Első konzultáció
2008.04.30. 10:02
Nonprofit Gazdálkodás 1. konzultációs anyag
(dr. Remsei Sándor)
Nonprofit szervezetek elméletei
1. Állam
2. Vállalat
3. Versenyszféra
I. Közgazdaságtani elméletek (első generációs elméletek)
70’-80’-as évek, a nonprofit szervezetek viselkedése és szerepe a társadalmi életben.
Szerepelméletek:
- Miért vannak jelen a nonprofitok a gazdaságban?
- Milyen a gazdasági funkciójuk?
- Amelyik ágazatban vannak ott miért és máshol miért nem?
Keresleti modellek:
1. a piac kudarca (közjavak elmélete) állam kudarcának az elmélete
BURTON WEISBROD 1975 –ös elmélete: a piac is és az állami szektor is kudarcra van ítélve a tényleges társadalmi keresletek kielégítésében, ezért van szükség a nonprofit szektorra.
Hogy jelenik meg a piac kudarca?
- a közjavak természetéből adódik (egyszer előállították, és mindenki ingyen használja) hiányzik a profit belőle, és sok a potyautas. FREERIDER elmélet (probléma)
- ellátás problémája: sokan nem tudják a szolgáltatások egy részét megvenni a piacon, ezek ugyan magánjavaknak minősülnek, de fontos, hogy a társadalom fogyassza (pl: oktatás)
A kormány és az állam kudarca:
- az állam kiszolgálni a többség vagy a befolyásos csoportok igényeit akarja a javakból, így mindig van kielégítetlen kereslet. Minél rétegzettebb a társadalom, annál inkább. A kielégítetlen igények kielégítését a nonprofitok tudják kielégíteni. Vagyis a társadalom kisebb csoportjainak tudna juttatni.
Gazdasági értelemben azért jó:
- kiegészíti az állami szektor kínálatát
- alternatívát nyújt a piac által előállított magán javakkal szemben
2. Szerződéses kapcsolatok kudarcának elmélete (bizalom elmélet)
HENRY HANSMANN 1980-ban alkotott elmélete.
Központi gondolata: a nonprofitok mindig ott jelennek meg, ahol a piaci szerződéses kapcsolatok kudarcot vallanak, azért mert gyakran nem az a megrendelő vagy a vásárló, aki a fogyasztó lesz. Ilyenkor nem tudnak a fogyasztók érdek érvényesíteni, és nem tudják a szolgáltatások mennyiségét és minőségét pontosan megítélni.
A jövedelemforrás és az irányítás módja szerint tipizálni lehet a nonprofit szervezetek csoportjait:
a, jövedelemforrások alapján
- adományokból
- üzleti bevételből élő szervezetek, melyek valamilyen szolgáltatást vagy terméket állítanak elő, az eladásából származó jövedelmet nonprofit célra költi.
b, irányítás alapján:
- önigazgató típusú: ahol az irányításról az dönt, aki az adományt adta
- vállalkozói típusú: ahol beszedjük a pénzt, és mi döntünk annak felhasználásáról
Nonprofit típusai:
1. adományokból élő önigazgató típus
2. adományokból élő vállalkozói típus
3. üzleti bevételből élő önigazgató típus
4. üzleti bevételből élő vállalkozói típus
A nonprofitok általában vegyesek és megpróbálják minden honnét a pénzt megteremteni.
3. Kínálati modell elmélete: JAMES 1987-ben: szerinte a kínálat oldaláról is vizsgálni kell. A nonprofit szervezetek által előállított javak leginkább közjavaknak tekinthető. Mivel közfogyasztási és magánfogyasztási igényeket is kielégítenek ezekkel a javakkal.
A nonprofitok nem a piaci szervezetekkel, hanem az állammal konkurálnak. De a finanszírozás tekintetében az együttműködés és a korrigálás jellemzi a kapcsolatukat. Megállapítja, hogy az állam néha lemond a közjavak előállításáról, nem a forprofit szektornak, hanem a nonprofitnak adja ki.
Okai:
- politikai
- gazdasági racionalitás
Nonprofit szervezetek alapításának motivációi:
- profitmotívum (csalás)
- státuszteremtés (mi legyünk státuszban), presztízs->csinálok alapítványt (Bill Gates)
- politikai befolyásszerzés, növelés
- ideológiai indíték (nem magánszemély hozza létre, hanem valamilyen szervezetek ideológiai politikai csoport (egyház)
A kínálati elméletek alapvető tézise: hogy a piac és az állam kudarca az egy szükség, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a nonprofit fejlődési formák különbözőségei megmagyarázhatókká váljanak.
A nonprofit szervezetek viselkedési modelljei
- Milyen célokat követnek a nonprofit szervezetek?
- Miben különböznek az államtól és a piactól?
- Hatékonyságuk vizsgálata.
1. Optimális modellek: valamilyen speciális intézmény általában a korházak működését vizsgálják.
Feltételezett célok alapján vizsgálják függvényeiket: leggyakrabban azt feltételezik, hogy a szolgáltatás mennyisége és minőségének növelése a cél, az intézmények megpróbálják a költségvetési keretet is növelni.
2. Hatékonysági modellek: mindenképpen alacsony lesz a nonprofit szervezetek hatékonysága, mert a költségeket nem tudják leszorítani, mert nincs tulajdonos, ezért a hatékonyság alacsony, ezzel magyarázható, hogy olyan ágazatokban vannak jelen, ahol a piaci szféra nem tud gazdaságosan működni. Másrészt pedig a szerződéses kapcsolatok kudarca lehetővé teszi a megjelenésüket. (Henry Hansmann).
|