HATÁRRÉGIÓK KÉPZÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN
2000. Lisszaboni stratégia
Cél ---->
versenyképesség és
foglalkoztatottság
növelése
lisszaboni stratégia
Európa régiói váljanak a beruházások és a munka ösztönzésére alkalmas vonzó helyszínné
Több és jobb munkahely teremtésére ösztönző vállalkozói környezet
élethosszig tartó tanulás
• foglalkoztatottság növelése
• az egyén szociális helyzetének javítása
• személyes fejlődés
szakképzési politika
Socrates
Leonardo da Vinci
programok összevonása
2007.
beépültek az új „Egész életen át tartó tanulás” programba (2007-2013)
„Egész életen át tartó tanulás” program
• http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=579
transznacionális képzések fontossága
támogatások
Intézmények - speciális helyzet
• adott képzési rendszerbe való bejutás eltérő volta
• egymással nehezen összehasonlítható végzettségek
• nyelvek különbözősége
• kulturális értékek különbözősége
• eltérő történelmi fejlődés
cél
- Európa államai között meglévő
gazdasági és kulturális korlátok
megszüntetése
- Határvidékek
kulturális és mentális integrációja
Határokon átívelő TÁRSADALMI KAPCSOLATOK RÉGEN
CSEREGYEREK-RENDSZER
A NYELVTANULÁS EGYIK LEGELTERJEDTEBB FORMÁJA
eredetileg értelmiségi szokás
Csallóköz: németek – szlovákok
Gömör: magyarok - szlovákok
kulturális különbségek magyarok és németek között
kulturális különbségek magyarok és németek között
kulturális különbségek magyarok és németek között
kulturális különbségek magyarok és németek között
MAGYAR TÁRSADALOM
konzervatív jelleg - hagyományszerűség
• szabályozottság
• szertartásosság
• tekintélytisztelet
• közösségi szellem
A képzések formáinak és modelljeinek kategorizálása
• 1. fok: a szomszédos állam felfedezése
• 2. fok: a szomszédos állam, mint az egyéni és szakmai tevékenységek köre
• 3. fok: határokon átnyúló projekt-együttműködések
• 4. fok: intézményi kooperációk és határokon átnyúló képzési intézmények
1. fok: a szomszédos állam felfedezése
A helyi képzési intézmények a szomszédos országba látogatásokat szerveznek,
legtöbbször kulturális vagy szociális háttérrel
• Kapcsolatok egyoldalúsága
• A tevékenységek egy bizonyos eseményre vonatkoznak
• Az időtartam behatárolt
• Az érdeklődést a régió aktív személyiségei váltják ki
• Vagy a szomszéd államhoz fűződő személyes kapcsolatok
2. fok: a szomszédos állam, mint az egyéni és szakmai tevékenységek köre
jellemzőek az olyan képzési ajánlatok, melyek egy határrégió speciális szükségleteiből adódnak
• nyelvi kurzusok
• szakmai képzés és továbbképzés
• általános képzés: tematikusan összeállított képzési rendezvények
• a képzési ajánlatok egyoldalúak
• hosszabb időtartam
3. fok: határokon átnyúló projekt-együttműködések
• vegyes csoportok - vegyes tanári gárda
• intenzív és kölcsönös kapcsolat
• hosszabb időtartam
• egy projekt (nem tartós együttműködés)
• a csoportok kétnyelvűek
• mindkét ország munkaerőpiacán elfogadott végzettség
4. fok: intézményi kooperációk és határokon átnyúló képzési intézmények
• tartós intézményi kooperáció
• lehet önállóan alapított intézmény,
amelyet közösen működtetnek
• speciális változat:
• a szomszédos államban leányvállalat vagy kihelyezett intézmény
A határokon átnyúló képzés modelljei és formái
A Torne-völgy felnőttképzése
svéd Nordkalotten - finn Lappföld
• A két ország
legészakabbra
fekvő tartományai
• A régió legnagyobb része
az északi sarkkörtől
északra terül el
A svédek 3 %-a lakik Nordkalottenben A finnek 3,6 %-a Lappföldön
A FINN FELNŐTTOKTATÁS STRUKTÚRÁJA
• első szint: 7-16 év - iskolakötelezettség
• második szint: 3 év
• harmadik szint: a végzősök 60-65 %-át tudják befogadni
A FINN FELNŐTTOKTATÁS
• 80-as évek: szakképzés
• 90-es évek: technikumi iskolák
• gyakorlatorientált magasabb szintű képzés
• elméleti + gyakorlati képzés
• nyitott és távoktatási formák
• fenntartók: települések / magáncégek / alapítványok
Az állam szerepe
• döntenek egy adott intézmény vezetőségéről
• a kereslet elegendő-e
• a pályázó rendelkezik-e megfelelő szakmai és gazdasági tartalékokkal az intézmény fenntartásához
• engedélyt adnak ki, mely autonómiát biztosít az intézménynek
• garantálják az intézmény állami támogatásának keretszámait
STRUKTÚRA
• Bentlakásos népfőiskolák
• Felnőttképző központok
• Kulturális szervezetek által irányított tanulóközpontok
• Nemzeti és regionális intézmények
• Nyári egyetemek
• Bentlakásos népfőiskolá
- Az első finn népfőiskola szervezés Kangasala (1889).
• Szövetségek és alapítványok (80)
• Független kategória (30) – GRUNTVIG-ISKOLÁK
• Keresztény háttér (40)
• Politikai pártok, szakszervezetek (10)
• 3 intézmény: fogyatékosok képzése
• képzések ź-e szabad, egyéni érdeklődéshez kötődő tanulási program
• többi államilag elismert végezettséget ad
2. Felnőttképző központok helyi képzőközpontok
• minden városban működik
• kínálat a helyi igényektől, adottságoktól függ
• nyelvek, zene, iparművészet
• az oktatás esténként zajlik, hetente egyszer vagy kétszer
• tanulókörök
3. Kulturális szervezetek által irányított tanulóközpontok
• magánintézmények
• fele politikai párt vagy szakszervezet,
• másik fele független kormányzati szerv
4. Nemzeti és regionális intézmények
• bentlakásos
• egészségmegőrző- és sportcentrumok
5. Nyári egyetemek
• regionális szövetségek indítják
• kb. 50 helyszínen
statisztika
• a felnőtt korosztály több mint fele részt vesz valamilyen felnőttképzési formában (18-64 évesek)
• a nők aránya magasabb
• többség 30-64 korosztály
• évi 8 napot tanulnak átlagban
• kiemelkedő: információ-technológia, nyelvek, társadalom- és bölcsészettudományok
• lakosság fele szakmai képzésben is részt vesz
1. Alapfokú felnőttoktatás
• Törvény kötelezi a települési önkormányzatokat
• A 9 osztályos általános iskola tantervének megfelelően hirdetik meg a kurzusokat
• Célcsoportok: átlagtól elmaradó tudásszinttel rendelkezők és funkcionális analfabéták
• A svéd résztvevők itt kisebbséget alkotnak, főként bevándorlók
A SVÉD FELNŐTTOKTATÁS STRUKTÚRÁJA
a foglalkoztatási költségvetés ŕ
70 %-át fordítják a munkaerő képzésére és a munkahelyek teremtésére,
30 %-át munkanélküli segélyekre
átképzések rendszere ŕ
az átképzettek 70 %-a új, állandó munkahelyet talál hat hónapon belül
A svéd felnőttoktatás jellemzői
• Ingyenesség vagy alacsony tandíj
• Minden városi és megyei önkormányzatnak kötelessége felnőttoktatást szervezni
• általános jellegű és szakmai képzést nyújtó felnőttoktatási formák is
A svédek szerint a felnőttnevelés célja az, hogy kialakítsa azt a képességet a fiatal és időskorú népességben, hogy emelni tudja általános műveltségét, és aktívan részt vehessen a kulturális, társadalmi és politikai életben.
struktúra
• 1. Alapfokú felnőttoktatás
• 2. Helyhatóságok felnőttiskolái
• 3. Népfőiskolák
• 4. Tanulókörök
• 5. Munkaerőpiaci képzés
2. Helyhatóságok felnőttiskolái
• Kimondottan felnőttekre szabott
• Általános tudásszintet emelő vagy szakmai képzést nyújtó
• A tanterv moduláris (variálható) felépítésű
• Átlagosan egy felnőtt két ilyen típusú kurzust végez egyszerre
két nemzeti iskola, amelyeket azok vehetnek igénybe, akik a földrajzi távolság miatt nem tudják megoldani a helyhatósági iskolák látogatását
ŕ intenzív, bentlakásos tanfolyamok
ŕ levelező-távoktatási formák
3. Népfőiskolák
• Száz éves múlt
• Saját maguk döntenek tanítási módszereikről
• A tanárok és a diákok együttesen tervezik meg a munkát („kredit-rendszer”)
• Lakosság 20 %-a már végzett ilyen kurzust
4. Tanulókörök
• 100 éves múlt
• Évente kb. 310 000 tanulókör két és fél millió résztvevővel (Svédország lakossága 8,8 millió)
• Évente 220 000 kulturális rendezvény 16 millió résztvevővel |