok joggyakorlata

                                                                              is.

3 szintű a bíróság:   3 + 1 szintű

• városi
• megyei
• ítélőtábla
• Legfelső Bíróság (már csak elméleti munka)

Jogforrások hierarchikus rendszert képeznek, (ha az alkotmányellenes akkor érvénytelenek).

Utasítások, ajánlások

Jogalkotás szervei: Országgyűlés – Magyar Közlönyben

                                   Kormány

                                   Miniszterelnök

                                   Miniszterek

                                   Helyi Önkormányzat

Bírósági határozatok – határozati ….?...

Jogszabály: hatályos

-          Hatályos: milyen formában kell követi a jogszabályt

● időbeli hatály

● tárgyi hatály

● területi

● személyi

-          Érvényes: akkor, ha az arra feljogosítottól származik.

Hogyan érvényesül a jogi norma?

             ↓                                ↓

      jogkövető     jogot alkalmaz

    ↓            ↓

tudatos  spontán

2007. december 8-i anyag

Tesztkérdés lesz

rövidkérdés

pl. polgári jog alapelvei közül ötöt.

Jegybeírás a tanszéken

Országgyűlés:  a MK  legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

Jogkörében:

Alkotmány megalkotás, tv alkotás, meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét,  megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a  költségvetést.

Kormányprogram, nemzetközi szerződések, hadiállapot és békekötés, szükségállapotot hirdet ki, fegyveres erők országon belüli, kívüli, illetve külföldi fegyveres erők országon belüli alkalmazásáról dönt.

Megválasztja. Köztársasági Elnököt, Miniszter Elnököt,  Alkotmánybíróság tagjait, Országgyűlési biztost, ASZ Elnökét, alelnökét, Legfelsőbb Bíróság Elnökét, Legfőbb ügyészt

Feloszlathat: önkormányzati képviselő testületeket, ha azok alkotmány ellenesen működnek.

Meghatározza megyék területét, nevét, székhelyeit.

Dönt  megyei jogú városokról, fővárosi kerületekről

Közkegyelmet gyakorol AMNESZTIA.

Törvényhozást joga  az Országgyűlést illeti meg, ilyen névvel kizárólag az OGY alkothat jogszabályt.

Törvényben kell meghatározni:

• társadalmi rendre vonatkozó kérdéseket
• állami szervek működését
• népszavazást
• bűncselekményeket
• gazdasági rendre, tulajdonviszonyokra, gazdasági társ-ra vonatkozó szabályokat
• állampolgárok alapvető jogait.

Országgyűlési döntési mechanizmus:

-          feles

-          kétharmados döntések

Feles:

-          jelenlévők 50 %-a + 1 egyszerű többség

-          összes parlamenti képviselők 50 %-a + 1 abszolút többség

1, Egyszerű többség: a legtöbb tv

2, Abszolút többség: kormánnyal kapcsolatos döntés, leváltás, megválasztás.

Kétharmados döntések:

-          jelenlévők 2/3-a: (de az összes képviselők több mint fele, (taxatív: összes lehetőség, pl önkormányzatok

-          összes 2/3-a Alkotmány elfogadás, módosítás, személyi kérdés, kivéve ME mert az abszolút többségű

Ki kezdeményezhet tv-t:

-          kormány

-          parlamenti képviselő

-          parlamenti bizottság

-          Köztársasági Elnök

-           

Tv javaslat vitája a plénumon történik (nyilvánosság)

-          általános vita: kell-e ilyen tv, milyen rendben

-          részletes vita: javasolt tv szöveggel szembeni módosító indítványok, módosítási  szakaszok

MAGYA KÖZLÖNYBEN KI KELL HIRDETNI, AZZAL A SZÖVEGGEL ÉRVÉNYES AMELLYEL KIHÍRDETTÉK.

Parlamenti Bizottságok:  kezdeményező, javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervek.

Eü. kérdés – Eü. biz. első lépés

Állandó biz: Pénzügyi, Mg,  Alkotmányügyi

Ad-hoc bizottságok: eseti bizottságok, parlamenti ellenőrzés körében

Parlamenti ellenőrzés:

1, Plénum nyilvánossága előtt

2, Bizottsági rendszer szintjén

3, Ellenőrzésre szakosodott szervek alapján

1,       Plénum előtti

beszámoló                                      jelentéstétel                        tájékoztató

legszigorúbb állami szervek         ált. vita van                              elmondja

és vezetők széles köre                 nem szavaz  róla                meghallgatták

utána a parlament dönt                 a parlament

elfogadja-e, v. nem, fontos

politikai üzenet

2,       Interpelláció                                                      kérdés                                        

speciális kérdés,                                      nincs viszont válasz

elmondja, a képviselőt viszontválasz       OGY. biztosok beszámolói, ÁSZ Elnöke

illeti meg és szavaz róla az OGY               Kormányhoz, Kormány tagjaihoz

-kormányt mint testülete

-kormány tagjait

-Legfőbb ügyészt

3,Bizottságok ellenőrzése: legfőbb fegyver a nyilvánosság

állandó                                                                    ad-hoc                     

ellenőrző szervek, fontos szerepük van             konkrét ügyek,  pl. olaj bizottság

személyi kérdésekben, nagykövet, fontos

közjogi tisztségek várományosait ellenőriz-

heti, vizsgálatokat indít,

mindenféle iratba betekinthetnek

Országyűlés szerve:

Elnök:   a Köztársaság Elnökét ő helyettesíti

Alelnök: az elnököt helyettesíti

Jegyzők

Elnök:  védi az OGY jogait, őrködik a tekintély felett, ügyel a HÁZ Szabály megtartására, szervezi az OGY belső életét, megnyitja és vezeti az üléseket, felteszi szavazásra az egyes kérdéseket,  képviseli az OGY-t, fenntartja a nemzetközi kapcsolatokat.

Jegyzők: az elnök általános segítői, szavazatszámlálás, szavazólapok hitelesítése, esküszöveg felolvasása, (max. biz. jegyében), kormánypárti és ellenzéki jegyző van.

Parlamenti frakciók: a pártok parlame